Mit nyom le az Unió a gyerek torkán?
Nem védi meg kellőképpen a gyerekeket az új Uniós irányelv, mely a játékok biztonságát szavatolná. Ez a véleménye többek között a német Szövetségi Kockázatbecslő Intézetnek (BfR). Szerintük az új határértékek még több veszélyes nehézfém kibocsájtását teszik lehetővé, de nem tartják kielégítőnek más veszélyes anyagok szabályzását sem.
– Amit jogalkotóként csak tehettünk azért, hogy a gyermekek biztonsággal játszhassanak játékaikkal, megtettük – nyilatkozta Günter Verheugen, iparért és kereskedelemért felelős uniós biztos az új szabályzásról. Megállapításával azonban nem mindenki ért egyet.
Első olvasatban a Parlament december 18-án fogadta el az új irányelvet – a negatív kritika azonban nem maradt el. A német Szövetségi Kockázatbecslő Intézet (BfR) egy közleményben világított rá az új szabályozás ellentmondásaira. Ebből kiderül, hogy az új irányelv jogi bűvészmutatvány: amit az egyik kezével ad, abból a másikkal el is vesz, mintha csak Mátyás király rendelte volna.
Egyet az iparnak, egyet a gyereknek?
Az Európai Bizottság büszke arra, hogy sikerült elérni az igen káros, potenciálisan rákkeltő-mutációt okozó-szaporító szerveket károsító (röviden CMR) anyagok betiltását a játékokban – közölte maga az EB. Ehhez képest a BrF azt mondta: ez csak a CMR-ek két csoportjára igaz, a harmadik csoportba tartozó anyagokra a megengedett határérték 0,1% lesz. Az Intézet szerint ez korántsem elegendő a gyermekek egészségének védelméhez, hiszen egy gyerek akár órákig is szorongathatja, vagy szopogathatja a játékokat. Ezért, ha a játék bekerülhet a gyerek szájába, a CMR anyagoknak egyáltalán nem szabadna kimutatható mennyiségben jelen lenniük. (Az elfogadott irányelv szerint ez csak a három év alattiaknak készülő játékok esetében teljesül.)
A kockázatbecsülő intézet kritikája külön kiemelte, hogy az új irányelv nem foglalkozik a festékekkel és a gyurmákkal. Holott ezek hosszú ideig érintkeznek a gyerekek bőrével, és a CMR anyagok mellett ezek egyéb veszélyes anyagokat is tartalmazhatnak (pl. allergéneket).
Ezen kívül számos ellentmondást tapasztalható az irányelv értelmezésében. A Bizottság szerint sikerült elérni az erősen allergén illatanyagok betiltását. Az új irányelvben valóban van egy lista, mely 55 allergén anyag használatát tiltja, ugyanakkor nyomokban való előfordulását engedélyezi. A BrF szerint ez annyit tesz: a Bizottság részlegesen visszavonta ezen veszélyes anyagok felhasználásának tilalmát.
Mennyi ólmot eszik a gyerek?
Fontos kérdés a játékok nehézfémtartalma is – nem mindegy, mennyi ólmot eszik meg a gyerekünk –, mivel fejlődő idegrendszer esetében ezen anyagokból akár a legkisebb mennyiség is kimutatható károsodást okoz. A Bizottság azt állítja, hogy az új irányelv szerint a jövőben az ólom és a higany egyáltalán nem használható szándékosan a játékokban. A BfR szerint azonban ennek az ellenkezője történt. Az ólom esetében például a kibocsájtott mennyiség határértéke 90 mg-ról 160 mg-ra nőtt az új szabályozásban. (Figyelemre méltó, tekintve, hogy 2007-ben a Mattel pont az ólomtartalmú festék használata miatt volt kénytelen mintegy húszmillió kisautót visszahívni.) Ezen kívül az irányelv fellazítása miatt több higany és egyéb hasonlóan veszélyes anyag juthat a gyerekekbe a játékokból.
A szabályzás továbbá nem írja elő, hogy független laborok teszteljék a játékokat. Az ellenőrzést továbbra is a gyártóknak kell elvégeznie, illetve az importőrök is végeznének szúrópróbaszerű vizsgálatokat. Ez azonban nem garantálja, hogy a piacra kikerülő játékok megfelelnek az előírásoknak. Elég visszagondolni az „ólmozott” kisautók mellett a leváló mágnesdarabkákkal felszerelt játékokra, vagy a Bindeez gyöngyökre, melyekből víz hatására kábító hatású anyag szabadult fel.
Nem csak ők aggódnak
Az új irányelvvel nemcsak a BfR-nek vannak problémái, véleményéhez az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC) is csatlakozott. A szakemberek mellett a civilek is megmozdultak az ügy érdekében, a WECF (Women in Europe for Common Future) több tiltakozó akció szervezése mellett internetes aláírásgyűjtő akcióba fogott. Ezen kívül az Európai Parlament képviselői is további szigorításokat tartanának szükségesnek.
A játékok biztonságáról szóló irányelv módosítását a 2007-es év nagy játékbotrányai indokolták. Az Európai Bizottság szigorításra irányuló módosító javaslatát 2008 januárjában tárta az Európai Parlament elé, mely azonban nem volt maradéktalanul elégedett. Konkrét javaslataikat egy parlamenti jelentésben foglalták össze a képviselők. Ebben egyértelmű szövegezést és szigorúbb szabályzást sürgettek, többek közt a gyártók, importőrök kötelezettségeit illetően. Hangsúlyozták azt is, hogy az új szabályok megalkotása során nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogyan bánnak a valóságban a gyerekek a játékokkal, melyek fizikai, mechanikai tulajdonságait ehhez kell igazítani. Ezen kívül javasolták a csomagolás és címkézés követelményeinek szigorítását, és több káros anyagot tettek tiltólistára, mint a Bizottság.
