Népirtás miatt emeltek vádat egykori boszniai szerb katonák ellen
Hét, egykori boszniai szerb katona ellen emelt vádat a bosznia-hercegovinai ügyészség az 1995-ben Kelet-Boszniában történt népirtás miatt – olvasható az ügyészség oldalán.
A 48 és 70 év közötti vádlottak az ügyészség szerint 1992 és 1995 között valamennyien a boszniai szerb hadsereg azon alakulatának a tagjai voltak, amely közvetlenül felelős volt a Srebrenica elleni támadásért, illetve az ott elfogott bosnyákok tömeges meggyilkolásáért. A vádirat szerint a hét férfi fogságba ejtett egy nagyobb csoportot, amely igyekezett megszökni Srebrenicából, majd a foglyokat három különböző helyre szállította, és megölte. Az ügyészség szerint a hét vádlott legalább 65 ember haláláért közvetlenül felelős.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt.
A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan meggyilkoltak.
A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. Legtöbbjüknek Srebrenica környékén veszett nyoma.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2023. július 9., 10:22
Több mint háromezer ember vesz részt az idén a srebrenicai békemeneten.
Külföld
2022. június 19., 16:58
Ő ma már nem így döntene – hangsúlyozta Mark Rutte. A bosnyák lakosság ellen elkövetett, 1995-ös szerb kegyetlenkedések alatt a holland ENSZ-békefenntartók tétlenül maradtak, ez pedig azóta is heves viták tárgya volt.
Külföld
2021. november 9., 21:31
A srebrenicai mészárlás tagadása miatt szakított félbe egy szerbiai interjút a boszniai államelnökség horvát tagja.
Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyre szállították a maradványokat, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. Az áldozatokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehet azonosítani. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra.
Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnököt, és a „Balkán mészárosának” nevezett Ratko Mladić boszniai szerb hadseregparancsnokot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.
A Nemzetközi Törvényszék, és a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven embert ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre. Négy ember életfogytig tartó szabadságvesztést kapott népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek a srebrenicai mészárlás ügyében.
(Kiemelt képünk illusztráció. Egy kislány egy sírkő mögé bújik, miközben az emberek a Potocari Emléktemetőbe látogatnak a srebrenicai népirtás 28. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés előtt, Srebrenicában, Bosznia-Hercegovinában 2023. július 08-án. Fotó: Samır Jordamovıc / Anadolu Agency / AFP)
