Orbán szitokszó lett Merkel és Schulz vitájában, Merkel feladta a reményt

Bevándorlási- és menekültpolitikája, illetve a nyugdíjrendszer állapota miatt Martin Schulz német szociáldemokrata kancellárjelölt élesen bírálta a hivatalban lévő kormányfőt, a kereszténydemokrata Angela Merkelt a kancellárjelöltek vasárnap esti televíziós vitájában. Magyarországról és Lengyelországról is szó esett.

Az első felmérések szerint a negyedik ciklusára készülő Angela Merkel szerepelt jobban a másfél órás tévévitában, amely a szeptember 24-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampány legfontosabbnak tartott eseménye volt. Az ARD és a ZDF közszolgálati televízió mellett a két legnagyobb országos kereskedelmi tévé, az RTL és a SAT1 is élőben közvetítette.

Fotó: MTI/AP/RTL

A négy csatorna egy-egy ismert televíziós újságírója által vezetett vita első és leghosszabba része a migrációról, menekültügyről és társadalmi integrációról szólt. Schulz hangsúlyozta, hogy Merkel hibázott, amikor 2015 szeptemberében a menekültek beengedéséről határozott, mert nem vonta be a döntésbe az európai partnereket. Így lehetővé tette Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy kivonják magukat a felelősségvállalás alól, és cserben hagyják Németországot annak ellenére, hogy a németek  sok pénzt fizetnek ezeknek az országoknak. Szerinte a menekültek integrációja egy generációnyi időn át is tarthat.

Válaszában a kancellár kiemelte, hogy Orbán Viktor „elvette a menetjegyeket” a Budapesten lévő menekültektől és egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vonatok. „Tudtuk, hogy Magyarország nem hajlandó szolidárisan részt venni a menekültek ellátásában. Így szeptember 4-én este gyorsan kellett cselekedni a Magyarországon gyalog elindult menekültek ügyében, mert semmi reményem nem volt abban, hogy Orbán megváltoztatja hozzáállását” – mondta Merkel. Ekkor Schulz felhánytorgatta, hogy a kancellár pártjának, a CDU-nak a bajorországi szövetségese, a CSU díszvendégként fogadta Orbánt a tavaly októberi pártkongresszuson.

A migrációs válság kezeléséről szólva Schulz kiemelte, hogy a külső határok lezárása helyett egy közös, uniós bevándorlási jogi rendszert kell kialakítani, kanadai, amerikai és ausztrál mintára, amely lehetőséget ad a legális bevándorlásra, aki pedig illegálisan lépi át az EU határát, azt vissza kell utasítani. Szerinte ehhez a terheket a tagállamok között szolidárisan megosztó rendszerhez kell igazítani az EU pénzügyi támogatási rendszerét, mert „nem mehet tovább”, hogy olyan tagállamok, mint Lengyelország és Magyarország támogatást kapnak az EU-tól a mezőgazdaságtól az útépítésig egy sor feladathoz, de elutasítják a szolidaritást a migráció ügyében. Merkel kiemelte, hogy az uniós külső határok ellenőrzése mellett az EU-Törökország menekültügyi megállapodáshoz hasonló együttműködést kell folytatni az EU szomszédságának más államaival, az Európán kívülről induló migráció szabályozásában pedig nem kell az EU-ra várni, hanem meg kell alkotni egy német törvényt a képzett munkavállalók bevándorlásáról. A migráció nem fenyegetés, hanem nagy feladat, és Németország nem zárkózhat be a világot pusztító háborúk menekültjei előtt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki jöhet.

A társadalmi integráció kérdéseivel kapcsolatban Angela Merkel kijelentette, hogy négymillió muzulmán ember él Németországban, akik mind hozzájárulnak az ország sikeréhez, így vallásuk a német társadalom része, de csak akkor, ha az alaptörvénynek megfelelő módon gyakorolják, és vezetőik elhatárolódnak az iszlám nevében elkövetett terrortól. Schulz kijelentette: 3-5 százaléknyi fanatikus és radikális miatt nem szabad elítélni egy vallást, de meg kell akadályozni, hogy kívülről „gyűlöletet exportáljanak” Németországba.

A német-török diplomáciai viszállyal kapcsolatban Schulz a Törökországgal folytatott EU-csatlakozási tárgyalások megszakítását sürgette. Merkel hangsúlyozta, hogy a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt nem szabad becsapni az ajtót, és elsősorban gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára. Mindketten állást foglaltak a Koreai-félszigeten kialakult válság békés megoldása mellett. Schulz ezzel összefüggésben kiszámíthatatlannak nevezte Donald Trumpot. Az amerikai elnökről Merkel azt mondta, hogy csak a közös értékek alapján hajlandó vele együttműködni, és világosan beszélni kell a többi között a klímaváltozás ügyében kialakult nézeteltérésekről. Schulz a menekültügy mellett főleg a nyugdíjrendszer állapota miatt bírálta Merkelt, és hangsúlyozta: a CDU/CSU kormányzásának folytatása azzal fenyeget, hogy 70 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Merkel kijelentette, hogy ez semmiképpen nem fordul elő.

Fotó: MTI/AP/RTL

A számos belpolitikai téma közül a német autóipart sújtó dízelbotrányról esett a legtöbb szó, ezzel kapcsolatban Merkel tagadta, hogy elnéző volna az autógyárakkal, és azt mondta, "irtó mérges" a visszaéléseik miatt.

Zárszavában a kancellár arra helyezte a hangsúlyt, hogy Németországnak ki kell állnia a digitális átalakulás próbáját, a szociáldemokrata jelölt pedig a társadalmi igazságosság és az EU megerősítésének fontosságát emelte ki.

A tévévita volt az egyetlen kampányrendezvény, amelyen a két kancellárjelölt szemtől szembe ütköztette véleményét. Utána Schulz újságíróknak azt mondta, érdemes lenne még egy vitát tartani, mert sok témára nem maradt idő. A rendezvény előkészítése során ugyanakkor Merkel képviselői jelezték, hogy csak egyetlen vitáról lehet szó.

Az ARD országos köztelevízió megbízásából végzett gyorsfelmérés szerint 55 százalék Merkelt, 35 százalék Schulzot találta meggyőzőbbnek. A másik országos közszolgálati televízió, a ZDF adatai alapján jóval szorosabb az eredmény, 32 százalék szerint a jobbközép CDU/CSU 12 éve kormányzó vezetője, 29 százalék szerint pedig az SPD-s jelölt szerepelt jobban. Ugyanakkor 51 százalék szerint Schulz a vártnál jobb teljesítményt nyújtott, és megkérdezettek 44 százaléka azt mondta, a 90 perces vita után jobb a véleménye róla. A ZDF egyik felmérése, a Politbarometer szerint amíg a vita előtt a megkérdezettek 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Merkelt látná szívesebben a kancellári székben, és csak 33 százalékuk akarta Schulzot, a vita után már csak 53 százaléknyian mondták, hogy Merkel újbóli kancellárságát vennék szívesebben, 39 százaléknyian viszont inkább Schulzot állítanák a német kormány élére.