Szegény állatok!
A brit Born Free Foundation (Szabadnak Született Alapítvány) az Európai Unió tagállamaiban lévő 200 állatkertet vizsgált meg, köztük 8 lengyelt is. A véleményük lesújtó volt: piszkosak, szűkek, és nevelésre teljesen alkalmatlanok.
A szakemberek elemzéséből kiderül, fel kellene tennünk azt az alapvető kérdést az állatkertekkel kapcsolatban, hogy az internet korában, amikor mindenki 24 órán át az interneten szabadon megfigyelheti a vadállatok életét, van-e egyáltalán értelme az állatkertek létezésének. Ha már úgy döntünk ebben a kérdésben, hogy igen, akkor pedig ennek alapvető célja a veszélyeztetett fajok mentése és a fiatalok nevelése kell legyen – írják a jelentés szerzői. Véleményük szerint ugyanis ha az állatkert csupán a szórakozás színhelye, mint pl. a vidám park, ennek árát az állatok fizetik meg.
Az alapítvány annak alapján vizsgálta 20 ország állatkertjét, hogy azok megfelelnek-e az EU 1999-es irányelvének, amely az állatkertben tartottakról szólt. Így a varsói, a wroclawi, a bydgoszczi, a chorzówi, a braniewi, a lesznói, a plocki és a czluchowiei intézményeket vették górcső alá. Ezeket a zookat az állatok tartásának körülményei miatt kritizálták a legjobban. A ketrecek zömében az állatoknak alig van mozgásra, pihenésre helyük – írják -, arra pedig végképp nincs lehetőségük, hogy a másik állattal való konfliktus esetén valahova elmenekülhessenek. Emellett nagyon erős bírálatot kaptak a higiéniai körülmények is: a legtöbb helyen nem törődnek ezzel, nincs is megfelelő személyzet erre.
Az uniós irányelv nemcsak azt írja elő, hogy az állatoknak megfelelő körülményeket kell biztosítani tartásuk esetén, de nagy hangsúlyt helyez arra is, hogy az állatkerteknek védeniük kell a veszélyeztetett fajokat, részt kell venniük ezek tudományos vizsgálatában, az e területen való ismeretek bővítésében és a nevelésben.
Ebből a szempontból sem találják megfelelőnek a vizsgálat elvégzői a lengyel állatkerteket: az élőlények csupán 14 százaléka tartozik a veszélyeztetett fajok közé, a nyolc vizsgált állatkertnek csak a fele végez oktató tevékenységet, amit azzal indokol a lengyel fél, hogy ez a belépőjegy árán kívül további költséget jelentene a látogatóknak. A brit szakemberek szerint talán megoldható lenne legalább annyi, hogy azok a táblák, amelyeket az állatok ketreceire függesztenek, több alapvető és fontos információt tartalmazzanak.
Kifogásolták továbbá azt is, hogy az állatok legalább egynegyede közvetlen kapcsolatba kerülhet a látogatókkal a személyzet felügyelete nélkül, s ez a kapcsolat nem csupán a látogatókra nézve lehet veszélyes (példának a madarakkal való kapcsolatot említik, akik az emberekre is ártalmas betegségeket adhatnak át), de az állatokra is. További hiányosság Lengyelországban, hogy a jelentés szerint mintegy 11 állatkertnek működési engedélye sincs.