Német vélemény: Orbán tőrt döfött a jogállam szívébe

A populista vezető több szerepet alakít: a legkedvesebb számára a nemzet megmentője, aki megszabadít a kommunizmustól, ismét segít érvényre juttatni a hagyományos értékeket, és megvédi az ország becsületét. Amióta életbe lépett az új alkotmány, azóta egyre-másra kiegészítették. Éspedig azzal a céllal, hogy kivonják a Nemzeti Bankot az unió befolyása alól, szavatolják a korábbi elnökök nyugdíját, vagy éppen a Fidesz igényeinek megfelelően változtassák meg a választási törvényt.

A brüsszeli figyelmeztetések láttán Orbán bebújik a második legkedveltebb szerepkörébe: ilyenkor ő a jó demokrata és a meggyőződéses európai, aki megértést mutat a partnerek aggályai iránt, megváltoztat egy pár apróságot, ám azután megindítja a következő csapást. A legújabb a jogállam szívébe hatol, mivel az igazságszolgáltatás függetlenségét érinti.

The New York Times

Magyarország az EU-normákat próbálgatja. Az ország odahaza keresi a nemzeti egységet a demokrácia kapcsán, az unió pedig nem tudja, mitévő legyen egy olyan állammal, amely a jelek szerint letért a közös normák útjáról, ám eközben a hétfő jelképes pillanattal szolgált a polgárjogok védelme ügyében. A magyar parlament olyan alkotmánymódosításokat szavazott meg, amelyek a bírálók, így az unió, az ET és az USA is szerint azzal fenyegetnek, hogy megingatják az igazságszolgáltatást, elfojtják a kritikát, és veszélyeztetik a fékeket és ellensúlyokat. Hack Péter kijelentette, hogy a lépés nyomán a magyarok ugyan nem kerülnek hirtelen észak-koreai viszonyok közé, de a fejlemény roppant riasztó, mert lebontja a törvényhozás alkotmányos ellenőrzését. A változtatások éppen akkor következtek be, amikor egyre erősödik a félelem, hogy a hatalom igyekszik növelni befolyását a többi közt az igazságszolgáltatás, a média, az MNB, az oktatás és a kultúra fölött. Egyben megmutatta, hogy milyen korlátai vannak az EU-nak, ha vissza kell téríteni a közös útra egy tagot, amely megsérteni látszik a közös szabályokat. Kumin Ferenc visszautasítja a bírálatokat, mondván, hogy igencsak időszerű volt megújítani az alaptörvényt, amely még a kommunista idők alkotmányán alapult. Hack és mások viszont rámutatnak, hogy utóbbi dokumentumból csupán egyetlen passzus maradt érvényben: nevezetesen, hogy Budapest az ország fővárosa. A bírálók szerint jogtalan központosítás folyik, lásd a jegybankot vagy a sajtóirányítást. Orbánról a lap azt írja: elemzők szerint 2010 óta határozottan arra törekszik, hogy megtegyen mindent a hatalom megtartására, amihez járul a gyenge ellenzék. Populistaként, harmatgyenge gazdasággal a háta mögött, kiaknázta a magyarok kiábrándultságát, amikor tengelyt akasztott az Európai Unióval és az IMF-fel. Kósa András a HVG-től úgy fogalmaz, hogy Orbán hataloméhes, a kormány pedig azt hiszi, hogy az a legjobb, ha az élet lehető legtöbb szeletét saját maga irányítja az országban. Úgy gondolják, hogy tudják, mi a legjobb mindenkinek.

