Szijjártó szerint az Európai Bizottság hajtóvadászatot indított Magyarország és Lengyelország ellen

Megszavazta csütörtökön a lengyel parlament alsóháza (szejm) a legfelsőbb bíróságról (SN) szóló törvényjavaslatot, amelyet korábban az ellenzék és az Európai Unió is élesen bírált. A tervezetre a 460 fős szejm jelen lévő képviselői közül 235-en szavaztak igennel, 192-en ellenezték, 23-an tartózkodtak. Előzőleg a szejm illetékes bizottsága a törvényjavaslathoz benyújtott valamennyi módosító indítványt egy csomagban elutasította, és egyúttal visszaküldte a képviselőknek szavazásra a tervezetet.

Az új törvény értelmében a legfelsőbb bíróságot három kamarára bontják, és megváltoztatják a bírák kinevezésének rendjét. A törvény hatályba lépésével egyidejűleg nyugdíjazzák a jelenlegi bírákat – azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivon ennek hatálya alól. A nyugdíjazott bírák utódait a szejm választaná meg. A tervezet ezt követően a szenátus elé kerül, és az elnöknek is alá kell írnia.  A reform másik fontos elemét, az országos igazságszolgáltatási tanácsra (KRS) vonatkozó törvényjavaslatot a múlt héten már a szejm és a szenátus is elfogadta. Ez a jogszabály megszüntetné a 25 fős tanácsban helyet foglaló 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítaná magát a testületet is. A bírókat ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem az alsóház képviselői választanák meg.

A csütörtöki parlamenti szavazás eredményének közzététele után tüntetők gyűltek a parlament épülete előtt, megrugdalva a tiltakozókat az épülettől elválasztó kordonokat. Az esti órákra nagyszabású tüntetést szerveznek az elnöki hivatal épülete elé.

„Gyorsan előkészítjük a kötelezettségszegési eljárásokat az uniós jog megsértése miatt, hogy jövő héten meg tudjuk őket indítani – jelentette ki szerdai sajtóértekezletén Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke. – Összességében (a változtatások) felszámolnák a bíróságok maradék függetlenségét, és a kormány teljes politikai ellenőrzése alá vonnák az igazságszolgáltatást” – mondta. Hozzátette, a legutóbbi fejlemények miatt nagyon közel kerültünk a 7-es cikk szerinti eljárás megindításához.

Andrzej Duda konzervatív államfő csütörtökön tudatta, hogy nem hajlandó találkozni Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével. A korábbi lengyel kormányfő jelezte, hogy aggasztja a kialakult helyzet, és a szavazás után ismét találkozót kért Dudától a politikai válság megvitatására. Tusk arra figyelmeztetett, hogy közös feladatuk megakadályozni azt, hogy Lengyelország Európa perifériájára szoruljon. Véleménye szerint a varsói kormány által elfogadott, az igazságszolgáltatást érintő törvénymódosítások visszalépést jelentenek és ellentmondanak az európai értékeknek.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) konzervatív párt, amelynek többsége van a törvényhozás mindkét házában, és továbbra is egyértelműen a népszerűségi lista első helyén áll, elengedhetetlennek tartja a reformokat az igazságszolgáltatás korszerűsítése és a korrupció elleni harc érdekében. Az ellenzék szerint a reform – amely szerinte a konzervatívoknak a társadalmi élet egésze feletti ellenőrzés kiterjesztésére tett kísérlet – gyengíti a hatalmi ágak szétválasztását, írta az AFP. A 2015. évi választások eredményeként hatalomra került konzervatívok több gyökeres reformot hajtottak végre. Egyes intézkedések – így az alkotmánybíróság és a közmédia reformja – kiváltották az Európai Bizottság bírálatát.

Az Európai Bizottság „hajtóvadászatot indított” néhány olyan közép-európai országgal szemben, amelyek őszintén és világosan beszélnek az európai kihívásokról, és képesek voltak hatékony válaszokat adni azokra – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön az MTI-nek. A tárcavezető elmondta, az Európai Bizottság hajtóvadászata keretében hol Magyarországot, hol Lengyelországot „pécézik ki” maguknak. Ennek újabb állomása, hogy a bizottság ismételten be akar avatkozni a lengyelek belügyeibe – közölte. Hangsúlyozta: a bizottságnak az lenne a feladata az európai jogrend szerint, hogy a szerződések betartása felett őrködjön, nem pedig az, hogy politikai testületként lépjen fel, és pláne nem az, hogy politikai alapú megnyilatkozásokat tegyen. Az Európai Bizottságnak ez a mostani akciója az európai szabályokkal és az európai alapértékekkel is ellentétes. „Meg vagyunk döbbenve azon, hogy a hajtóvadászatnak egy újabb állomásához érkeztünk” – fogalmazott.

A külügyminiszter kijelentette: Magyarország szolidáris Lengyelországgal, barátságáról és szolidaritásáról ezúton is biztosítja Lengyelországot, délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök erről levélben is biztosította Beata Szydło lengyel kormányfőt. Orbánnak van mit feledtetnie. amikor márciusban Tuskot újra megválasztották az Európai Tanács elnökének, a testületben ő is a volt lengyel kormányfőre szavazott a PiS vezetőségének nagy bánatára.