Kiváló hírek reggelre: Moszkva szerint Moszkva nem küld atomfegyvert az űrbe

Oroszország nem tervezi atomfegyverek telepítését a világűrbe, ellentétben amerikai tisztségviselők állításával – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, amikor kedden fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök.

2024. február 21., 08:05

Szerző:

"Nálunk nincs olyan, hogy atomfegyvert telepítünk az űrbe, és a nukleáris fegyver valamilyen más elemeit használjuk a műholdak ellen, vagy hogy olyan mezőket hozunk létre, amelyek lehetetlenné teszik a műholdak hatékony működését. Nincs ilyen nálunk, és ők tudják, hogy nincs, de ennek ellenére lármát csapnak" - mondta a miniszter.

Úgy vélekedett, hogy a "nyugati felhördülésnek" két célja volt: egyfelől ráijeszteni a törvényhozókra annak érdekében, hogy kikényszerítsék a pénzeszközök megszavazását, amelyeket nemcsak Ukrajnára szánnak, hanem az Oroszországgal való konfrontációra és arra is, hogy stratégiai vereséget mérjenek rá. Másfelől pedig ilyen "ügyetlenül" próbálják Moszkvát rávenni a párbeszéd folytatására a hadászati stabilitásról.

Sojgu azt hangoztatta, hogy Oroszországnak vannak "valós dolgai, amelyektől tartani kell, amelyekre oda kell figyelni". Ezek között sorolta fel a Poszejdon, a Burevesztnyik, a Pereszvet és a Kinzsal projektet. Hangot adott véleményének, miszerint az Egyesült Államok az atomfegyverek világűrbe telepítésének témájával megpróbálja elterelni a figyelmet az Oroszországtól való lemaradásáról az ilyen projektek terén.

Rámutatott, hogy a tengerentúl folyamatban van a világűrben lévő objektumok eltalálására alkalmas fegyverek kidolgozása, és nyíltan beszélnek egy ernyő létrehozásáról az üstökösök, aszteroidák ellen.

Putyin emlékeztetett arra, hogy Oroszország mindig is kategorikusan ellenezte nukleáris fegyverek űrbe telepítését.

"Épp ellenkezőleg, nemcsak arra szólítunk fel, hogy tartsuk be az összes, ezen a téren létező megállapodást, hanem sokszor javasoltuk, hogy erősítsük meg az együttműködést" - mondta az elnök, megjegyezve, hogy Oroszország csak azt teszi az űrben, amit "más országok is", köztük az Egyesült Államok is, és erről tudnak Amerikában.

Putyin egyetértett Sojguval abban, hogy az Egyesült Államok az orosz nukleáris űrfegyverek kérdésének felvetésével megpróbálja Oroszországot a hadászati stabilitásról szóló párbeszéd felé terelni, amit - mint mondta - Moszkva sohasem nem utasított el, ahogy Ukrajna kérdésében sem.

"Az Egyesült Államok és a Nyugat egyfelől Oroszország stratégiai vereségét követeli, másfelől állítólag a hadászati stabilitásról akarnak velünk tárgyalni, azt feltételezve, hogy az egyik kérdésnek nincs semmi köze a másikhoz. Ezt nem tudják megtenni. Ha stratégiai vereséget akarnak mérni ránk, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy mit jelent országunk számára a hadászati stabilitás" - mondta az elnök.

Putyin ugyanakkor rámutatott, hogy a védelmi minisztériumon és a külügyminisztériumon keresztül "természetesen lehetséges" a kapcsolatfelvétel az Egyesült Államokkal a hadászati stabilitás kérdésében.

"Nem vetünk el semmit, semmit sem utasítunk el, de meg kell értenünk, hogy mit akarnak. Rendszerint egyoldalú előnyöket akarnak eléri. Ez nem fog megtörténni" - hangoztatta az orosz államfő.

Újabb háború Európában? Oroszország erre készül a hírszerzők szerint

Nem kizárt egy újabb nagy, európai háború, Oroszország legalábbis erre készül – írja egy hírszerzési jelentés alapján a Politico. Erre utal a lendületes fegyverkezés, az orosz hadsereg létszámának növelése és a Baltikum térségébe csoportosítása, valamint az a retorika, amely szerint Oroszország nem Ukrajnával van fegyveres konfliktusban, hanem az egész Nyugattal.

Oroszország egy lehetséges fegyveres konfliktusra készül a nyugati országokkal a következő évtizedben – állapította meg az Észt Külügyi Hírszerző Szolgálat kedden közzétett jelentésében.

„A Kreml felfogása szerint nemcsak az ukránok ellen harcolnak, hanem az egész Nyugattal”

– idézi Kaupo Rosin, az észt titkos szervezet vezetőjét a Politico. Rosin úgy véli, hogy bár kicsi az esélye annak, hogy Ororszország már idén támadást indít NATO-tagállamok ellen, de Európa és Észtország határainak jövőbeli biztonsága attól függ, hogy Ukrajna képes-e szövetségesi támogatással elriasztani az orosz agressziót.

Háború a balti térségben?

A jelentés felhívja a figyelmet a katonai termelés jelentős növekedésére Oroszországban, beleértve a tüzérséget és a páncélozott járműveket is. Mindez növeli Moszkva képességét a harc folytatására. Ez a növekedés meghaladhatja Ukrajna teljesítményét, hacsak a Nyugat nem fokozza a tüzérségi termelést és szállítást – állapítja meg az észt hírszerzés.

Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (International Institute for Strategic Studies –IISS) szerint Oroszország a felgyorsított fegyvergyártással támogatva még három évig fenntarthatja jelenlegi szerepvállalását Ukrajnában.

Az észt hírszerzés az orosz hadseregben is jelentős változást jelzett: a leningrádi és a moszkvai katonai körzet megalakítását, amelynek célja a NATO-tag Finnország. Megjegyezték azt is, hogy Oroszország 2026-ig 1,15 millióról 1,5 millióra kívánja bővíteni hadseregét, felkészülve a NATO-val való esetleges konfliktusra. Az orosz hadsereg növekedési tervei pedig azt követelik, hogy a NATO és a szövetséges erők is jelentősen bővítsék védelmi képességeiket.

(Kiemelt kép: a Vörös tér 2022. szeptember 29-én. Fotó: Alekszandr NEMENOV / AFP)

Az egész krasznodari régióra kiterjedő vészhelyzetet hirdettek Oroszországban azután, hogy immár 10 napja, két olajat szállító orosz tankerhajó balesete óta ömlik az olaj a Fekete-tengerbe.