Osztrák-német egyetemi háború

Az új

előjelentkezési rendszernekköszönhetően minden eddiginél korábban lehet tudni, mekkora lesz októbertől a zsúfoltság az ausztriai egyetemeken. Már augusztus elején vészjelzések érkeztek Salzburgból és Innsbruckból, ahol a német jelentkezők száma a korábbinál is magasabbnak ígérkezik. Az idén először több német lakhelyű diák pályázik Salzburg valamelyik felsőoktatási intézményébe, mint osztrák: az első összesítések szerint 43 százalék (szemben a tavalyi 27 százalékkal). Az osztrák érettségivel rendelkezők aránya 39 százalék, a többiek más országokból érkeznek, nagyjából az előző évihez képest hasonló számban. Innsbruckban 44 százalék az osztrákok, 40 százalék a németek aránya, itt az olaszországi Dél-Tirol német anyanyelvű fiataljai teszik ki a hiányzó százalékot.

Az osztrák felsőoktatás illetékesei szerint az ok a német egyetemeken az idén a korábbinál több szakon bevezetett kvóta, amit viszont a népes érettségiző-nemzedék és a kötelező katonai szolgálat eltörlése miatt vezettek be. Mindezek miatt Németországban az idén több mint 500 ezren választanák a továbbtanulást (szemben a tavalyi 443 ezerrel), miközben a német kormány 455 ezerben határozta meg a felső határt. Ez a kvóta magasabb, mint az előző évi, figyelembe vette ugyanis, hogy Bajorországban egy oktatási reform jóvoltából a korábbi évinél kétszer több az érettségiző, és a sorkatonai szolgálat már említett eltörlése miatt „felszabaduló” fiatalok egy része pedig szintén egyetemre tart.

Ötletek a németek kiszorítására

A német diákinvázió évek óta gondot okoz Ausztriában. Egyes szakokon sikerült olyan szabályozást életbe léptetni, amely százalékosan szabja meg, mennyi lehet a külföldi diákok aránya, ezt a megoldást azonban az EU nem díjazza. Vannak fakultások, ahol eleve felvételi vizsga dönti el, ki kezdheti meg tanulmányait, az esetek többségében azonban ez sem segít. A németek ugyanis nemcsak a nagy számok törvénye alapján, hanem jobb felkészültségük miatt is többen jutnak be, s ugyanúgy kiszorítják a hazaiakat, mint a felvételi nélküli szakokon.

Ausztria ilyenkor a tanév kezdete előtt bártortalan kísérletet tesz arra, hogy a német felsőoktatástól hozzájárulást kérjen pluszköltségei fejében – annál is inkább, mert a németek osztrák diplomával a zsebükben kivétel nélkül hazatérnek. (Sőt: egyre nagyobb gond az osztrák diplomások elvándorlása is). A német illetékesek az ilyen kísérleteket gond nélkül hárítják, mint ahogy azt a vádat is kikérik maguknak, hogy a német kormány Ausztria rovására alakítja egyetemi-politikáját. A minap megszólalt az ügyben a Német Főiskolai Rektori Konferencia elnök asszonya is: Margret Wintermantel szerint a Ausztriának egyedül kell megbirkóznia a problémával, amit a német hallgatók okoznak. Tanácsot is ad: felvételi korlátozást kell bevezetni, ahogyan részlegesen ezt Németország is tette.

Azt Ausztria már megtapasztalta, hogy ilyen rendelkezést kizárólag a német hallgatókra vonatkoztatva legfeljebb néhány speciális esetben hozhat. Az ilyesmi szembemegy az EU alapelveivel, amelyek betartását a Bizottság éberen őrzi. (Bezzeg Svájc a minap gond nélkül elrendelhette, hogy egyetemeire, a szintén rohamozó németek csak meghatározott arányszámban vehetők fel. Könnyű neki, nem EU-tagország).

Viszont az általános érvényű felvételi korlátozás érzékeny belpolitikai téma, s ahogyan így az október közeledtével minden évben, most is reflektorfénybe került. A bátor kijelentést Günther Platter tiroli tartományi előjáró tette, mondván, hogy szerinte az érettségi jegyek alapján kellene korlátozni a felvételt az egyetemre. Javaslatát össztűz fogadta minden politikai oldalról, holott Platter pártja, az ÖVP például a tandíj bevezetése ügyében nem áll távol a hallgatói létszám csökkentésének szándékától. Az első egyértelmű reakciók után óvatosabb nyilatkozatok követték egymást, s bár a szociáldemokrata miniszterek a korlátlan felvételt alapjognak tekintik, a párt soraiból óvatos ellenvélemények hallatszanak. Egyelőre inkább olyan formában, hogy „meg kellene fontolni”, „érdemes lenne elgondolkodni”.

Az idei évre már bizonyosan nem lesz változás. De ha az előzetesen ijesztőnek tűnő adatok a végleges összesítésnél is ilyen rémisztőek maradnak, akkor valószínűleg lépni kell. A jelentkezések rekordszámai ugyanis nem csak a németekre vonatkoznak. A Wien Uni már augusztus elején 20 ezer jelentkezést regisztrált (tavaly 13 ezer volt az elsőévesek száma). Ezen belül „csak” húsz százalék a német (tavaly 14 % volt), viszont mivel csak néhány szakon (publicisztika, pszichológia) van kvóta, csaknem az egész tömeget be kell bocsátani. Ezzel az egyetemi hallgatók összlétszáma meghaladhatja a 90 ezret, miközben a tényleges kapacitás mindössze 60 ezer fő. A legnagyobb növekedés a tolmácsszakon, a társadalomtudományi karokon és a gazdaságtudományi fakultáson várható. Igazi dráma ott van, ahol laboratóriumi gyakorlat is része a tanulmányoknak. Vagyis: ha a kormány fenn akarja tartani a jelenlegi egyetemi rendszert, többet kell rá áldoznia.

További cikkeket olvashat Ausztriáról a

Szervusz Ausztriahonlapon.