Hivatalos: Mark Rutte lesz az új NATO-főtitkár
A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács szerdán úgy határozott, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának.
A témáról kiadott hivatalos brüsszeli közlemény szerint Mark Rutte október 1-től tölti be főtitkári tisztségét, amikor Jens Stoltenberg mandátuma a szövetség élén eltöltött tíz év után lejár.
Mark Rutte lesz az észak-atlanti szövetség 14. főtitkára. Kinevezését a tagállamok vezetői is megerősítik a július 9. és 11. közötti NATO-csúcstalálkozón Washingtonban.
A bevándorlásba bukott bele Mark Rutte
Rutte a Holland Királyság 50., leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. 2006 és 2023 között a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) párt elnöke volt. A VVD 2010-es választási győzelmét követően két évvel a kormány összeomlott, a 2012-ben kiírt előrehozott választást újra megnyerte. A 2017-es választáson Rutte pártja megalakíthatta harmadik, négypárti koalícióját, mely 2021-ben egy családtámogatásokkal kapcsolatos botrány miatt lemondásra kényszerült. A kiírt választást ismét megnyerte, 2023-ban a kabinet azonban ismét megbukott a Hollandiába érkező bevándorlók számának korlátozásáról kirobbant vita során. Ezt követően az idén 57 éves politikus bejelentette, hogy nem indul a 2023-as előrehozott választáson.
Jens Stoltenberg, az idén 65 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta tölti be a NATO-főtitkári tisztséget. Eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel, 2022-ben, majd 2023-ban pedig további egy évvel meghosszabbították.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2024. június 20., 15:39
A távozó holland kormányfő az amerikai elnökválasztás előtt egy hónappal fogja átvenni a NATO vezetését.
Itthon
2024. június 12., 12:36
Jen Stoltenberg NATO főtitkár és Orbán Viktor miniszterelnök közös sajtótájákoztatót tartottak a Karmelita kolostorban.
Külföld
2024. június 12., 11:22
Magyarország folyamatos ellenkezése már ennek a NATO csoportnak a tagjait is bosszantja.
Stoltenberg kétszer volt Norvégia miniszterelnöke, először 2000 és 2001 között, majd 2005 és 2013 között, azt megelőzően Norvégia pénzügyminisztereként, korábban ipari és energiaügyi miniszterként tevékenykedett.
A leköszönő NATO-főtitkár 2021. december közepén megpályázta a norvég jegybank (Norges Bank) elnöki posztját, amelyet az oslói intézmény bejelentése szerint elnyert.
Csúcsra járatjuk itthon a NATO-t
Ahogyan arról beszámoltunk Orbán Viktor nemrég találkozott Jens Stoltenberg főtitkárral Budapesten. A tárgyalást a nyilvánosság számára váratlanul szervezték meg, bár önmagában nem volt meglepő, tekintettel arra, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút illetően a magyar kormány álláspontja határozottan eltér a NATO többségétől, így a megbeszélés indokolt volt.
Orbán Viktor a találkozó után tartott sajtótájékoztatón elmondta, Magyarország álláspontja eltér a NATO-tagállamok többségének álláspontjától arról, hogyan lehet eljutni a békéhez, de Magyarország tudomásul veszi, hogy a miénktől eltérő vélemények súlya és száma jelentős. Ám nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban tőle különböző véleményeket megváltoztassa.
Magyarország nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyeket a többi tagállam szorgalmaz.
Stoltenberg hasonló szellemben reagált, bár ezzel közvetve odaszúrt Orbánnak, aki háborúpártisággal vádolta a nyugati kormányokat. A NATO célja megelőzni a háborút – mondta a főtitkár. Szerinte abban nincs vita a NATO-n belül, hogy a szövetség képes védelmet nyújtani tagjainak, ezt teszi 75 éve, „békét, prosperitást biztosítva az egész kontinensnek.”
Ukrajnát illetően a találkozóról tudatta: a NATO eltökélt abban, hogy kiképzést, hosszú távú pénzügyi és katonai támogatást nyújt Ukrajnának, „de tudomásul veszi, hogy Magyarország ezekben az erőfeszítésekben nem vesz részt.” Ugyanakkor a NATO ezen döntéseit „nem is akadályozza meg.”
(Fotó: Bart Maat / ANP / AFP)