The Wall Street Journal

A magyar törvényhozás megszavazta az alkotmány módosítását, jóllehet az EU és az USA is arra figyelmeztette, hogy a lépés veszélyeztetheti a jogállamiságot, továbbá gyengítheti a fékek és ellensúlyok rendszerét. A fejlemény, továbbá a Brüsszellel és Washingtonnal fellángoló feszültség, amit csak tetéznek a Matolcsy jegybankelnöki kinevezése miatti aggodalmak, nos, mindez hozzájárult, hogy 9 hónap óta a legalacsonyabb szintre süllyedt a forint árfolyama. A bizottság és az ET vezetője aggályait fejezte ki az alaptörvény megváltoztatása miatt, Orbán viszont azt állítja: Magyarország nem lép vissza a demokrácia területén, és hogy az intézkedések teljes mértékben összhangban vannak a közösségi előírásokkal. Amióta a Fidesz hatalomra került, többször is összecsapott Brüsszellel, a többi közt az MNB függetlensége, valamint a média szabadsága ügyében. A német külügyminiszter nem sokkal a budapesti szavazás előtt kijelentette, hogy aggasztják a magyarországi események. Odahaza Orbán már jó ideje perlekedik az igazságszolgáltatással. Hétfőn botrányosnak nevezte a legfrissebb bírósági döntést az energiacégek árai ügyében, és közölte, hogy a hatalom még nagyobb rezsicsökkentést fog kérni a törvényhozástól.

Washington Post/AP

A magyar képviselők nagy többséggel elfogadták azt a terjedelmes alkotmánymódosítást, amely a bírálok szerint veszélyeztet bizonyos demokratikus fékeket és ellensúlyokat. Az este több ezren tüntetésen sürgették, hogy Áder János vétózza meg a csomagot. A döntés gyors reakciót váltott ki az európai intézmények részéről, amelyek az Egyesült Államokkal, sok magyar jogi szakértővel és civilszervezettel együtt úgy látják, hogy az alaptörvény túl sok ellenőrizetlen hatalmat ad a kormány kezébe. Barroso és Jagland sürgette Magyarországot, hogy az üljön le velük, és válaszoljon az aggályokra, mármint hogy az új szabályozás mennyire áll összhangban az európai elvekkel és az unió jogával. A most alkotmányos rangra emelt, ám korábban az Alkotmánybíróság által elutasított törvények 20 év jogtudományi eredményeit söprik el, amikor a többi közt kimondják, hogy az Alkotmánybíróság nem nyúlhat vissza korábbi határozataihoz. Orbán hétfői parlamenti felszólalása a rezsidíjak ügyében ugyanakkor közvetve megerősítette, hogy a kormány továbbra is meg akarja kerülni az olyan bírósági ítéleteket, amelyek nem felelnek meg az akaratának.

FT

Átlépett a forint a 300-as határon, mivel a befektetők megértették, hogy Matolcsy György, Orbán embere a jegybankban az alelnökök félreállításával mielőbb keresztül akarja vinni unortodox politikáját az MNB-ben. Ehhez járult még a figyelmeztetés, hogy az alkotmánymódosítás ellentétes lehet az uniós joggal. Peter Attard Montalto/Nomura úgy fogalmazott, hogy vártnál egyértelműbben és sebesebben állították félre Király Júliát és Karvalits Ferencet. Mint megjegyezte, a piacok beárazták, hogy az új bankvezér a növekedés beindítására a forint leértékelését akarja, és új eszközökkel igyekszik enyhíteni a devizahitelesek terhein, ideértve a kormányt is. Montalto szerint ugyan még nem árulták el, miképpen is képzelik mindezt, de elképzelhető, hogy a központi bank tartalékaiból egy új állami bankhoz csoportosítanak át pénzt, így az emberek forintra válthatják át valutatartozásaikat, miközben leírják azok egy részét. Egyelőre azonban ez ügyben csupán a háttérben zajlanak a dolgok, a hatalom majd a választások közeledtével rukkol elő vele, persze akkor központi témaként. Ha így lesz, akkor Matolcsy számíthat a forint devalválódására, akár akarja, akár nem. A befektetők ugyanis valószínűleg nem bíznak majd a magyar fizetőeszközben, ha a kormány politikai okokból olyan kamatokkal ad hitelt, amely nemigen vesz tudomást a kockázatokról. Montalto különben az alkotmánymódosításról szólva kijelentette, hogy az megint csak Orbán kalapácsos módszeréről árulkodik. Vagyis hogy a kormányfő bedob néhány ötletet, ám azok közül elvet néhányat az unió és más intézmények tiltakozásának hatására, majd az első adandó alkalommal újból előveszi azokat. Hozzátette: az emberek lassan hozzászoknak Orbán és Matolcsy posztmodern politizálásához, így főként ahhoz, hogy ez most nem független Nemzeti Bank.

