Kitört a piszkosbomba-pánik Ukrajnában

A „piszkos bombák” – vagyis a radioaktív anyaggal kevert robbanóanyagok – ukrán használatáról Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter beszélt telefonon Ben Wallace brit védelmi miniszternek, és úgy fogalmazott, hogy „aggódik Kijev provokációi miatt”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ez azt jelenti, hogy valójában Oroszország készülhet ilyen jellegű támadásra, és azt mondta, hogy Oroszország „minden piszkos dolog forrása, amit ebben a háborúban el lehet képzelni” – adta hírül a BBC nyomán a 444.hu. Közben Wallace is közölte, hogy cáfolja Sojgu állításait, miszerint „Ukrajna nyugati országok, köztük az Egyesült Királyság által elősegített akciókat tervez a konfliktus eszkalálására”. Ezután Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok külügyminiszterei közös nyilatkozatban közölték, hogy kormányaik „elutasítják Oroszország azon hamis állításait, amik szerint Ukrajna piszkos bomba bevetésére készül saját területén”, egyben hozzátették azt is, hogy továbbra is támogatni fogják Ukrajnát „Vlagyimir Putyin brutális agressziós háborújával szemben”. 

Nem keverendők egymással a kisebb erejű vagy hatótávolságú taktikai atomfegyverek, a radiológiai fegyverek és a gyengített uránt használó lőszerek. 

Taktikai atomfegyver

A taktikai nukleáris fegyvereket harctéri alkalmazásra, tehát páncélos vagy gyalogos alakulatok elleni bevetésre, ezért jellemzően kisebbek, mint a stratégiai nukleáris fegyverek, amilyenek az interkontinentális ballisztikus rakéták robbanófejei. A szakértők nem értenek egyet a taktikai nukleáris fegyverek pontos meghatározásával kapcsolatban. Az egyik megközelítés szerint az 1 és 50 kilotonna közötti bombák számítanak annak, azaz 

pusztító erejük akár nagyobb is lehet, mint a Hirosimánál bevetett 15 kilotonnás atombombáé.

Más megközelítés szerint a rövidebb, maximum 500 kilométeres hatótávolság teszi taktikaivá az atomfegyvert szemben az jellemzően interkontinentális stratégiai atomfegyverekkel – derül ki Nina Srinivasan Rathbun nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kutatónak a The Conservationön megjelent cikkéből. Mint írja Oroszország taktikai nukleáris fegyvereit hajók, repülőgépek és szárazföldi erők is bevethetik.

A taktikai atomfegyverek bevetésének lehetősége az orosz-ukrán háborúban már többször is felvetődött, mint riasztó lehetőség. Igaz, jellemzően úgy, mint amihez az orosz fél nyúlhat, ha eszkalálódik a háború menete. „Ha Putyin taktikai nukleáris fegyver bevetése mellett döntene Ukrajnában, az úgy változtatná meg a háború jellegét, mint még semmi a második világháború óta” – nyilatkozta Joe Biden amerikai elnök a CBS Newsnak adott exkluzív interjújában szombaton. Biden hozzátette, az Egyesült Államok részvételét a konfliktusban alapjaiban értékelné át egy ilyen lépés.

Piszkos bomba

A radiológiai fegyver – a köznyelvben piszkos bomba – olyan eszköz, melynek célja az ellenség radioaktív sugárzással való megbetegítése, vagy az ellenség életterének, ivóvíz- és táplálékforrásainak sugárzással való tönkretétele. E fegyverek hagyományos, kémiai robbanóanyagot használnának sugárzó anyag (pl. atomerőművek fűtőanyaga) szétszórására – írja a Wikipedia szócikke. 

Az egyes államok és hadseregeik nem rendszeresítenek ilyen fegyvereket, hiszen ennek használata maradandóan lakhatatlanná tenné az érintett területet, és politikailag is elfogadhatatlan volna.

Gyengített urán

A természetben előforduló kétféle uránizotóp közül az atomerőművek számára a 235-ös izotóp az értékes, melynek dúsító eljárása során a szegényített urán melléktermékként képződik – olvasható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének szegényített urán lövedékekről készült tanulmányában. A tanulmány szerint rengeteg szegényített urán halmozódott fel az elmúlt 50 évben, nincs sok felhasználási módja, ezért olcsón, nagy mennyiségben áll a rendelkezésre – ezért kezdték el hadi célokra alkalmazni. Mivel az urán a természetben fellelhető egyik legnagyobb sűrűségű fém, ezért leginkább tankokon alkalmazták először, mint homlokpáncélzat, de elsősorban páncéltörő lövedékek készítésére használják fel. 

A lövedékek ép állapotban nem bocsátanak ki magukból veszélyes sugárzást.

A kilövése és a célba érése után a fémurán átalakul valamilyen urán-oxiddá, aminek körülbelül 50 százaléka kisméretű szemcsék formájában szilárdul meg. Ebben a formában előfordulhat az, hogy a keletkező aeroszol a szél hatására felkavarodhat, és belélegezhető, vagy növényekre kiülepedve az ott élő állatok vagy emberek gyomrába kerülhet. A tanulmányban felhozott példa szerint, ha valaki egy tank mellett áll, amibe egy ilyen lövedék csapódik be, és ennek következtében 100 mg uránport lélegez be, inkább a nehézfém mérgezés túlélése miatt kell aggódnia, nem a sugárzás miatt. 

Puszta riogatás és abból is szokványos

Tálas Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője kérdésünkre elmondta, hogy

az oroszoknak nincs konkrét bizonyítéka, hogy Ukrajna rendelkezne ilyen fegyverekkel, a piszkos bomba emlegetése inkább a politikai kommunikáció kategóriájába sorolható.

(Kiemelt képünk illusztráció. A Szovjetunió első tömeggyártású taktikai nukleáris bombáját, az RDS-4-et mintázó emlékmű Moszkvában 2021. január 16-án. Az ENSZ nukleáris fegyverek teljes tilalmáról szóló nemzetközi szerződése (TPNW) 2021. január 22-én lép életbe, miután az ehhez szükséges ötven állam ratifikálta a megállapodást. MTI/EPA/Makszim Sipenkov)