Szalay-Bobrovniczky Kristóf Tusványoson: a NATO erősödik, Svédország csatlakozása technikai kérdés
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a NATO új védelmi berendezkedése megkerülhetetlenül fontos szereplővé teszi Magyarországot a keleti szárny megerősítése tekintetében, részben földrajzi elhelyezkedése, részben haderőfejlesztésének mérete és sebessége okán.
A honvédelmi miniszter a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egy pénteki pódiumbeszélgetésén rámutatott: Magyarország – az eredetileg vállalt 2024 helyett – már idén teljesítette azt a NATO-követelményt, hogy a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát kitevő költségvetési forrást fordítson a védelemre.
Magyarország a közös védelemhez történő hozzájárulás tekintetében is fontos szerepet játszik például a nyugat-balkáni missziók, a balti országok vagy Szlovénia légtérvédelme terén, és nagyon lendületesen halad a védelmi képességek erősítése
– tette hozzá.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf A békéhez erő kell! – NATO-csúcs után című fórumon az új védelmi berendezkedés elfogadásán kívül a vilniusi NATO-csúcs másik fontos eredményeként emelte ki azt is, hogy kijelölte a viszonyt a háborúban álló Ukrajna és a NATO között.
Megjegyezte: bár az alapszabály is tiltja, és egy háborúban álló ország csatlakozása a védelmi szövetséget is azonnal háborúba sodorná, a sajtó mégis valós lehetőségként keltett – az ukrán elnök nyilatkozatara alapozva – egy olyan várakozást, hogy Vilniusban meghívnák Ukrajnát a NATO-ba.
A honvédelmi miniszter úgy értékelt Tusványoson, hogy
a NATO erősödik, Finnország és Svédország csatlakozása erősíti a NATO-t, utóbbi tagfelvételének magyar megerősítését pedig „technikai kérdésnek” nevezte, miután a kormány támogatja a felvételt, és átadta a ratifikálás dokumentumait az Országgyűlésnek.
A panelbeszélgetést moderáló Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának fideszes elnöke ehhez hozzáfűzte: a szakbizottság is támogató véleményezést adott, és Svédországgal a Gripen vadászrepülők köré épülő hadiipari technológia is közös platformot képez.
A bizottsági elnök úgy értékelte, hogy nemcsak az a fontos, ami Vilniusban történt, hanem az is, ami nem: Ukrajna nem kapott meghívót, vagyis felmentést a NATO-tagság feltételeinek teljesítése alól, nem történt meg a vilniusi csúcsig Svédország csatlakozása, alig esett szó a védelmi kiadásoknál megszabott 2 százalékos GDP-arányos minimumról, amit Magyarország a vállalt határidő előtt teljesített, de olyan nagy államok, mint Németország például nem, és a harcias bevezető után a NATO-csúcs „nem mondott semmi újat” a szövetség Kína-politikájáról.
Utóbbihoz a honvédelmi miniszter azt a megjegyzést fűzte, hogy Magyarországnak semmiképpen sem lett volna érdeke, hogy Kínát kockázati tényező helyett már fenyegetéssé minősítse a NATO. Magyarországnak nem a blokkosodásban (az egymással szemben álló tömbökben), hanem a konnektivitásban érdekelt, „kereskedni akar az országokkal, nem háborúzni”.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2023. július 16., 08:40
Magyarország és a NATO sem sodródhat bele az ukrajnai háborúba – jelentette ki a honvédelmi miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Külföld
2023. július 21., 17:04
Munkaebéden tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Tusnádfürdőn a határon túli magyar politikai szervezetek vezetőivel.
Külföld
2023. július 21., 16:22
Virtuális nemzeti tér jön létre, amelynek keretében minden magyar állampolgár a teljes magyar közmédiához és államrezonhoz hozzáfér – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Tusnádfürdőn.
A pódiumbeszélgetés másik meghívottja, John O'Sullivan, a Danube Institute elnöke szerint ha sikerül is eljutni a békéhez, hosszú ideig számíthatunk feszültségre Oroszország és a NATO között, amit sokan már most egy új hidegháborúnak neveznek, és mindenképpen a védelmi kiadások növelésével jár.
Úgy vélekedett: Európában ma már kevésbé félnek Oroszországtól, mint a háború előtt, mindazonáltal ma már nem annyira vonzó, nem annyira divatos a semlegesség, mint korábban: nemcsak Finnország és Svédország adta fel ezt a státust, Ausztriában, Svájcban, Írországban is erősödnek azok a hangok, amelyek szerint csatlakozni kellene a NATO-hoz.
(Kiemelt képünk: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (b), Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke (k) és John O'Sullivan, a Danube Institute alapító-elnöke (j) a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) A békéhez erő kell! NATO-csúcs után című pódiumbeszélgetésén az erdélyi Tusnádfürdőn 2023. július 21-én. Fotó: MTI/Veres Nándor)
