Szakmunkáshiány és zsugorodó felsőoktatás
Egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni Magyarországon s a szak-középiskolák nem adnak megfelelő képzést – állapították a magyarországi járműgyártás helyzetéről rendezett tanácskozáson.
A német Kereskedelmi Minisztérium tájékoztató szolgálata szerint Magyarország az utolsók között van Európában a természettudományi képzésben résztvevők számát illetően: csak a hallgatók 21 százaléka kap ilyen irányú képzést. Ugyanakkor a szak-középiskolákba általában szociálisan hátrányos helyzetű diákok kerülnek, akik gyakran nem kielégítő alap-, illetve szakképzést kapnak, ezért igen sokan közülük nem is tudnak elhelyezkedni. A járműipari cégek tapasztalatai szerint a jelentkező hegesztők, műszerészek sok esetben nem rendelkeznek a munkához szükséges tudással. Ez is van a mögött, hogy nagy német vállalatok, mint a Siemens, az Audi, a Bosch, a Mercedes, az Opel és társaik már huzamos ideje – együttműködésben a szak-középiskolákkal – saját duális képzéseket, tanműhelyeket állítottak fel. E munka tapasztalatai jók, de gondot okoz, hogy nem kevés tanuló még a képzés befejezte előtt máshol vállal munkát, illetve a felsőoktatást választja.
A berlini beszámoló emlékeztet arra, hogy a magyar kormány – uniós támogatással – fejleszti a szakmunkásképzést, ugyanakkor viszont csökkentik a felsőoktatásba felvehető hallgatók számát. „Miután már a 2012-es oktatási reform az állam közvetlen irányítása alá helyezte az iskolákat, az új felsőoktatási politika erre a területre is kiterjeszti a közvetlen állami befolyást. Meglátjuk majd, hogyan lehet rövid távon ezt az irányítást a szülők és a diákok akarata ellenére keresztülvinni. A terület még érzékenyebb lehet, mint az Internet megadóztatása. Az átfogó utcai tiltakozásokhoz vezetett, amelyek következtében visszavonták a törvényt.”
