Nem kérünk elnézést azért, mert magyarok vagyunk

A lap részéről Jaroslaw Gizinski tette fel a kérdéseket – az újságíró több, Magyarországgal foglalkozó anyag szerzője. A beszélgetést rögtön azzal a megállapítással kezdi, hogy manapság talán nem nagyon könnyű feladat európai parlamenti küldöttként Magyarországot képviselni.

– Igen – feleli Schöpflin –, ezt nehéz lenne tagadni. Én ugyan személyesen ezt nem érzem, az EP-ben két bizottságban is dolgozom, ahol minden gond nélkül elfogadnak. Ugyanakkor – nem is ritkán -érzek egy kollektív vonakodást velünk, magyarokkal szemben. Az európai baloldal részéről ez még érthető is. Az Európai Néppárt pedig egy hatalmas csoport, amelyben különböző nézetek jelennek meg. Előfordulnak kritikus megjegyzések a képviselők részéről – ezeket általában a német és az osztrák sajtó hangosítja fel –, mégis határozottan aláhúznám, hogy ez a párt támogatja a Fideszt. Amennyire én tudom, van néhány kritikus beállítottságú lengyel küldött, akik elsősorban a Gazeta Wyborczát olvassák, és szörnyű dolgokat képzelnek el. Készek vagyunk a vitára és minden információt szívesen megadunk, hogy világossá tegyük: Magyarországon a dolgok kissé másként állnak, mint ahogyan azt a baloldal állítja – jelentette ki a képviselő.

Arra a kérdésre, miért olyan nehéz meggyőzni a külvilágot a modellről, amelyet a Fidesz választott, Schöpflin azt feleli, hogy ez valóban elgondolkodtató dilemma, de ő arra a következtetésre jutott, ennek oka mindenekelőtt az:, hogy túl sok jelentős érdekszférát sértettek meg. Ez véleménye szerint azt jelenti, hogy a Fidesz nem csupán megsértette a gazdasági érdekeket, hanem egyenesen az „áram alá állt” olyan igazságnak vélt eszmékkel szemben, mint például a szabad piac boldogító volta. A Fidesz szerint nem lehet kikapcsolni az állam szabályozó funkcióját a leggyengébb csoportok védelmének területén. A neoliberális elméletek szerint a piac mindent szabályoz, noha ez a piac maga hatalmas egyenlőtlenségeket képez. A Fidesz irritálja kritikusait, amikor egy olyan megoldást próbál alkalmazni, amely lehet, hogy valamikor éppenséggel modellé lesz.

Gizinski közbevetette, hogy nem igazán lehet a Magyarországon propagált megoldások követőit látni a gyakorlatban. Az europarlamenti képviselő szerint ennek oka, hogy a meggyőződések olyan mélyen rögzültek, hogy elvetnek minden tényt és megfigyelést, amely ezeknek a meggyőződéseknek ellentmond. Ugyanakkor a Fidesz már a maga létezésével is megkérdőjelezi a liberális hegemóniát. Ráadásul létezik még egy, a magyar nyelv természetéből adódó probléma: hajlamos olyan túlzásokra és kifejezésekre, amelyeket, ha például angolra lefordítaak, azt a képzetet kelti, hogy mi túlzunk, vagy egyenesen agresszívak vagyunk.

A lengyel újságíró felvetette, hogy ezt a benyomást akár a Magyarországon létező politikai hidegháború is okozhatja, amelyről maga a képviselő is írt nemrégiben.

– Ilyen következtetést akkor vonnak le, ha nagymértékben, kritikátlanul elfogadják az ellenzék érvelését, amely gyakran elmaszatolja az igazságot. Ráadásul az emberek hajlamosak arra, hogy leegyszerűsítsék a dolgokat, ha azok bonyolultabbak, mint első pillanatra látszanak.– felelte Schöpflin.

Gizinski szerint a Fidesz talán elkövetett felesleges hibákat is. Valóban ilyen gyorsasággal kellett elfogadni az új alaptörvényt, amelyet aztán alig két év alatt négyszer is kellett módosítani?

