Szabad emberként halhat meg

Abdelbászet Ali Mohamed al-Megrahi rendőrkonvoj kíséretében már el is hagyta a börtönt, és úton van Glasgow felé, ahonnan egy különgép viszi majd Líbiába.
Az Egyesült Államok “mélységes sajnálkozását” fejezte ki a döntés miatt, amelyet washingtoni politikusok megpróbáltak megakadályozni.

Az előzmények

A Pan Am légitársaság 103-as, London és New York között közlekedő járata 1988. december 21-én zuhant le a skóciai Lockerbie falu fölött. A katasztrófát követő nyomozás kiderítette, hogy a gép rakterében egy majdnem félkilós plasztikbomba robbant fel. Mivel a gép késett, a bomba nem az atlanti óceán felett robbant fel, hanem a skóciai Lockerbie település fölött. A katasztrófának 21 országból összesen 270 áldozata volt, közülük négy magyar és 189 amerikai. A gép valamennyi utasa és a teljes személyzet életét vesztette, Lockerbie 11 lakosát pedig a gép földre hulló roncsai öltek meg.

A Nagy-Britanniában történt, mindmostanáig legnagyobb terrorista merénylet ügyében hosszú, aprólékos nyomozás kezdődött. Ennek nyomán 1991. november 13-án nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a líbiai állampolgárságú Abdelbaszet Ali Mohamed al-Megrahi és Al Amin Kalifa Fimah ellen. Al-Megrahi líbiai hírszerző tiszt és a Libyan Arab Airlines (LAA) légitársaság biztonsági tisztje, Fimah pedig a légitársaságnak a máltai Luqa repülőtéren dolgozó helyi alkalmazottja volt.
Ezután hosszú, idegtépő, évekig tartó alkudozás kezdődött.

Az ENSZ-szankciók és a líbiai vezetővel, Moamer al-Kadhafi ezredessel folytatott hosszú tárgyalások miatt a gyanúsítottak átadása elhúzódott.
Végül azonban Líbia különböző feltételekkel beleegyezett abba, hogy a két férfi bíróság elé álljon skót törvények szerint, de a semleges Hollandia területén.
2001. január 31-én al-Megrahit a három skót bíró vezette bíróság bűnösnek találta és életfogytiglanra ítélte, Fimah-t pedig felmentette.
Megrahi azóta a külön neki épített speciális skót börtönben töltötte büntetését. Már esetleges szabadon engedés hírére is ellentmondásos érzelmekkel reagáltak az egykori áldozatok hozzátartozói. Kathleen Flynn, akinek a fia halt meg a merényletben, azt mondta a BBC-nek, hogy meg lenne döbbenve, ha egy terroristát elengednének, “mivel ő sohasem mutatott részvétet az áldozatok iránt".
Susan Cohen, akinek a lánya halt meg, ugyancsak felháborodott. "Ez egy tömeggyilkos. Felfordul a gyomrom, amikor a könyörületesség szót hallom. Ha ez az ember beteg, kezeljék a börtönben, mert ha hazaengedik, hősként fogják ünnepelni". Jim Swire, az egyik brit áldozat édesapja viszont azt mondta, hogy embertelen lenne börtönben tartani al-Megrahit, ha haldoklik.

Amerikai illetékesek azt közölték: Washington álláspontja az, hogy a férfinak igenis le kellene töltenie a büntetését, mégpedig a skót börtönben.

A London és Washington álláspontja közti különbség veszélyeztetheti nemcsak a két ország közti kapcsolatokat, de Líbia nemzetközi helyzetét is.
Az elmúlt néhány évben Líbia kiközösített páriából, a terrorizmust támogató országból éppen a Lockerbie-ügyben mutatott együttműködési készsége nyomán követendő példává vált. A szankciók miatt vergődő olajipara a nemzetközi befektetések és a modernizáció nyomán talpra állt, és bár vannak még kérdések az emberi jogok líbiai helyzetével kapcsolatban, de Kadafi tábornok már részt vehet nemzetközi tanácskozásokon, Nagy-Britannia és Líbia pedig már óvatos együttműködést kezdett a terrorizmus elleni küzdelem területén is.
Félő, hogy Megrahi ügye ezt a szépen alakuló együttműködést veszélyeztetheti.

Kenny MacAskill skót igazságügyminiszter azt mondta, minden érdekelt fél véleményét meghallgatja, majd áttekinti az információkat és csak utána fog dönteni. Nos, a miniszter döntött, és előre lehetett tudni: bármilyen eredményre jut, az óriás felzúdulást vált majd ki.

A döntés indoklása

A döntést megindokló sajtókonferenciáján a skót politikus azt mondta: elutasította azt a kérést, hogy a foglyot egy líbiai börtönbe vigyék át, és ott tölthesse le büntetése még hátralévő 19 évét.

Miután azonban orvosokkal konzultált, akik megerősítették, hogy a férfi rákbeteg, és legfeljebb már csak három hónap lehet hátra az életéből, úgy döntött, nem lehet tőle megtagadni a humánus bánásmódot.
A skótok meghatározó alapértéknek tartják az együttérzést – mondta. “Való igaz, hogy Megrahi nem mutatott áldozatai iránt megértést vagy együttérzést. Ők nem térhetnek meg családjuk kebelébe meghalni. Számukra nem volt könyörület. Ez azonban önmagában nem ok arra, hogy mi megtagadjuk tőle és családjától a könyörületet végnapjaiban. A mi igazságszolgáltatásunk megköveteli, hogy kirójuk a büntetést, de a könyörület is legyen elérhető. Emberiesség és könyörület – ezek a mi vezérlő értékeink, bármily súlyos legyen is a provokáció vagy az elkövetett bűn. Ezért és csak ezért döntöttem úgy, hogy Megrahi, akit 2001-ben a Lockerbie merényletért elítéltek, és aki most prosztatarákban haldoklik, könyörületességből hazatérhessen Líbiába meghalni. – mondta.

Az amerikai kormány, amely korábban megpróbálta elérni, hogy Megrahit tartsák továbbra is fogva a skót börtönben, mélységes csalódottságának adott hangot. Az amerikai áldozatok hozzátartozói felháborodottan fogadták a hírt. London azonban hallgat, bár a brit kormánytól is sokan követelték, hogy lépjen közbe.
Mivel azonban Skócia 1997-ben autonómiát kapott, és az igazságszolgáltatás az autonóm területek közé tartozik, a brit kormánynak ebben az ügyben semmiféle hatásköre, beavatkozási lehetősége nincsen, és ha mégis megpróbálna közbelépni, abból komoly alkotmányos konfliktus kerekedhetne.