Összecsaptak a tüntetők a rendőrökkel Párizsban

Franciaországban március eleje óta tartanak a sztrájkok és felvonulások a munkaerőpiac átalakítását és a munkanélküliség csökkentését célzó törvénytervezet miatt.

A labdarúgó-Európa-bajnokság miatt óriási erőkkel utcán lévő rendőri erőknek három hónapja kell szembenézniük a tüntetők közé keveredő randalírozókkal, miközben a terrorfenyegetettség sem csökkent az országban. Erre utal az a hétfő esti kettős gyilkosság, amelynek során egy francia iszlamista az otthonukban ölt meg egy rendőrt és a feleségét a Párizstól mintegy ötven kilométerre fekvő Magnanville településen.

A rendőrség szerint a fővárosban délután 1 órakor kezdődött megmozduláson több száz álarcos ment neki a rendőröknek, s különböző tárgyakkal dobálta meg őket. Az összecsapásokban huszonhatan megsérültek, köztük hat tüntető és húsz rendőr, tizenöt embert pedig előállítottak – közölte a rendőrség.

A legjelentősebb szakszervezet, a CGT azt ígérte, hogy a kilencedik országos tiltakozónapon százezreket visz az utcára. A szervezet hatszáz buszt bérelt és azzal szállította az ország minden részéből a tiltakozókat Párizsba.

Az eddigi legnagyobb megmozdulás március 31-én volt, akkor a rendőrség szerint 390 ezren, a szervezők szerint 1,2 millióan vonultak utcára mintegy 250 városban.

A fővároson kívül – ahol a dolgozók sztrájkja miatt az Eiffel-torony sem nyitott ki – kedden mintegy ötven városban tiltakoztak. A két következő tiltakozást június 23-ra és 28-ra hirdették meg a szakszervezetek.

Időközben azonban Myriam El Khomri munkaügyi miniszter péntekre tárgyalóasztalhoz hívta Pierre Martinezt, a CGT vezetőjét.

Az új munkajogi törvénytervezetet François Hollande államfő ötéves mandátuma legfőbb reformjának tekinti, azt állítva, hogy a reform révén csökkenteni lehet a 10 százalék feletti munkanélküliséget. Az intézkedéscsomag egyik legfőbb eleme a munkaidő rugalmasabbá tétele a vállalatokon belüli belső egyeztetésekkel, valamint az elbocsátások szabályozásának könnyítése. Bírálói szerint a reform túlságosan is kedvez a munkaadóknak és fokozhatja a munkavállalók kiszolgáltatottságát.

Franciaországban továbbra is 35 órás marad hivatalosan a munkahét, a gyakorlatban azonban ennél minden munkavállaló többet dolgozik, amiért túlórapénzt vagy szabadnapot kap. Ennek szabályozásában és részleteiben eddig ágazatonként állapodtak meg a munkáltatói képviseletek a szakszervezetekkel.

A kormány ezt a lehetőséget a törvényben a vállalatok szintjére helyezné át, amit a két legradikálisabb szakszervezet, a CGT és az FO nem támogat, miután a befolyásuk csökkenne, a munkavállalók pedig szerintük kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnének.

Egy vasárnapi felmérés szerint a kezdeti lelkesedés után a franciák többsége, 54 százaléka mára a munkajogi reform miatti, hónapok óta tartó tüntetéshullám ellen fordult. A felmérés mindamellett rámutatott arra, hogy a franciák nagy része továbbra is ellenzi az átalakításokat, amelyek a szakszervezetek szerint megfosztják a dolgozókat jogaiktól. Egy hónappal ezelőtt a felmérések még azt mutatták, hogy az állampolgárok többsége felsorakozott a tiltakozók mögött.