Románia nem kér a Jobbikból
Kitiltották Romániából a Jobbik két országgyűlési képviselőjét, a Betyársereg és az Új Magyar Gárda egy-egy tagját. Ennek ellenére a Vona-párt korteskedése a szomszédos országban is zajlik, s ezzel a magyar szélsőjobb Erdélyben gyakorlatilag egyedül maradt a kampányban. A román kormány és az ellenzék ugyanakkor hajthatatlan: ez az a magyar importcikk, amely nem mehet át a határon. PARÁSZKA BORÓKA írása.
A krími tatárok helyzetében van az erdélyi magyarság – nyilatkozta Strasbourgban, a nemrég rendezett marosvásárhelyi autonómiatüntetés után Tőkés László EP-képviselő. A román politika rendkívül gyors és határozott lépésekkel reagált a radikális párhuzamra. Úgy tűnik, sem az orosz annektálás, sem a szélsőjobb ukrajnai térnyerése nem követendő példa Romániában.
Victor Ponta miniszterelnök politikai ellenfelével, Traian Băsescuval tárgyalva megállapította, az államelnök immár „nem barátja” sem Tőkés Lászlónak, sem Vona Gábornak. Néhány éve Tőkést még Orbán Viktor szövetségeseként ismerték Romániában, és Traian Băsescunak valóban voltak baráti gesztusai irányában. Azóta azonban megromlott a magyar miniszterelnök és a román államelnök viszonya, és Bukarest immár azt üzeni: Tőkés Vonát képviseli Romániában.
A marosvásárhelyi autonómiatüntetést tavaly szervezték meg először, és akkor jelentős tömeg vett részt rajta. Az RMDSZ külső ellenzéke (a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt) mellett támogatták azok a szövetségi csoportok, tagszervezetek, amelyek a Fidesszel évek óta szoros kapcsolatot ápoltak, és szorgalmazták a legnagyobb erdélyi magyar szervezet közeledését Orbán pártjához. A tüntetés erdélyi „békemenetté” vált, ám a felvonulók között már ekkor megjelentek a magyar szélsőjobbos szervezetek is.
Azóta a demonstrációtól távol maradó RMDSZ és vezetése többször asztalhoz ült a Fidesszel, s ígéretet tett arra, hogy segít a magyar választáson való részvétel ösztönzésében, a mozgósításban. Kivette részét az októberben szervezett „nagy menetelésből” is, abból a demonstrációból, amelyet a székely önrendelkezésért szerveztek, s megjelent rajta az Együtt–PM küldöttsége is. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a Kelemen Hunor vezette szervezet együtt tud működni a Fideszhez kötődő Magyar Polgári Párttal, de nem talál hangot a Fidesztől több szempontból távolodó Erdélyi Magyar Néppárttal.
Pártos alapon?
Mire az idei második autonómiatüntetés napja elérkezett, különös fordulat történt. Sokan azt remélték, ezek a rendezvények lesznek az új magyar–erdélyi politikai platform kiindulópontjai, egy új erdélyi–magyar összefogás és a fideszes mozgósítás fontos fórumai. Ehhez képest a Jobbik kampányakciójává zsugorodott a demonstráció.
Tőkés Strasbourgban azt nyilatkozta, húsz-harmincezren tüntettek Marosvásárhelyen, ám ehhez képest csupán néhány ezer ember jelent meg az 1990-es összecsapások helyszínén. Idén a hatóság már nem engedélyezte a teljes belvárost érintő felvonulást, csak a járdákat használhatták a demonstrálók. A rendezvényen sok jobbikos és a Hatvannégy Vármegyéhez köthető tüntető jelent meg, s a szervezetek szimpatizánsai rá is támadtak a csendőrökre. Az erőszakos cselekmények az autonómiatüntetés kezdeményezőit is meglepték, erdélyi vélemények szerint érthetetlen és váratlan a magyar szélsőjobb térnyerése. Ugyan egy évvel korábban maguk a szervezők is elismerték, hogy már akkor jelen voltak szélsőségesek, ám ezt annak idején nem tekintették mérvadónak és jellemzőnek.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elhatárolódott, és nemkívánatosnak nevezte a magyar szélsőségesek romániai tüntetéseken való részvételét. Ekkor fordult Victor Ponta Traian Băsescuhoz, s végül a román hatóságok négy magyar állampolgárt (a Jobbik két országgyűlési képviselőjét, Zagyva György Gyulát és Szávay Istvánt, valamint Tyirityán Zsoltot, a Betyársereg, és Mikola Bélát, az Új Magyar Gárda tagját) kitiltották az országból. A döntést ugyanakkor több RMDSZ-es politikus is kifogásolta, arra hivatkozva, hogy pártos alapon nem lehet uniós állampolgárok szabad mozgását korlátozni.
