Náci törvényekre hivatkozva mentenék Zentait
- A kiadatási kérelemben foglalt vádak ismertetésével hétfőn Perthben megkezdődött az Ausztráliában élő, Magyarországon náci háborús bűnökkel gyanúsított Zentai Károly ügyének tárgyalása. Ügyvédje a vádak ismeretében úgy foglalt állást, hogy a törvény nem teszi lehetővé védence kiadatását.
A tárgyalás előreláthatólag három napig tart. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy az ügyben alkalmazható-e az ausztrál kiadatási törvény. Ezt követően Robert McClelland szövetségi főállamügyész határoz arról, hogy kiadják-e Zentait Magyarországnak -- írja az MTI.
A most 86 éves Zentai Károlyt (Charles Zentai) azzal vádolják, hogy a II. világháború idején, 1944 novemberében súlyosan bántalmazott egy zsidó fiatalembert, aki belehalt sérüléseibe - ismertette a vádat Michael Corboy ügyész a perthi magiszteri bíróságon.
Zentai a magyar királyi hadsereg tagja volt, s felismerte Balázs Pétert, aki hozzá hasonlóan budafoki volt. Két bűntársával Balázst katonai egységének laktanyájába vitte és délután 3 órától az esti órákig verték a 18 éves fiatalembert, mert nem viselte a megkülönböztető sárga csillagot.
Állítólag Zentai és két cinkosa ezután a fiatalember testét egy nehezékhez kötötte és a Dunába dobta - mondta az ügyész a The Australian című helyi újság beszámolója szerint. A bíróság ezt követően megismerte azt a bűnvádi eljárást, amely 1948 áprilisában indult Zentaival szemben, amikor elfogatóparancsot adtak ki ellene - fűzte hozzá a lap internetes kiadásában.
"Ha megnézzük az Ausztrália és Magyarország közötti egyezményt, akkor Zentai nem adható ki azzal a bűncselekménnyel összefüggésben, amelyet terhére rónak" - jelentette ki ügyvédje a perthi bíróságon. Grant Donaldson azzal érvelt, hogy a bűncselekmény, amely miatt a kiadását kérik, az 1944-es magyarországi törvények nem ismerték - írta a The Sydney Morning Herald című ausztrál újság. Az ügyész vitatta Donaldson okfejtését.
A magyar kormány 2005-ben kérte Zentai kiadatását, az ausztrál szövetségi rendőrség 2005. július 8-án tartóztatta le, később óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Zentai tagadja az ellene felhozott vádakat.
A bírósági termen kívül Zentai fia, Ernie Steiner felolvasott egy közleményt, amely szerint apja ártatlan és Balázs Péter halálának napján (1944. november 8-án) nem tartózkodott Budapesten. Steiner hozzátette, hogy apja soha nem volt náci, gyűlölte Magyarország német megszállását és sok zsidó barátja volt.
Zentai egy másik ügyvédje, Dennis Barich korábban úgy nyilatkozott, hogy védence egészségügyi állapota mellett "politikai természetű" kifogásokkal fog érvelni a kiadatás ellen - írta a The Australian.
Az Ausztráliába 1950-ben kivándorolt Zentai a hetedik helyen szerepel a Simon Wiesenthal Központnak a legkeresettebb náci háborús bűnösökről összeállított tízes listáján. A központ szerint "1944-ben Budapesten részt vett zsidók utáni hajtóvadászatokban, zsidók üldözésében és meggyilkolásában".
