Orbán: „Az új Magyarország nem liberális állam”
Nemcsak Erdogan „szultán” látogatott el Európában élő „törökjeihez”. Orbán Viktor is tett egy kirándulást Romániában élő „magyarjaihoz”. És még hozzá milyet? A magyar miniszterelnök ott elmondott alapvető beszédében ritkán hallott nyíltsággal fogalmazta meg politikai hitvallását a demokratikus liberalizmussal szemben, az erős vezérállam és a nemzeti akaratérvényesítés mellett. Gazdasági sikereik miatt olyan országokat dicsért, minta Kína – bár „ezek talán nem is demokratikus államok”. A beszédet Magyarországon élőadásban sugározták –írja a nagy példányszámú Kronen Zeitungban Kurt Seinitz.
A romániai Tusnádfürdőn Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy számára fontosabbak a nemzeti érdekek, mint a liberális demokrácia modellje. Olyan államokat említett azt példázva, hogy a sikerhez nem kell liberálisnak lenni, mint Kína, Szingapúr, Oroszország és Törökország: „Politikai rendszerek, amelyek nem nyugati típusúak, nem liberálisak és egyes esetekben még csak nem is demokratikusak, de nemzeti sikertörténetek – s ezek korunk legfontosabb kérdései”.
„Szakítani a meghaladott dogmákkal és ideológiákkal”
Orbán Viktor erre alapozva vázolta fel vízióját Magyarország jövőjéről: „Azáltal, hogy szakítunk a megkövesedett dogmákkal és ideológiákkal, megalkotjuk az új magyar államot, amely a következő évtizedekben eléri a globális versenyben a szükséges sikert.
Orbán a továbbiakban: „Az új állam, amelyet Magyarországon építünk, nem liberális állam. Nem tagadja meg az olyan liberális alapértékeket, mint például a szabadság, de nem ezeket teszi meg alapkövetelménynek. Részeket szakít ki: a nemzeti értékeket”. Utalva beszédének helyszínére és arra a körülményre, hogy közel hét millió magyar él a magyar állam határain kívül, Orbán hangsúlyozta azt a nézetét, hogy a „nemzet” fogalma nem ér véget a földrajzi határoknál.
„A nyugati típusú liberalizmus ideje lejárt”
A továbbiakban Orbán elítélte az amerikai külpolitikát, amelynek célja az emberi jogok elterjesztése. Ehelyett „sikeresnek” kell lenni. A nyugati típusú liberalizmus ideje elmúlt – mondta a miniszterelnök. „Provincializmusnak” nevezte a Nyugat utánzását, e magatartáson túl kell lépni. Másfelől senkinek nem kell attól tartania, hogy „Magyarország az orosz medve karjaiba szédül”. Azonban az a „legnagyobb szerencsétlenségünk”, hogy a magyar export több mint kétharmada a Nyugattal bonyolódik. Legalább a kivitel 50%-ának kellene más irányokba mennie – követelte Orbán.
„Sok NGO külföldi érdekeket képvisel”
Orbán keményen neki támadt a magyarországi nem-kormányzati szervezeteknek is. Azt vetette a szemükre, hogy külföldről pénzelik őket, és tevékenységükkel a nemzeti fejlődést akadályozzák. E „fizetett politikai aktivisták közül” sokan külföldi érdekből teszik ezt. A magyar miniszterelnöknek legutóbb a norvégokkal volt ilyen jellegű összetűzése.
Orbán a magyar civilszervezeteknek jutatott pénzügyi támogatásról kialakult vitára utalt. A Norvég Alapokon (EEA) keresztül olyan nem EU-s tagállamok, mint Norvégia, Izland és Liechtenstein kelet-európai – köztük magyar – intézeteknek és egyesületeknek nyújtanak támogatást. A vezető szerepet legnagyobb befizetőként Norvégia tölti be. Az EEA Magyarországon főképpen azokat a programokat támogatja, amelyek az emberi –, polgári- és kisebbségi jogokért folytatott harcot tűzték a zászlajukra.
Az EEA májusban Magyarországon befagyasztotta az állami intézményeknek nyújtott támogatást, mert Budapest minden előzetes jelzés nélkül módosította ezeknek a pénzeknek az elosztásával foglalkozó igazgatási szervezetet, méghozzá oly módon, hogy ezáltal a kormány nagyobb befolyást szerzett a pénzek elosztására. Ugyan ezen ok miatt az EU is beszüntette a kifizetéseket Magyarország részére.
Fordította: dr. Gonda László