Azt, hogy az összefonódások mennyire nehezen áttekinthetők, jól szemlélteti a csíkszeredai pápai káplán, Darvas Kozma József esete. Ő az RMDSZ tagjaként többször segítette már a szövetség kampányát, ugyanakkor nyílt antiszemita propagandát is folytat, Szaniszló Ferenc anyagait terjeszti, vagy – Tőkés Lászlóhoz hasonlóan – a krími és az erdélyi helyzet összefüggéseiről értekezik. Igaz, Darvas nem a tatárok mellett teszi le a voksát, hanem Szaniszlóval egyetértésben az annektáló oroszok mellett.
Új gárdisták
A tiltást természetesen a Jobbik saját javára igyekszik fordítani, tagjai intenzíven kampányolnak Erdélyben hónapok óta, egyik lakossági fórum a másikat követi. Bár a kitiltott képviselők nem léphetnek be Romániába, Szávay Skype-on jelentkezik be a lakossági fórumokra. A román politikusok nyilatkozatai – állítják – nem hátráltatják, inkább segítik a pártot. Ez mégsem tűnik egyértelműnek. Januárban Kolozsváron jött létre jobbikos tagszervezet, ám kifejezetten nehezen megy a toborzás, a fórumon alig jelentek meg érdeklődők. Sokkal nagyobb volt a részvétel Székelyföldön, például Csíkszeredában, ahol az Új Magyar Gárda jelenléte is erős, s évek óta szisztematikusan építi hálózatát a magyar szélsőjobb. Ami biztos: nagyot nem kockáztat a Jobbik, mert hasonló rendezvénye egyetlen magyar pártnak sincs, a magyar szélsőjobb Erdélyben gyakorlatilag egyedül maradt a kampányban. A román szélsőjobb válaszlépésként aktivizálta magát, Erdély-szerte egymást követik a Noua Dreaptă akciói.
A román hatóságok azonban, úgy tűnik, nem akarják követni a magyar modellt, és esélyt adni a román vagy a magyar szélsőségek térnyerésének. Traian Băsescu szerint Európában közös fellépésre van szükség, mert a gazdasági és a társadalmi válság az újnácizmusnak kedvez. A román államelnök a napokban kitüntette az Európai Zsidó Kongresszus elnökét, Moshe Kantort, valamint Aurel Vainert, a Romániai Zsidó Közösségek szövetségének elnökét. Băsescu emlékeztetett, milyen fontos érdemei voltak elődjének (és politikai riválisának) a romániai holokauszttal való szembenézést illetően, és mennyi munka vár még a román társadalomra ezzel kapcsolatban.
A görög példa
„Láttuk, hogyan lépett fel Görögország egy szélsőjobboldali párttal szemben, gratulálnom kell a görög kormánynak emiatt. Látjuk, mi történik Magyarországon a Jobbikkal, Le Pen asszony pártjával Franciaországban” – figyelmeztetett. Hangsúlyozta: bár 2012-ben válságos évben voltak választások Romániában, mégsem kapott parlamenti mandátumot egyetlen szélsőséges párt sem. Victor Ponta és Traian Băsescu közös fellépése a Jobbikkal szemben határozott üzenet: a szélsőjobbal szembeni fellépés az a minimum, amelyhez pártállástól függetlenül a román politikai elit tartja magát, s nem köt kompromisszumot.