The Times

A lap szerint Magyarország kesztyűt dobott az Európai Uniónak, amikor a parlament jóváhagyta az alaptörvény módosítását, amellyel kapcsolatban halasztást kért Barroso, Jagland, valamint az Egyesült Államok is. A csomag következtében az Alkotmánybíróság oldalvonalra kerül.

Daily Telegraph

A parlament a széles körű hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére nyomta keresztül az alkotmányos változtatásokat, ideértve a röghöz kötést. A módosítások csak elmélyítették az unió félelmeit, hogy Orbán Viktor a hatalmát akarja ily módon bebetonozni, miután már egy sor ellentmondásos törvényt léptetett életbe, például a média és a jegybank kapcsán. A bizottság arra figyelmeztetett, hogy az alapvető értékek védelmében az Európai Bírósághoz fordul, illetve, hogy a budapesti döntés kihathat a több száz millió eurós közösségi támogatásra is. A brüsszeli szóvivő azt mondta: nem fognak habozni, hogy bevessék az összes rendelkezésre álló eszközt, ha arról van szó, hogy a tagállamok eleget tegyenek kötelezettségeiknek.

The Independent

A magyar parlament a brüsszeli halasztási kérelem ellenére elfogadta az alkotmány módosítást, amely bírálók szerint a demokrácia elleni támadással ér fel. A lépés gyakorlatilag érvényteleníti az Alkotmánybíróság összes határozatát, amely 2012 előtt született.

BBC

Magyarország szembeszáll a bírálatokkal az alkotmánymódosítás ügyében. Az Országgyűlés olyan csomagot fogadott el, amely az ellenzők szerint aláássa a demokráciát. Az unió aggályait fejezte ki a változtatások miatt, amelyek szembemennek az Alkotmánybíróság több döntésével. Előzőleg Orbán Viktor azzal vádolta meg az EU-t, hogy az beleavatkozik az ország belügyeibe. Ez már a negyedik eset, hogy életbelépése óta belenyúltak az alaptörvénybe, ami alátámasztja azokat véleményeket, miszerint az alkotmány elsietett és felületes. A hazai és külföldi kritikák szerint a módosítás lebontja a demokrácia rendszerét, és lehetővé teszi a Fidesznek, hogy az bebetonozza ideológiáját az állam szívébe. A szocialisták bojkottálták a voksolást, Mesterházy Attila pedig kijelentette: Orbán célja az volt, hogy bosszút álljon az Alkotmánybíróságon, az egyetemistákon, az ellenzéki pártokon és mindazokon, akik nem tesznek a kormány kedvére. Orbánra nyomás nehezedett, hogy legalább addig halasszák el a szavazást, amíg az ET szakértői átnézik a tervezetet. Alexander Lambsdorff EP-képviselő sürgette, hogy a bizottság vizsgálja ki: a magyar kormány nem sértette-e meg módszeresen az európai értékeket.

