Putyin: nem leszünk gyarmat

„A világ változik, méghozzá gyorsan. És ahhoz, hogy valamely ország, nép vagy etnikum bármiféle vezető szerepre pályázzon, a globális vezető szerepről nem is szólva, természetesen biztosítania kell a szuverenitását” – mondta.

„Mert nincs köztes állapot: egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat, függetlenül attól, hogyan nevezzük a gyarmatot”

– tette hozzá az államfő, aki a találkozót megelőzően felkereste a I. (Nagy) Péter cár születésének 350. évfordulója alkalmából megrendezett tárlatot a Népgazdaság Vívmányainak Kiállításán (VDNH). Hangot adott annak a véleményének, hogy ha egy ország vagy országcsoport nem tud szuverén döntéseket hozni, akkor gyarmatnak számít, és a gyarmatoknak nincs perspektívájuk. Putyin szerint a szuverenitás a geopolitikai küzdelemben a túlélés feltétele.

Álláspontja szerint Péter cár a Nagy Északi Háború idején nem elragadott területeket, hanem orosz őshonos földeket szerzett vissza és erősített meg. Mint mondta,

a modern Oroszország feladata is a „visszaszerzés és megerősítés”. 

Az orosz vezető eszmefuttatása szerint a szuverenitás politikai-katonai, gazdasági, technológiai és társadalmi összetevőből áll, mégpedig tetszőleges sorrendben, mert az egyik nem létezik a másik nélkül. „Hogyan lehet a külső biztonságot megteremteni anélkül, hogy, mondjuk, technológiai szuverenitással rendelkeznénk? Ez lehetetlen” – mondta.

Putyin a társadalom konszolidációját nevezte a fejlődés egyik legfontosabb feltételének, amely azonban szintén nem jöhet létre stabil gazdaság nélkül. Azt ígérte, hogy Oroszország tíz év múlva a jelenleginél jobban fog élni, nem ismétli meg a Szovjetunió hibáját és nyitott gazdaság marad, a szankciókra pedig a döntéshozás bürokratizáltságának lebontásával fog válaszolni. Úgy vélekedett, hogy az orosz piacot elhagyó cégek meg fogják bánni döntésüket. Hangsúlyozta, hogy a külföldi vállalatoknak nyújtott kedvezmények nem hozhatják hátrányos helyzetbe az orosz vállalatokat.

Putyin szerint Oroszország együtt fog működni mindenkivel, akivel csak teheti, de a kritikus fontosságú technológiák terén természetesen saját kompetenciával kell rendelkeznie, amelyeket mindenképpen fejleszteni fog. Az állami támogatás fontosságát a gyógyszeriparral és a saját mikroelektronikával kapcsolatban hangsúlyozta.

„Annak ellenére, hogy állandóan megpróbálnak belénk csípni és megsérteni azzal, hogy benzinkútország vagyunk, a metaadatok feldolgozásban csakúgy, mint a balett terén, sokak előtt járunk”

– fogalmazott, és emlékeztetett rá, hogy a csúcstechnológiában más kulcsfontosságú területen is bizonyított, például a világjárvány idején az orvostudományban. Méltatta a mezőgazdaságot és a várhatóan 130 millió tonnás gabonatermést. Az ország előtt álló fő kihívást ugyanakkor a demográfiában nevezte meg.

„Több emberre van szükségünk, akiknek egészségesnek kell lenniük”

– mondta. A modern rakétatechnikát és űrkutatást megalapozó Konsztantyin Ciolkovszkij példájára hivatkozva azt mondta, hogy irreális célokat kell kitűzni, mert minél inkább tűnik megvalósíthatatlannak egy projekt, annál több esély van a továbblépésre.

(Kiemelt képünk: Vlagyimir Putyin orosz elnök fiatal vállalkozókkal és start-up alapítókkal találkozik a moszkvai VDNH kiállítási központ területén lévő Technograd innovációs és oktatási komplexumban 2022. június 9-én. MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Mihail Mecel)