Románia ejtette az európai főügyész elleni eljárást

Kövesi ellen még az Európai Ügyészség (EPPO) élére történt kinevezése előtt – az érintett szerint éppen főügyészi megválasztásának megakadályozása érdekében – 2019-ben indított két eljárást az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló különleges ügyészi részleg (SIIJ).

Az egyikben az azóta felszámolt SIIJ hivatali visszaéléssel, megvesztegetés elfogadásával, és hamis tanúzással gyanúsította meg Kövesit, a romániai igazságszolgáltatás elől külföldre menekült Sebastian Ghita volt parlamenti képviselő és médiamágnás feljelentése alapján. Ghita azt állította, hogy Kövesi felkérésére 2011-ben ő fizette ki egy nemzetközi körözés alatt álló, Indonézia által Romániának kiadott üzletember hazaszállításának 200 ezer eurós költségeit. Ghita szerint Kövesinek, aki 2011-ben Románia legfőbb ügyésze volt „senki sem mert nemet mondani”.

A legfőbb ügyészség mostani közleménye szerint a megvesztegetésre nincs bizonyíték, a hivatali visszaélésnek nevezett cselekményeknél Kövesi nem lépte túl munkaköri leírásának kereteit, és hamis tanúzásra utaló tényállást sem tapasztaltak, a feltételezett bűncselekmény pedig amúgy is elévült.

A másik ügyben a SIIJ csalással, bűnszövetkezet létrehozásával, hamis tanúzással és bűnpártolással gyanúsította meg Kövesit, az általa korábban vezetett korrupcióellenes ügyészség ploiesti-i részlegén történt állítólagos túlkapások miatt. Ugyanebben az ügyben a SIIJ 2020-ban elérte Mircea Negulescu, a ploiesti-i korrupcióellenes ügyészség (DNA) ügyészének vizsgálati fogságba helyezését is, akit azt követően tanúk megfélemlítése, zsarolás és bizonyítékhamisítás vádjával állított bíróság elé.

A SIIJ szerint Negulescu több esetben is megfélemlítéssel vagy vádalkuval próbálta hamis tanúzásra rávenni az általa vizsgált korrupciós ügyek szereplőit, újabb ügyekhez kreálva bizonyítékokat, de a vádlottat tavaly októberben alapfokon felmentették, a legfelsőbb bíráság pedig még nem hozta meg jogerős ítéletét.

A legfőbb ügyészség keddi közleménye szerint nincs elegendő bizonyíték, amely Kövesi bűnrészességét igazolná a DNA ploiesti-i részlegén elkövetett feltételezett bűncselekmények ügyében.

A 2016-2020-as parlamenti ciklus baloldali kormánytöbbsége 2019-ben hevesen kampányolt az ellen, hogy a román jelöltet nevezzék ki európai főügyésszé, arra hivatkozva, hogy Laura Codruta Kövesi korrupcióellenes főügyészi mandátuma idején a – több száz román politikust rács mögé küldő  DNA visszaéléseket követett el, és az állam megrendeléseit végrehajtva végzett „tisztogatást” a közéleti szereplők körében. Az akkori bukaresti vezetés szerint azért kellett elvenni a DNA-tól – és az újonnan létesült „speciális” ügyészi részlegre bízni – a bírák és az ügyészek dossziéit, hogy a vádhatóság ne tarthassa sakkban a bírákat mondvacsinált ügyekkel.

Az Európai Bizottság azonban úgy értékelte, hogy éppenséggel a 2017-ben létrehozott különleges ügyészi részleg az, amely veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét, ezért a SIIJ felszámolásától tette függővé Románia igazságügyi monitoringjának lezárását. A SIIJ felszámolása után az EB tavaly novemberben, másfél évtizeddel Románia uniós csatlakozása után leállította az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmust (CVM).

(Kiemelt kép: Laura Codruta Kovesi, az Európai Ügyészség (EPPO) legfőbb ügyésze 2023. március 1-jén, a luxemburgi székhelyén beszél az EPPO éves jelentésének közzétételéről szóló interjúban. Fotó: John Thys / AFP)