Reuters

Magyarország szembeszállt az EU-val, és átírta alaptörvényét, hogy korlátozza az Alkotmánybíróságnak, az egyik utolsó olyan intézménynek a hatáskörét, amely még szembeszáll Orbán Viktorral, a harcias miniszterelnökkel. Előzőleg az unió, az amerikai kormányzat és civil csoportok hiába figyelmeztettek arra, hogy a változtatások alááshatják a magyar demokráciát. Brüsszel úgy értékeli, hogy a szavazás Orbán részéről a legújabb lépés, hogy más hatalmi ágakra is kiterjessze hatalmát. A kormányfő hívei viszont azt állítják, hogy az egész tiltakozást csupán a nemzetközi üzleti világ korbácsolta fel, mert dühös, hogy csökkentenie kell a villanyárakat. A vita rávilágít, hogy az uniónak csupán korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésére, ha meg kell fékeznie valamely tagját, még akkor is, ha Brüsszel úgy véli, hogy az adott ország megsérti a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának elvét. Orbán ismerői azt mondják róla, hogy a miniszterelnök karizmatikus, igen intelligens és dinamikus. Korábban azzal vádolták meg, hogy a bankadókkal a gazdasági stabilitást sodorja veszélybe. Szintén felrótták neki, hogy fontos közintézményeket a saját híveivel tűzdel tele, továbbá, hogy szavazatszerzés céljából a nacionalista érzelmekre játszik. Magyarország legsebezhetőbb pontja, hogy a térség legeladósodottabb állama, a legutóbbi kötvénykibocsátással azonban egy időre szükségtelenné tette az IMF segítségét.

NZZ

Budapesten jóváhagyták a vitatott alkotmánymódosítást, amely korlátozza az Alkotmánybíróság jogkörét. Az Orbán-kormányt konfliktus fenyegeti az EU részéről. Immár negyedszer írják át az új alaptörvényt, de a mostani változtatásokat igen erőteljesen támadják. Ugyanis beemelnek az alkotmányba olyan szabályozásokat, amelyeket az elmúlt hónapokban érvénytelennek nyilvánítottak, vagyis ezeket az Alkotmánybíróság többé nem vizsgálhatja. Másfelől a testület korábbi határozatai a jövőben jogilag értéktelennek minősülnek. A döntés kiváltotta még a konzervatív Sólyom László bírálatát is. A volt elnök immár megszűntnek tekinti Magyarországon a hatalmi ágak szétválasztását, és kéri Áder Jánost, hogy ne írja alá a dokumentumot. Brüsszelből azt jelentették, hogy a bizottság szükség esetén minden eszközt igénybe vesz Magyarországgal szemben a jogállami elvek betartatására.

FAZ

A kormánytöbbség elfogadta az alkotmánymódosítást, amely a többi közt jelentősen megnyirbálja az Alkotmánybíróság felhatalmazását. A szavazást éles tiltakozás előzte meg, mert szakértők szerint a döntéssel gyakorlatilag megszűnik a taláros testület korrekciós lehetősége.

Die Welt

Orbán szívesen beszél az alaptörvényről mint a nemzet alapjáról. Ám a negyedik változtatással és annak kicsinyes pontjaival a kormányfő igazából megalázza az alkotmányt – írja a konzervatív újság. Mindenekelőtt az Alkotmánybíróságról van szó, amelyről bírálók már két éve azt mondták, hogy a miniszterelnök gleichschaltolta, és ily módon szinte olyan helyzetet teremtett, mint amilyen egy diktatúrában szokás. Ám a testület meglepetésre egy sor olyan törvényt elutasított, amely kedves volt Orbánnak. A kormány azonban ismét nekilátott, hogy átigazítsa az alaptörvényt, és megint csak a jogállamiság és a demokrácia végéről beszélnek. Amit különben Orbán visszaírt Barrosónak, azt úgy lehet lefordítani: „Te is nekem...” Az igazi botrány azonban az a szándék, hogy mostantól a kormány a jogállamiság vagy az emberi jogok szempontjából kétes jogszabályokat betehet az alaptörvénybe, és így kivonja azokat a felülvizsgálat köréből. Ezáltal pedig megalázza az alkotmányt. De tegnap az Országgyűlés ülése amiatt is aggodalomra adott okot, ahogyan Orbán kirohant az energiaszolgáltatók ellen, ám ennél is fontosabb, hogy botrányosnak nevezte a bíróság ítéletét, kijelentve, hogy az a néppel szemben született meg. Ez az egész igazságszolgáltatás megfélemlítésével egyenlő. Utána pedig köszönetet mondott a nyíltan antiszemita és rasszista Jobbiknak, amiért az a vitában mellette állt. A tőzsde már előtte összeomlott.

