Rezsicsökkentést követelnek a német szakszervezetek

A lakossági energia árának korlátozását sürgeti a legnagyobb német munkavállalói érdekképviselet, a szakszervezetek országos szövetsége (DGB).

Yasmin Fahimi, a DGB vezetője egy vasárnapi lapinterjúban kiemelte, hogy az energia drágulása és az egyre magasabb infláció gazdasági és társadalmi vészhelyzetet eredményezett. A földgáz árának rohamos emelkedése és a fenyegető ellátási gondok az alumíniumipartól az üveggyártásig a vegyiparig ágazatok egész sorát veszélyeztetik, a rekordmértékű infláció pedig minden háztartást sújt. 

Ezek a folyamatok veszélybe sodorják a társadalmi békét, éppen ez az, amiről tárgyalni kell a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek és a szövetségi kormány hétfői egyeztetésén – tette hozzá a szakszervezeti vezető a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban. 

Mint mondta, az első két – együttvéve bő 30 milliárd eurós – támogatási csomag után össze kell állítani egy újabb, harmadik csomagot is, amellyel bevezetnek egy ársapkát a lakossági energiaárakra 

Kifejtette:

meg kell állapítani, hogy minimálisan mennyi villamos energiára és földgázra van szüksége a felnőtteknek és a gyerekeknek. Erre az alapszükségletre vonatkozna a korlátozott ár, és azért az energiáért, amit valaki ezen felül használ fel, többet kellene fizetnie. 

Ez a megoldás nem csupán takarékos energiafogyasztásra ösztönözne, hanem jelentősen csökkentené az alacsony jövedelmű háztartások terheit - tette hozzá a DGB vezetője, megjegyezve, hogy az ársapka jóval kevésbé kedvezne egy 120 négyzetméteres lakásban egyedül élő embernek, mint egy 80 négyzetméteres lakásban élő háromfős családnak. 

Yasmin Fahimi a többi között arról is szólt, hogy nem ért egyet azokkal, akik az úgynevezett ár-bér spirál kialakulásának és a magas infláció tartóssá válásának veszélyére figyelmeztetve azt sürgetik, hogy a munkavállalói érdekképviseletek fogják vissza béremelési követeléseiket. Mint mondta, az ár-bér spirálról szóló diskurzus álvita, mert

„nem lehet a bérek visszafogásával küzdeni az olyan infláció ellen, amelyet nem a bérek emelkedése váltott ki”. 

Hozzátette: mivel a vállalkozások az idén minden korábbinál több pénzt, mintegy 70 milliárd eurót fizetnek ki osztalékként, inkább a munkaadói oldalon lenne szükség nagyobb erőfeszítésekre.

„Több közösségi érzés és kevesebb profitmaximalizálás jól állna a cégeknek”

– fogalmazott a DGB vezetője. 

Olaf Scholz kancellár hétfőn hivatalában fogadja a legnagyobb munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőit. A tervek szerint a találkozó egy nagyszabású társadalmi egyeztetési folyamat nyitánya lesz. Ennek előképe az úgynevezett összehangolt fellépés (konzentrierte Aktion), amelyet egy ugyancsak szociáldemokrata (SPD) politikus, Karl Schiller szövetségi gazdasági miniszter szervezett meg 1967-ben, amikor kifulladt a nyugatnémet gazdaság második világháború utáni felfutása. Az összehangolt fellépés valójában egy informális egyeztető fórum volt, amelyen a kormány, a gazdasági érdekképviseletek és a központi bank vezetői arról tárgyaltak, hogy miként lehet közösen biztosítani a magas foglalkoztatottságot, az árstabilitást és az össztársadalmi szempontból megfelelő mértékű gazdasági növekedést.

(Kiemelt képünk: Yasmin Fahimi a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) kongresszusán 2022. május 09-én Berlinben. Fotó: Fabian Sommer / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)