Negyed millió menedékkérővel számolnak

Németország a menedékkérők egyik legfontosabb európai célpontja: számuk fokozatosan emelkedik és tavaly már meghaladta a kétszázezret – ez hat százalékkal magasabb volt, mint 2013-ban. A Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal idén újabb csúcsra készül fel: legalább 250.000 további menedék-kérővel számolnak , hozzá még 50.000 kérelemmel olyanok részéről, akiket első ízben elutasítottak. A hatóságok abból indulnak ki, hogy a balkániak mellett elsősorban a szíriai, az iraki, valamint az ukrajnai harcok miatt fognak sokan Németországban menedéket keresni. Tavaly húszezernél több szerb, 8-8 ezer koszovói, macedón és boszniai kért német menedékjogot.

Jóllehet a menedékjogot a német hatóságok meglehetősen széles körben alkalmazzák, a menekültek további tömeges megjelenése korlátozásokhoz vezet, Így több, mint százezer menedékjog-igénylő csak „befogadott” státuszt kapott, ami azt jelenti, hogy nem maradhatnak tartósan Németországban. A kormány most olyan rendszabályt tervez, amelynek alapján ezek az emberek – amennyiben már éveket töltöttek az országban, megfelelően elsajátították annak nyelvét és megélhetésük költségeit javarészt fedezni tudják – megkaphatják az állandó tartózkodási engedélyt.

Kitoloncolás és egyházi menedék

Ugyanakkor szigorúbban lépnek fel azok ellen, akiknél nem ítélik indokoltnak a menedékjog megadását. Így 2014-ben tízezernél több menekültet toloncoltak ki – ennél több kitoloncolásra csak 2006-ban került sor. Különösen megszigorodott a Koszovóból érkezettek elbírálása. Mivel a német törvények szerint annak adható menedékjog, akit hazájában politikai okból üldöznek, 15 évvel a balkáni polgárháború után a Koszovóból érkezetteket általában gazdasági menekültnek tekintik. Tavaly 3.700 koszovóiból mindössze negyvenen kaptak menekült-státuszt. A CDU belügyminiszterei most indítványozták: nyilvánítsák Koszovót, akárcsak korábban Szerbiát, Macedóniát és Bosznia-Hercegovinát, „biztonságos országnak”, aminek következtében az adott országok polgárai eleve nem számíthatnak menedékjoguk elismerésére.

Érdekes szerepet játszanak a kérdésben a keresztény egyházak, amelyek a régi keletű szokásjog alapján templomaikban, intézményeikben adnak menedéket olyan személyeknek, akik nem kaptak menedékjogot és kitoloncolás fenyegeti őket. Míg tavaly csak 34 ilyen eset volt, jelenleg 400-nál többen élvezik az egyházak védelmét. Thomas de Maizére, a CDU-hoz tartozó belügyminiszter élesen bírálta ezt a gyakorlatot, azzal vádolva az egyházakat, hogy azok a törvény fölé helyezik magukat. A vádra Reinhard Marx érsek, a katolikus püspökkari konferencia elnöke kijelentette: nem kívánnak felhagyni ezzel a gyakorlattal, amelyet a fejlemények igazoltak, hiszen az általuk befogadott személyek 90 százaléka végül megkapta a menedékjogot.