Orbán megsemmisíti a jogállamiság kultúráját. Ezzel a címmel kommentálja a konzervatív újság a parlament legújabb döntését. Az igaz ugyan, hogy a demokráciák időnként kétségbeejtően lassan mozdulnak. Ha jóindulatúlag nézzük, mi történt 2010 óta Magyarországon, akkor az események mögött egy hajlíthatatlan ember akaratát láthatjuk, hogy végre stabilizálja a megingott országot, amivel nincs is semmi baj. Ám ahogyan Orbán egy új Magyarországot akar teremteni, az nehezen összeegyeztethető azokkal az elvekkel, amelyekért a politikus ifjú korában harcolt. Akkortájt, 1989-ben a szabadság karizmatikus hírnöke volt – hogy ne legyen félreértés: a liberális szabadságé, amely nem létezhet a hatalmi ágak elkülönítése nélkül. Ezt az utat ilyen-olyan okokból már rég elhagyta. Nem bízik többé a demokratikus erők szabad játékában. És ha mostantól az Alkotmánybíróság legfeljebb formálisan vizsgálhat felül törvényeket, akkor ezzel a miniszterelnök kompetenciája leglényegétől fosztja meg a testületet. A demokrácia a kompromisszumok fáradságos művészetéből táplálkozik. Ehhez az ellenzék is hozzátartozik, őt is meg kell hallgatni, ami nem luxus, hanem kötelesség. Orbán veszélyesen megkeményíti országát. És ami túl kemény, az könnyen törik.

Die Zeit

A német zöldek felszólították Angela Merkelt, hogy egyértelműen bírálja az alkotmánymódosítást, amikor ma Berlinben találkozik Áder Jánossal.

Handelsblatt

Az EU dühös a magyar alkotmánymódosítás miatt, amelynek folytán az Alkotmánybíróságot a jogfosztás fenyegeti. A brüsszeli bizottság nem kívánja tétlenül szemlélni a fejleményeket. Orbán számításba veszi a viszályt az unióval. A magyar törvényhozás a hazai és külföldi bírálatok, illetve ellenállás dacára szavazta meg a széles körű változtatásokat. Így a kormány a jövőben beavatkozhat az igazságszolgáltatás munkájába. A lap idézi Barroso és Jagland közös levelét arról, hogy a fejlemény aggályokat vet fel a jogállamiság tiszteletben tartását illetően. Westerwelle, a német diplomácia vezetője az európai alapértékek betartását követelte, amikor a belga fővárosban, külügyminiszterek tanácskozása előtt kijelentette, hogy az Európai Unió értékközösség, és ennek belülre, a tagországok alkotmányosságában is meg kell mutatkoznia.

Esik a forint, az orbáni politika egyre inkább elriasztja befektetőket. Miután megfosztották jogkörétől az MNB két, függetlennek számító vezetőjét, sok érdekelt megvált forintpozícióitól. Ily módon a magyar fizetőeszköz jegyzése csaknem 303-ig ment fel, ami a legmagasabb érték tavaly június óta. Pénteken még 299-en állt a mutató. Ám akkor Matolcsy, a kormányfő által kinevezett jegybankelnök úgy döntött, hogy két helyettese immár nem avatkozhat be a pénzpolitikába. A tőzsdei szereplők megdöbbenve reagáltak. Peter Attard Montalto a Nomurától úgy nyilatkozott: nem gondolták volna, hogy az új vezér ilyen drasztikusan jár el. Így most eladási hullámra számítanak a forintot illetően, aminek oka egyfelől a gyenge gazdasági alapadatokban, másfelől a demokrácia és a Nemzeti Bank függetlensége miatt érzett politikai aggodalmakban keresendő – tette hozzá a Credit Suisse egyik elemzője Zürichben. Az árfolyam rövid időre akár a 310-ig is elfuthat. Érezhetően megdrágult a kockázati felár (CDS) is. Budapesten a tőzsdei index 1,5%-kal ment lejjebb, jobban, mint a legtöbb európai börzén.

