Munkavállalás Németországban

Európai Uniós felvételünk után hét évvel az Unió egyik legfontosabb alapelve, a munkaerő szabad áramlása, e két ország vonatkozásában is megvalósul. Miközben – tömegesen beáramló munkakeresőktől, ezzel munkaerő-piaci zavaroktól tartva - éppen a németek és az osztrákok tolták ki a lehető leghosszabbra a teljes nyitást, már időközben kiderült, hogy ez az óvatosság tulajdonképpen felesleges volt. Egyes foglalkozási ágakban korábban kereteket állapítottak meg az alkalmazható magyarokra, ám végül ez is feleslegesnek bizonyult: a kereteket többnyire nem merítették ki.

Már korábban enyhültek a korlátozások

Német vonatkozásban éppen ezért a korlátozásokat már korábban jelentősen enyhítették és bizonyos feltételek teljesítése esetén könnyített eljárásban lehetett munkavállalási engedélyhez jutni. 2009 eleje óta diplomások, amennyiben a végzettségüknek megfelelő munkakörben, a német bér- és egyéb normák szerint foglalkoztatják őket, a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kaphatják meg az engedélyt. Ez év elejétől már az idénymunkásoknak sincs szüksége munkavállalási engedélyre.
E tapasztalatok alapján mértékadó német körökben nem számítanak május 1. után jelentősebb változásokra. A felmérések szerint a rendszerváltás után, a 90-es években valóban Németország és Ausztria volt a közép-európai munkakeresők fő célpontja, a migránsok 60 százalékát ez a két ország vette fel. A brit és az ír munkaerő-piac megnyitásával azonban a magyarok többsége ezt a két országot vette célba. Ebben annak is szerepe lehetett, hogy a fiatalabb nemzedékeknél sokkal gyakoribb az angol, mint a német nyelv ismerete.

Illetékes német helyen egyébként semmi gondot nem látnak a májussal életbe lépő változásokban – sőt. A minden várakozást felülmúló ütemben fejlődő német gazdaság igen sok területen küzd munkaerő-hiánnyal, a mérnököktől, informatikusoktól az orvosokig és ápolóktól a legkülönbözőbb szakmunkásokig. Így volt tartomány, a kelet-németországi Szász-Anhalt, amely már felhívta a figyelmet a korlátozások eltörléséből származó lehetőségekre.

Nem számolnak sokkal több magyarral

Ugyanakkor idézett német forrásaink nem tartanak attól, hogy immár az eddiginél sokkal több magyar törekedne németországi munkavállalásra. Ebben szerepet játszik a közismert tény, hogy a magyarok (ellentétben a térség más országainak munkavállalóival) általában nem szívesen hagyják el hazájukat. Fontos tényező, hogy viszonylag kevesen ismerik a német nyelvet, ami pedig a legtöbb esetben megkerülhetetlen tényező. A szolgáltatásoknál, mint pl. a vendéglátásban, az idegenforgalom területén is, ahol pedig ugyancsak munkaerő-hiány tapasztalható. Nélkülözhetetlen bizonyos fokú szakképzettség is: Képzetlen, a nyelvet sem ismerő munkavállalót nem keresnek.

Visszatartó tényező lehet a német gazdaság erős magyarországi jelenléte. Közismerten a gépjárműgyártásban, a távközlésben és más területeken sok német világcég van jelen Magyarországon. Ezek jó lehetőségeket nyújtanak fiatal műszaki értelmiségieknek, szakmunkásoknak, beleértve adott esetben a németországi munkát, továbbképzést is. Természetesen magyar szempontból nem kívánatos, hogy további orvosok, más egészségügyi dolgozók hagyják el az országot, gyakran anyagi meggondolásokból is. Ezzel kapcsolatban német forrásaink azt jelzik, hogy ez a probléma Németországban is jelentkezik. Nem kevés német orvos települ át a magasabb keresetek miatt Norvégiába vagy Svájcba.

Gyakorlati tudnivalók

Az EU magyar állampolgára tehát májustól elvben ugyanúgy kereshet, vállalhat munkát Németországban, mintha otthon tenné. A helyzet hivatalos berlini ismerői mindenesetre azt ajánlják, intézzük a dolgot megfontoltan. Mindenképpen célszerű előre tájékozódni a lehetőségekről – például megbízható munkaerő-közvetítő céget igénybe véve. Ragaszkodjunk ahhoz, hogy pontosan, írásban tájékoztassanak minden részletről – ez annál is fontosabb, hogy elkerülhessük a feketemunkát kínáló zug-cégeket. A munkaszerződésnek ugyancsak pontosan kell tartalmaznia, milyen szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat kell nyújtani; a járulékos szolgáltatások vonatkozásában is az írásos szerződés a mértékadó, nem a szóbeli ígéretek.

A német jogrend – és adott esetben a kollektív szerződések – alapján a külföldi munkavállalónak ugyanaz a bér, ugyanazok a szociális szolgáltatások járnak, mint a németeknek. Természetesen ugyanazok a kötelezettségek is: tehát a német előírásoknak megfelelően kell ott fizetnie a betegség- és a nyugdíjbiztosítás díjait s e szolgáltatásokból azután ugyanúgy részesül. A külföldön (is) dolgozók nyugdíjának számítását, folyósítását EU-egyezmény szabályozza. A részletekről a Nyugdíjbiztosító Intézet, egyéb ügyekben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat ad tájékoztatást.

Amennyiben valaki véglegesen megtelepedik Németországban, hét év után kérelmezheti az állampolgárságot. Feltétele, hogy az illető beilleszkedjék az ország demokratikus rendjébe, ismerje, magáénak vallja annak alapelveit és megfelelő szinten bírja az állam nyelvét. A német állampolgárság megadása esetén is megtartható a magyar; jelenleg a német állampolgárság megszerzését nem teszik függővé a magyar állampolgárságról való lemondástól, és nem jár az utóbbi elvesztésével.

Német munkaerő Magyarországon

Bár a kérdéssel kevesebbet foglalkozunk, mintegy 30.000-re becsülik a tartósan Magyarországon élő és dolgozó német állampolgárok számát. Ezek jelentős része a 3-4 ezer német vállalat vezetője, munkatársa, de sok a kettős állampolgár – valamint csak a magyar egyetemek német nyelvű karain ezernél több német diák tanul. Forrásaink szerint német vállalatokat eddig is különösebb nehézségek nélkül lehetett alapítani Magyarországon. A munkaerő-korlátok teljes eltörlése várhatóan e tekintetben is tovább javítja a helyzetet.