Lapszemlénk a világból - Politico: Gondold meg, mit írsz, különben bekopoghat a rendőrség
Orbán bírálói nekiestek az ellentmondásos koronatörvénynek – ezzel a címmel számol be a Politico elnevezésű amerikai portál brüsszeli kiadása a magyarországi helyzetről, az Európai Parlamentben tegnap lefolytatott vita kapcsán. A tudósítás alcíme azt emeli ki, hogy a rendőrség a közösségi médiában közzétett posztokért vitt el embereket.
„Gondold meg, mit írsz, különben bekopoghat a rendőrség”
– a Politico szerint ez az üzenete annak, hogy több tucat ember ellen indítottak vizsgálatot azért, mert támadták a koronavírus-válság nyomán március végén hozott jogszabályt. A cikk ismerteti a rendeleti kormányzást időkorlát nélkül lehetővé tevő,
a rémhírterjesztés esetére pedig több éves börtönbüntetést kilátásba helyező rendelkezéseket.
A magyar rendőrség szerdai közlése szerint a törvény hatályba lépése óta 87 esetben indítottak vizsgálatot. A Politico megszólaltatja Csóka-Szűcs Jánost, a mozgássérült gyulai aktivistát, akit a Facebook-posztja miatt a minap a rendőrök ébresztettek, elkobozták a telefonját és a számítógépét, őt magát pedig bevitték a rendőrségre. A férfi hangsúlyozza, hogy mindenkinek lehetővé kellene tenni véleménye szabad kifejtését, és elmondja: ha valaki olyasmit tesz közzé, vagy „lájkol”, ami a helyi vezetésnek nem tetszik, először telefonálnak, hogy ennek nem lett volna szabad megtörténnie, de többekkel az is megesik, hogy elveszítik az állásukat.
Egy nappal korábban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Kusinszky Adrásnál jelentek meg a rendőrök – írja a Politico. A beszámoló szerint a vizsgálatot már ejtették, de a rendőrség Youtube csatornáján 75 ezren tekintették meg azt a videót, amely a rendőrautóba való bekíséréséről készült.
A megyei rendőr-főkapitányság arra is külön felhívta a közösségi média használóinak a figyelmét, hogy folyamatosan figyelik az internetet. Gulyás Gergely szerint – írja a Politico – az, hogy a két férfit néhány óra elteltével szabadon engedték, a jogállam erejét mutatja, a kormány kritikusai szerint azonban a rendőri fellépés dermesztő hatást vált ki az országban, ahol – különösen vidéken – sokan már egyébként is félnek nyíltan megmondani a véleményüket.
Varga Judit igazságügyi miniszter ellenben – folytatódik a cikk – a Facebookon közzétett és az Európai Parlament tagjaihoz is elküldött bejegyzésében azt írta, hogy a kormány rendkívüli intézkedései nem érintik a véleménynyilvánítás szabadságát. Az EP előzőleg megtagadta, hogy a miniszter felszólaljon a Magyarországról rendezett plenáris vitában.
Az Európai Bizottság nem indított ugyan kötelezettségszegési eljárást a rendkívüli helyzet magyarországi szabályozása miatt, de újra és újra megjegyzi, hogy figyelemmel kíséri, miként érvényesítik az előírásokat.
Didier Reynders, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény igazságügyi biztosa azt mondta a Politicónak, hogy számos, aggodalomra okot adó magyar intézkedés született különböző területeken, így például az adatvédelemben, illetve a munkajog módosításakor. Amikor a hamis vagy eltorzított információkról szóló törvényről van szó, akkor Reynders szerint a puszta eljárási szabályokon túl további szempontokat is figyelembe kell venni, így például azt, hogy milyen hatással jár a vizsgálat, és hogy miként kommunikálják az új jogszabályt. „A dermesztő hatás természetesen nagyon fontos elem” – fogalmazott a belga EU-biztos, és úgy vélekedett, hogy
a nyomásgyakorlás valós veszélyt jelenthet a véleménynyilvánítás szabadságára és a sajtószabadságra nézve.
Álhírterjesztés miatt lefoglalt laptop. Magáról az EP-vitáról a Politico azt emeli ki, hogy Sophie in 't Veld holland liberális képviselőnő halottnak nyilvánította a magyar demokráciát.
A Die Welt című, nagy példányszámú, konzervatív német lap arról számol be, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság jogellenesnek minősítette a menekültek őrizetben tartásának magyar gyakorlatát.
A testület megállapította, hogy a szerb határon létesített tranzitzónákban levő menedékkérők ügyében az őrizetben tartás jogellenes, ha nem bírálják el egyénileg a kérelmüket. Magyarország biztonságos országnak tekinti Szerbiát, mondván, ott nincs üldöztetésnek kitéve a migráns, és
gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a menekült éljen a magyarországi menedékkérelem benyújtásának a jogával.
Az unió igazságszolgáltatási fóruma elvetette a magyar fél azon érvelését, hogy az érintettek visszamehetnének Szerbiába. Az ítélet indoklása rámutatott arra, hogy a szerb hatóságok jogellenesnek tekintik a menekültek bejutását az országba, tehát ha oda visszamennének, akkor büntetéstől kellene tartaniuk.
Tranzitzóna RöszkénA Die Welt azt valószínűsíti: Magyarország az ítélet ellen arra a precedensre fog hivatkozni, hogy a német alkotmánybíróság nemrégiben egy jogvitában hatásköri túllépésnek minősítette az Európai Bíróság állásfoglalását.
