Úzvölgyi botrány: Szijjártó Péter hiába kérette be, a román nagykövet nem ment el
Bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) az úzvölgyi események miatt a budapesti román nagykövetet, de ő a diplomáciában példátlan módon megtagadta a párbeszédet - mondta Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára pénteken Budapesten.
Az államtitkár kiemelte: miután csütörtök este román szélsőségesek feldúlták a magyar katonai temetőt, magyarellenes provokáció történt, tiltakozó jegyzéket küldtek és bekérették a román nagykövetet, aki "minden udvariasságon és barátságon túlmenően", központi utasításra hivatkozva megtagadta ezt. Románia elállt a párbeszéd lehetőségétől - jelentette ki.
Magyar Levente hangsúlyozta: Magyarországnak továbbra is elsődleges érdeke a korrekt és jó viszony Romániával, hogy magyarok és románok békében élhessenek Erdélyben. Ennek érdekében az elmúlt időben komoly kompromisszumokat kötöttünk, amit az vezérelt, hogy mi szolgálja leginkább az erdélyi magyarság boldogulását a szülőföldjükön - mutatott rá.
A románok erőszakos benyomulásaAz államtitkár szerint most felmerül a kérdés: hogyan tovább, megkérdőjeleződik Románia szándéka a jó kapcsolatok építése mellett. A román rendvédelmi erők passzívan szemlélték a sírgyalázást, azt, ahogy felingerelt román támadók ütlegelik a békés magyar tiltakozókat - közölte. Hozzátette: egyelőre három-négy könnyebb sérültről tudnak.
Emlékeztetett: mindez abban az országban történt, amely jelenleg az EU soros elnöke, és ahova néhány napja a pápa látogatott el.
Magyar Levente kiemelte: Magyarország azt várja Romániától, hogy alaposan vizsgálja ki ezt a "gyalázatos esetet" és adjon hiteles magyarázatot arra, hogyan kerülhetett sor a történtekre.
Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki és emlékművet állított az úzvölgyi első világháborús magyar sírkertben. Csütörtökön több ezer román megemlékező érkezett a temetőhöz, hogy részt vegyen az emlékmű felszentelésén.
A helyi magyarok élőlánccal próbálták megakadályozni ezt, de a román résztvevők erőszakkal benyomultak a sírkertbe.
Korábban Magyar Levente tiltakozó jegyzéket adott át a magyar kormány a román kabinetnek az úzvölgyi katonai temetőben történtek miatt.
Egy román ellenzéki párt szerint Budapest utasított
A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) hibáztatja az incidensért és Klaus Iohannis román elnök közbelépését sürgeti a Traian Basescu volt államfő által alapított ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (PMP).
A Marius Pascan ügyvezető elnök által aláírt közlemény úgy értékeli: az RMDSZ "Budapest utasítására" mozgósított mintegy ezer magyar állampolgárt, köztük olyanokat, akiket buszokkal hoztak Magyarországról, azzal a céllal,
hogy megakadályozza a hőseik emléke előtt tisztelegni akaró románok bejutását a sírkertbe.
A magyarellenes állásfoglalásairól elhíresült politikus szerint az RMDSZ elvesztette hitelét a magyar választók jelentős része előtt, és azért "mérgezi a románok és magyarok közti viszonyt", hogy áldozati szerepben tetszelegve igazolhassa létjogosultságát.
Sírt rongál egy román férfi az úzvölgyi katonatemetőbenA PMP ügyvezető elnöke szerint az RMDSZ támogatására szoruló bukaresti kormány képtelennek bizonyult kezelni a súlyos helyzetet, ezért szükség van Klaus Iohannis államfő közbelépésére, akinek alkotmányos feladata, hogy közvetítsen az államhatalmi ágak között. Az ellenzéki párt nemzetbiztonsági problémaként értékeli "Magyarország beavatkozását ebbe a súlyos konfliktusba", konkrétabban azt, hogy Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese az incidens előtti napon felkereste az úzvölgyi katonatemetőt.
A csütörtöki feszült helyzetről valós időben beszámoló kormánypárti román hírtelevíziók is azt hangsúlyozták, hogy magyar tüntetők próbálták megakadályozni, hogy a román megemlékezők hőseik emlékhelye előtt tiszteleghessenek a hősök napján. A történteket szintén nyomon követő ellenzéki portálok azt is hozzátették, hogy a sírkertet megrongáló, a kaput kitépő, a magyarokat gyalázó, erőszakosan viselkedő fiatalok az Új Jobboldal nevű, szélsőséges szervezet tagjai voltak.
A napjainkra már elnéptelenedett hegyvidéki Úzvölgyében az első világháború után létesítettek katonai temetőt az 1916-ban ott elhunyt honvédeknek. Bár arra semmilyen bizonyíték nem volt, hogy román katonák is nyugszanak itt, a legközelebbi román többségű település, a moldvai Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata idén önkényesen - a szakhatóságok engedélye és a haditemetőt Úzvölgye községközpontjaként gondozó Csíkszentmárton község engedélye nélkül - betonkeresztekből álló román parcellát alakított ki az állítólagosan ott fekvő román katonák emlékére.
Dormánfalva önkormányzata június 6-ára, a hősök napjára egyházi ceremóniát és koszorúzási ünnepséget hirdetett az úzvölgyi katonatemetőbe, amelyet a székelyföldi elöljárók a magyar temetőben törvénytelenül létrehozott román parcella felavatási kísérleteként értelmeztek. Az illegális temetőfoglalást csütörtökön csaknem ezer székelyföldi békés tüntető a sírkert elé vont élőlánccal próbálta megakadályozni, ám a román megemlékezők ezrei - a kerítést, a kaput és a magyar sírokat megrongálva - erőszakkal behatoltak a sírkertbe és ott ortodox szertartás keretében felszentelték a temetőben törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát.