– Elfogadom ezt a kritikát – mondja Schöpflin –, annál is inkább, mert magam is részt vettem abban a bizottságban, amelyet Orbán Viktor 2010 nyarán létrehívott. Valóban sietősen dolgoztunk az alkotmányon, de ezt bizonyos mértékig meg lehet érteni. A kormány félt attól, hogy néhány képviselőjének esetleges kiválásakor elveszítheti alkotmányozó többségét a parlamentben, és akkor az alaptörvény változtatásáról elfeledkezhettünk volna. Ugyanakkor a Fidesz máig megtartotta kétharmados többségét – bizonyosan a szakadatlan támadások és az ezzel kapcsolatos ostromállapot miatt.

Hiba azonban több is volt. Véleményem szerint pl. fölösleges volt az egyházak parlamenti elismeréséről szóló jogszabály. Felesleges problémákat okozott a Fidesznek a választási regisztráció bevezetésének ötlete. Egyik oka ennek a határon kívüli magyar szavazók státusának szabályozása volt (akik a szomszédos országok kisebbségeként kettős állampolgárságot szereztek, és ezzel szavazati jogot is) – tette hozzá az europarlamenti képviselő.

A szomszédos országokban élő magyar kisebbség kérdése is nagyon összetett problémát jelent, amelyben tulajdonképpen Magyarországnak nincs szövetségese. „Sajnos Nyugaton nem akarják tudomásul venni, hogy néhány állam az állampolgári jog fogalmával visszaélve nem garantálja az etnikai kisebbségek egyenlő jogait. Ugyanakkor azok a magyarok, akik az I. világháború után, tőlük független okok miatt román, csehszlovák, vagy jugoszláv állampolgárokká váltak, ezzel soha nem értettek egyet, az állampolgárságot egyszerűen rájuk kényszerítették. Soha nem vesztették el a kapcsolatot Budapesttel, és ezt nem lehet megváltoztatni” – jelentette ki Schöpflin György.

Jaroslaw Gizinski felteszi a kérdést: – Az állandó politikai feszültség fenntartása nem kedvez-e a radikalizmusnak? Például a diákok egyharmada a Jobbikra akar szavazni.

– Úgy vélem a radikális tevékenység fokozatán már túl vagyunk. Már tavaly a Fidesz politikájában inkább konszolidáció, mint radikalizáció látszott. Ami a Jobbikot illeti, az ő diákok általi támogatottságuk nem új dolog. Ez sajnos a valóság része, a frusztrációval, a munkakeresés nehézségeivel kapcsolatos, de a ránk kívülről nehezedő nyomásra való reakció is. Nevezzük ezt kurucodásnak. Ez a magyar ellenállás egy fajtája, annak deklarálása, hogy elegünk van abból, hogy nem számolnak velünk, elegünk van abból, hogy rosszul kezelnek minket és elegünk van abból, hogy elnézést kérjünk azért, mert magyarok vagyunk” – nyilatkozta az EP képviselője.

Ez a hangulat nem csupán a fiatalokat jellemzi. Nemrégiben Délnyugat-Magyarországon, a választói körzetemben jártam. Ez egy konzervatív, katolikus többségű terület, ahol elcsodálkoztam az Európa-ellenes kritika erős hangnemén, amelyet elsősorban az idősebb emberek használtak. Ugyanezek az érzések más alkalmakkor is előjönnek, amikor tavaly januárban az első nagy, Fidesz melletti demonstráció volt, a leginkább figyelemre méltó transzparens azt hirdette: „Nem leszünk gyarmat!”

Senki sem kérdőjelezi meg, hogy az uniós tagság konkrét haszonnal jár Magyarország számára, de mégis az egyenlő elbírálás alapszabályáról van szó, amely mindig az Európai Unió alapszabálya volt. Sajnos úgy veszem észre, és ez nekem hatalmas csalódás, hogy ezt az alapszabályt nem alkalmazzák a kisebb tagországokkal szemben, és nem csak kizárólag Magyarországról van szó. „Gyarmatosításról” beszélni természetesen retorikus túlzás, de meg kell érteni honfitársaim elkeseredettségét és frusztrációját – fejezte be Schöpflin György.