Der Spiegel

Magyarország elbúcsúzik a jogállamiságtól. Európa közepén vagy egy ország, amely megfosztja hatáskörétől az Alkotmánybíróságot, a jogállamiság utolsó védőbástyáját. És miközben Orbán masszívan megerősíti hatalmát, korlátozzák a polgárjogokat. Azonkívül megkurtítják az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az ország és az EU viszonya mindennek nevezhető, csak nem normálisnak. A szálak mozgatója ezen a területen Kövér László, aki a múlt pénteken a Hír TV-ben adta elő elméletét, miként esküdött össze a világ a magyarok ellen. Vagyis hogy a nemzetközi tőke, az EU és az USA éppen Magyarországot választotta hidegháborújának jelképes helyszínéül, miután a magyar kormány komolyan letért a liberalizmus kényszerű útjától. Mellesleg ugyanazt hangoztatta, amit a szélsőjobb már évek óta propagál. Az alkotmánymódosítást a hamburgi Európa-jogász, Markus Kotzur fölöttébb problematikusnak minősíti. A magyar ellenzék olyan súlyos kifogásokat hangoztat, amilyenekkel idáig nemigen illette az Orbán-kabinetet. Az Együtt 2014 például az alkotmányos rend elleni ámokfutásról beszél. Kövért mindezt nem zavarja. Mint kifejtette, nem valószínű, hogy kompromisszumot kötnének egy olyan világkép képviselőivel, akik még az egyneműek házasságát és elképzelhetőnek tartják.

Die Presse

Orbán Viktor kiiktatja az Alkotmánybíróságot. Ha a magyar kormányfő ellenállásba ütközik, általában kényeskedve reagál. Csak ritkán folyamodik pajszerhez. Mint például hétfőn este, mert az alkotmánymódosítás ebbe a kategóriába tartozik. És ebben az elhatározásában a nemzetközi bírálatoktól sem hagyta magát befolyásolni.

Der Standard

Az osztrák külügyminiszter kijelentette: nem először fordul elő, hogy Ausztriának bizonyos okokból aggályai vannak a magyar törvényalkotás miatt az európai jog és a szomszédság szempontjából. Spindelegger Brüsszelben hozzáfűzte, hogy teljes nyomatékkal igyekeznek majd a szomszéddal tiszta helyzetet teremteni, éspedig osztrák szemszögből is, amivel az osztrák gazdák magyarországi földtulajdonának kisajátítására utal.

Az uniónak és a közvetlen szomszédoknak valamit tenniük kell a magyar demokrácia orbáni megcsonkítása ellen. A lap kommentárja szerint a kormányfő a klasszikus szalámitaktika alapján jár el, szeletről szeletre, a médiára és az igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomás útján halad a hatalmi ágak, a demokratikus alap, a lényeg felé. Ha az orrára koppintanak, mint például a regisztráció kapcsán, akkor jön a következő szelet: meg kell fosztani jogkörétől az Alkotmánybíróságot. Hogy a bíróságok és a hatóságok a jövőben csakis a hatalom érdekeinek megfelelően járhatnak el, azt megerősíti a külföldiek földszerzése körüli jogi bizonytalanság. A helyzet tarthatatlan. Nemcsak az EU-nak kell teljes mértékben eleget tenni kötelezettségének mint az alapértékek védelmezőjének. Lépniük kell a környező uniós tagállamoknak és főként az európai néppártbeli kollégáknak is. Az ÖVP főnöke, Spindelegger sokáig lavírozott, és a végén még óvott is Magyarország „ostorozásától”. Csak tegnap nyilatkozott valamivel világosabban, de még mindig nem elég egyértelműen. Pedig barátok és szomszédok között éppen erre van szükség, hogy Orbán ne állíthassa be magát a magyarok védelmezőjeként „ellenfeleivel” szemben.