Német államfő: Putyin egy „bunkerben rejtőzködő, brutális háborús uszító”
Frank-Walter Steinmeier szerint Putyin nem a NATO bővítésétől, hanem a demokrácia terjedésétől retteg.
Brutális háborús uszítónak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt a német államfő egy pénteki interjúban. Egyben jelezte, hogy egyetértene azzal, ha Putyinnak a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért.
Frank-Walter Steinmeier a Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban elmondta, hogy először 2001-ben találkozott Vlagyimir Putyinnal, amikor az orosz elnök beszédet mondott a német szövetségi parlamentben. Németül elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni. Ez a beszéd „nekem is reményt adott, és arra kötelezte a német kormányt, hogy járuljon hozzá a kapcsolatok javításához”.
Azonban a 2001-es Vlagyimir Putyinnak semmi köze a 2022-es önmagához, aki egy „bunkerben rejtőzködő, brutális háborús uszító”
– mondta a szövetségi elnök, aki 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt az utóbbi évtizedekben.
Kifejtette, hogy az orosz politika változásának tanújaként észlelte, hogy az orosz államfőnél egyre inkább a Nyugattal és főleg az Egyesült Államokkal szembeni ellenségesség a „meghatározó ideológia”, de mindig is remélte, hogy a racionalitás legalább „maradványokban” jellemző marad Putyinra. „Nem feltételeztem, hogy az orosz elnök egy birodalmi őrületben országa teljes politikai, gazdasági és erkölcsi tönkretételét kockáztatja” – emelte ki Frank-Walter Steinmeier, hozzátéve, hogy megdöbbentette az Ukrajna elleni támadás.
Mint mondta, korábban úgy gondolta, hogy Vlagyimir Putyin talán tart a NATO bővítésétől. „Most viszont már látszik, hogy a demokrácia terjedésétől, a szabadság és az igazságosság utáni vágyakozástól fél”
– tette hozzá. Az Ukrajna elleni agresszió, a szomszéd ország államiságának megkérdőjelezése, a gyilkosságok és a sok ezer áldozat mind-mind végleges fordulópontot jelentenek az orosz elnök tevékenységében, ugyanakkor történelmi korszakfordulót is. Ezt mutatja, hogy a Nyugat, az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO egységesen és határozottan lépett fel.
Arra a kérdésre, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt van-e a helye Vlagyimir Putyinnak és Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, azt mondta, hogy az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények minden érintettjét felelősségre kell vonni, így a katonákat, a katonai parancsnokokat, „és természetesen azokat is, akik a politikai felelősséget viselik”.
(Kiemelt kép: Civilek nejlonzsákban lévő holttesteinek azonosítását végzik rendőrök és hatósági személyek a Kijev melletti Bucsában 2022. április 6-án, mielőtt egy kijevi halottasházba szállítanák őket. Az ukrán hatóságok napokkal ezelőtt Kijev környékén készült fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken számos, utcán fekvő, civil ruhás ember holtteste látható. Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket. Fotó: MTI/AP / Rodrigo Abd)