Tenger alatti hadviselésbe kezd Oroszország

Francia közlések szerint szerda este rongáltak meg ismeretlenek tenger alatti kábeleket. Este fél kilenc körül legalább három üvegszálas kábelt is elvágtak, ami lelassította az internet-hozzáférést a felhasználók számára Európában, Ázsiában és az Egyesült Államokban. A felhőszolgáltatók gyorsan megkezdték a helyreállítási munkát és viszonylag gyorsan sikerült biztosítani a gerinchálózat zavartalan működését – írja a Népszava.

Új színtér a hadviselésben

A Zscaler nevű, a felhőszolgáltatások biztonságáért felelős vállalat jelentése szerint három vonalon történt a szabotázsakció: a Marseille-Lyon, a Marseille-Milánó és a Marseille-Barcelona kábelhálózaton. Az egyik hálózatot már csütörtökön kora hajnalban megjavították, azt azonban továbbra is vizsgálják, hol sérült meg a Marseille-Milánó és a Marseille-Barcelona tenger alatti hálózaton a kábel.

A francia hatóságok nyomoznak az ügyben, miközben az Egyesült Királyságban úgy vélik, a szabotázsakció mögött Oroszország állhat. A brit Királyi Haditengerészet a napokban egy orosz kutatóhajót észlelt, amely az Egyesült Királyság partjainál változtatott irányt, miután felmerült, hogy a hajó a tenger alatti kábeleket vette célba. Az Akademik Borisz Petrov kutatóhajó valójában kémkedést végez, állítják a szakértők. A hajó október 17-én hagyta el a kalinyingrádi kikötőt, és a La Manche-csatornán keresztül kellett volna áthajóznia egy dél-atlanti tudományos expedícióra.

A Népszava úgy véli, az Ukrajna elleni orosz agresszió egyre inkább a tengerek világába terjed át. Ennek első, jele volt a néhány héttel ezelőtti négy robbantás, amely az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetéken történt. Bár kézzel fogható bizonyíték nincs rá, Oroszországot sejtik e mögött a  szabotázsakció mögött is. Igaz, a robbantás közvetlen hatással nincs Európa gázellátására, mert vezetékből Németország egy idő óta nem kapott nyersanyagot.

A tenger alatti kábelek egyszerű, könnyű célpontot jelentenek. Ráadásul az internetkapcsolatok világszerte jelentősen függenek tőlük. A kábeles kapcsolat sokkal gyorsabb és olcsóbb, mint a műholdas változat. A gondot az jelenti, hogy ezeket a kábeleket nehéz ellenőrizni. Nemzetközi vizeken, az óceán fenekén húzódnak, néha több ezer méteres mélységben.

Az Egyesült Államokról és Nagy-Britanniáról már régóta ismert, hogy képesek a tenger alatti kábelek kémlelésére. 

A NATO 2015 óta figyeli, hogy Oroszország folyamatosan kémleli a tengerfenéken lévő kábel-infrastruktúrát, egyúttal a világ adatforgalmát. Két-három atomtengeralattjárót alkalmazhatnak erre a célra. Az elmúlt két évben az orosz tengeralattjárók különösen a Nagy-Britannia és Írország körüli vizeken jelentek meg. Itt találhatók az Európa és Észak-Amerika közötti kommunikációra szolgáló transzatlanti adatkábelek. A szakértők szerint Oroszországnak több kémkedésre használt tengeralattjárója van, amelyet az orosz védelmi minisztériumnak alárendelt Mélytengeri Kutatási Igazgatóság (Gugi) működtet. Közülük a Jantar a legismertebb. Az elmúlt években a mintegy 110 méter hosszú hajót többször is felfedezték fontos amerikai és európai, valamint egyéb víz alatti kábelek felett. A hagyományos kutatóhajókkal ellentétben a Jantar rendszeresen eltűnik a radarokról. A legutóbbi ismert tartózkodási helye szerint a hajó tavaly októberben az Északi-tengeren, Norvégia partjainál tartózkodott. Ez azért aggasztó, mert katonai szakértők szerint a hajó jól felszerelt a víz alatti műveletekhez, és a tengerfenéken lévő víz alatti kábelek megsemmisítésére is alkalmas. Komoly következményekkel járhat, hogy miközben Moszkva továbbra is beruház a tengerfenék kémlelésének fejlesztésébe, Európa nem készült fel kellőképpen az úgynevezett víz alatti hadviselésre.

Az Európai Parlament tavaly júniusban egy jelentésben megállapította, számos uniós tagállam megfeledkezett a tenger alatti kábelek nemzetbiztonsági jelentőségéről. Csak a különösen veszélyeztetett tagállamok azok, amelyek egy ideje figyelmeztetnek a szabotázs veszélyére és intézkedéseket szorgalmaznak. Franciaország , amely több mint ötven tenger alatti kábellel, a világ hálózatának mintegy tíz százalékával rendelkezik, a jövőben jobban fejlesztené tenger alatti képességeit. A védelmi minisztérium februárban elfogadta a „tenger alatti hadviselés stratégiáját”, amely mélytengeri merülőhajók és búvárrobotok beszerzését irányozta elő, akár 6000 méteres mélységig.

Portugália uniós szintű kezdeményezést indított útjára, amellyel azt kívánja tisztázni, ki használja, tartja karban és védi is a tenger alatti kábeleket. Ezek egy része ugyanis nemzetközi vizeken fut, míg mások az egyes államok tengeri határain belül találhatóak. A jogi helyzet tehát nem egyszerű, és sürgős összeurópai együttműködésre lenne szükség.

Nagy-Britannia előbbre jár az EU-nál. 2024-re a brit haditengerészet egy olyan különleges hajót állít hadrendbe, amely a legmodernebb vízalatti megfigyelési technológiával, valamint távirányítású tengeralattjárókkal rendelkezik majd.

(Kiemelt képünk illusztráció: Orosz tengeralattjárók vesznek részt a Vosztok-2022 hadgyakorlaton. Kirill KUDRYAVTSEV / AFP)