Írásba foglalták: a NATO nem keres konfliktust Oroszországgal

Ukrajna útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan – jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkár szerdán Washingtonban a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Észak-atlanti Tanács ülése után a szervezet 75. évfordulós csúcstalálkozóján Washingtonban.

2024. július 11., 07:13

Szerző: 168

Írásba foglalták: a NATO nem keres konfliktust Oroszországgal

Jens Stoltenberg az Ukrajna kapcsán szerdán hozott döntésekről elmondta, hogy azok a támogatás növeléséről szólnak. Beszámolt arról, hogy az Ukrajnának szánt nemzetközi biztonsági támogatás legnagyobb részének összehangolása a NATO kezébe kerül, amelyet németországi központból irányítanak egy altábornagy parancsnoksága alatt. A központot kiegészítik a keleti tagállamokban létesítendő elosztó-központok, ahonnan a szállítmányokat eljuttatják Ukrajnába – tette hozzá a főtitkár. Ugyancsak a NATO koordinálja majd az ukrán erők kiképzését tagországok területén.

Jens Stoltenberg kifejtette, hogy az Ukrajna támogatására hozott döntések nem teszik a szövetséget a konfliktus részesévé, de segítenek Ukrajnának abban, hogy élni tudjon az önvédelem jogával.

Hozzátette, hogy 40 milliárd eurós kiindulási összeggel pénzügyi ígéret is született Ukrajna számára, hogy olyan katonai erőt tudjon kiépíteni, amely győzelemre képes és el tudja hárítani az orosz agressziót, valamint elrettentést jelent a jövőben.

Jens Stoltenberg szavai szerint ezek az eszközök arra szolgálnak, hogy a háború lezárható legyen, és úgy fogalmazott, hogy „minél hitelesebb és minél tartósabb a támogatás, Moszkva annál gyorsabban felismeri majd, hogy nem tud bennünket kifárasztani”.

A NATO-csúcstalálkozó szerdán nyilvánossá tett nyilatkozata úgy fogalmaz, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, és a szövetség „folytatja támogatását a teljes euroatlanti integráció felé vezető visszafordíthatatlan úton, ide értve a NATO-tagságot is”. A NATO-ba való hivatalos meghívóval kapcsolatban a közleményben az olvasható, hogy az akkor történhet meg, amikor a szövetségesek között erről egyetértés születik és Ukrajna teljesíti a feltételeket.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Az állam és kormányfők által elfogadott közös dokumentum egyben azt is hangsúlyozza, hogy a NATO nem keres konfliktust Oroszországgal, és nem jelent rá veszélyt, valamint tartalmazza a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát a kockázat csökkentése és eszkaláció megelőzése érdekében.

A szerdai ülésnapot követő sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg azt is elmondta, hogy döntések születtek a NATO erősítése és tagjai biztonságának növelése érdekében, valamint szó volt a biztonság fenntartását szolgáló költségek megosztásáról. Beszámolt a védelmi szövetség keleti tagállamaiba telepített harckész egységekről, és arról, hogy jelenleg több mint 500 ezer katona áll készenlétben a szövetség területén. Hozzátette, hogy a NATO az elmúlt időszakban a hidegháború óta legátfogóbb védelmi tervet volt képes életbe léptetni.

A főtitkár kifejtette: az eredmények elérését az tette lehetővé, hogy a tagállamok történelmi mértékben növelték védelmi kiadásaikat. Ismét rámutatott arra, hogy, amikor 2014-ben megfogalmazták a GDP 2 százalékának megfelelő előírást a tagállamok védelmi kiadásaira vonatkozóan, akkor csupán 3 szövetséges tudta azt teljesíteni, míg jelenleg 23.

Beszámolt arról, hogy a NATO állam- és kormányfőinek ülésén megállapodás született a védelmi ipari együttműködésről a termelés fokozása érdekében. Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján hozzátette, hogy a szövetségesek a lég- és rakétavédelem megerősítéséről is döntést hoztak, aminek része egy új támaszpont kialakítása Lengyelországban.

A NATO washingtoni csúcstalálkozója csütörtökön folytatódik, amikor a tagországok állam- és kormányfőihez csatlakoznak az Európai Unió képviselői, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség több vezetője, ezt követően pedig összeül a NATO-Ukrajna Tanács is, amelyen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Jens Stoltenberg: a tárgyaláshoz katonai támogatásra van szükség Ukrajna számára

Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár múlt szombaton adott interjút a CBS Newsnak, amiben kitért Orbán Viktor moszkvai látogatására is. A NATO-főtitkárt a Face the Nation című műsorban először arról kérdezték, hogyan értékeli Joe Biden elnökjelölti vitán nyújtott teljesítményét, majd Stoltenberg arról beszélt, hogy bizakodó a július 9. és 11. közötti NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatban – írja a Telex.

„Jó és eredményes megbeszélést tartottunk. És természetesen nem lehet ilyen nagy döntéseket hozni a NATO megerősítéséről, a NATO bővítéséről, az új tagok felvételéről, ha nincs erős amerikai vezetés”

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor moszkvai látogatásának lehet-e hatása a NATO-ra, Stoltenberg azt hangsúlyozta, hogy a látogatás nem változtat semmit a NATO közös céljain.

„Számomra az a fontos, hogy minden szövetséges egyetértett abban, hogy többet kell tennünk Ukrajnáért, mind az új kiképzéssel és segítséggel, amit a NATO nyújt majd Ukrajnának, mind pedig a hosszú távú kötelezettségvállalásban”

– mondta Stoltenberg. A főtitkár hozzátette, hogy a július 9-én kezdődő washingtoni NATO-csúcs előtt további légvédelmi és lőszer adományozó bejelentésekre számít. A főtitkár azt mondta, hogy a washingtoni NATO-találkozó fókuszában Ukrajna katonai támogatása lesz. Stoltenberg arra a kérdésre, hogy miért látogatott Orbán Viktor Moszkvába Vlagyimir Putyinnal tárgyalni, azt mondta, hogy Orbán egyértelművé tette, hogy nem a NATO képviseletében ment az orosz fővárosba, hanem Magyarország miniszterelnökeként.

A főtitkár szerint Oroszország és Kína azt szeretné, hogy az Egyesült Államok elbukjon Ukrajnában. Emiatt szerinte csak úgy teremthetnek békét Ukrajnában, ha meggyőzik Putyint arról, hogy nem tud győzni a csatatéren. „Tehát egy olyan tárgyalásos megoldáshoz, amely tartós Ukrajna számára, katonai támogatásra van szükség Ukrajna számára” – mondta Stoltenberg a tudósítás szerint.

(Kiemelt kép: Ukránbarát tüntetés a NATO-csúcs helyszíne közelében Washingtonban, 2024. július 10-én. Fotó: Jakub Porzycki/NurPhoto/AFP)