Putyin, a kellemetlen, részeg rokon - Milosevics utánzója

Vlagyimir Putyin hétfői beszédében megkérdőjelezte Ukrajna államiságát. – Az ukránok mindig is orosznak és ortodoxoknak nevezték magukat; a modern Ukrajnát teljes egészében Oroszország vagy pontosabban a bolsevik, kommunista Oroszország hozta létre; készek vagyunk megmutatni, mit jelent Ukrajna számára a valódi dekommunizáció; Ukrajna államiságát mindarra a tagadására építették, ami egységessé tesz minket; Ukrajnában soha nem volt stabil hagyománya az igazi államiságnak; Ukrajna egy bábrezsim gyarmatává csökkent – jelentette ki az orosz elnök, a csaknem egyórás monológot követően pedig elismerte a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot.

A Putyin által használt retorika legalább annyira sokkoló volt, mint a dokumentumok aláírása. A beszéd szövege alig érintette a „népköztársaságokat”, a mondandó egy ítélethirdetés volt Ukrajna és az állam függetlensége felett – írja a horvát index.hr.

A beszéd bejárta a világsajtót. Egyesek unalmas egyetemi előadásként, megint mások egy kellemetlen részeg rokon megnyilvánulását látták benne a családi összeröffenésen. A horvát Index értékelése viszont azért különösen érdekes, mert a cikkben felszínre törnek a régi emlékek. Mint írják, Putyin a Boszniai Szerb Köztársaság 1990-es évekbeli orosz változatát ismerte el, és minden jel arra mutat, hogy ez csak az ukrán invázió kezdete – teszik hozzá. Az Index szerint Ukrajna alig burkolt megtagadása olyan következményeket hordoz magában, mint amilyeneket a délszláv háború során a bosnyák, horvát és szerb népek szenvedtek el.

A beszéd azért is sokkoló, mert Putyin ily mértékben még soha nem tapasztalt megvetést és felháborodást tanúsít, miközben dühödt fintorokat vág egy vélt százéves igazságtalanság miatt, mindezek pedig azt az elhatározását leplezik le, hogy kész harcolni a nézetei miatt – írják.

Az ukrán válsággal kapcsolatban itthon is egyre többször példálóztak a délszláv háborúval. A Balkánon viszont nem csupán mint történelmi eszmecsere került elő a téma. Az Index szerint Putyin monológjának szövege épp olyan, mint a délszláv háború „nyitánya”, amikor Szlobodan Milosevics szerb háborús bűnős 1989-es Koszovóban megtagadta a délszáv „testvéri” nemzetek függetlenségét.

„Ha Milosevics élne, plágium miatt perelné Putyint”

Nem ez az első eset, hogy hasonlóságokat vélnek felfedezni Milosevics és Putyin személye, ambíciói és retorikája között. Nenad Pejics, a TV Sarajevo főszerkesztőjeként tanúja volt a bosznia-hercegovinai háborúnak 1991 és 1995 között.

Pejics 2014-ben recenziót írt arról, hogy a Krím-félszigeten történt orosz beavatkozás fájdalmas emlékeket idéz fel benne. „Amikor a Krím-félszigetről készült felvételeket nézegettem, magával ragadott az érzés, hogy ezt az egészet már láttam „valahol”. Újraéltem Jugoszlávia szétesését és a bosznia-hercegovinai háború kezdetét” – olvasható a Slobodna Evropa cikkében.

Pejics szerint Vlagyimir Putyin és Szlobodan Milosevics személyisége és politikája közt 22 évnél nincs több különbség. „Ők egy ember, két árnyékkal; egyezik a modus operandi. Sőt, ha Milosevics élne, plágiumért perelné Putyint” – áll a szövegben.

Ismét ugyanaz a mondandó

Putyin hétfőn hasonló üzenetet intézett az ukrajnai oroszoknak, mint 1989-es koszovói beszédében a szintén kommunistából megrögzött nacionalistává vált Milosevics. A szerb politikus ekkor az állítólag egzisztenciálisan veszélyeztetett koszovói szerbeknek üzent, épp ahogy most Putyin intéz szavakkal védelmet az ukrajnai oroszoknak – írja az Index.

Majd, akárcsak Putyin, Milosevics is katonákat küldött, hogy „megőrizzék a békét” azokban a köztársaságokban, amelyek nem akartak Jugoszláviához tartozni.

Az Index cikke megemlékezik szerb elnök keddi megnyilvánulásáról is. „A világ politikai és biztonsági szerkezete is összeomlik. Minden, amit tegnapig tudtunk, már nem érvényes" – mondta Milosevics utódja, Aleksandar Vucsics, aggodalmát színlelve a történelmi fordulat miatt – írják. Hozzáteszik: a politikus ezután bejelentette, hogy készenlétbe helyezi a szerb hadsereget, miközben a Srpski Telegraf euforikusan közölte, „Putyin katonákat küld Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság egyesítésére” – írják.

Nacionalista sallangok Szerbiában

A szerb lapok nacionalista sallangjai szintén a délszláv háborús sérelmekben gyökereznek. Mint megírtuk, amíg a nyugati országok sorra jelentenek be szankciókat Oroszország ellen, addig a uniós tagság gondolatával kacérkodó Szerbia tétovázik. Vucsics az index.hr által utalt nyilatkozatban azt is kijelentette, hogy a szerbiai média 80 százaléka orosz oldalon áll.

 Vucsics ebből csupán annyit felejtett ki, hogy a helyi lapok nagy része pedig a saját érdekeltségében van. Szerbiában, csakúgy mint Lengyelországban és Magyarországon, súlyosan sérül a sajtószabadság, a szerb médiahelyzetnek viszont mára kialakultak a sajátságos korlátai is. A helyi újságok jelentős részét a bulvár-műfaj fedi le, viszont ezeken a platformokon jellemzően jobboldali politikai, Vucsicsnak kedvező hangok is megjelennek. És ahogy a szerb elnök is utalt rá, a helyi média túlnyomó része valóban Oroszország-párti.

Az index.hr kedden szemlézett is néhány szalagcímet, a szerb államhoz közel álló Informer például azt írta: „Ukrajna megtámadta Oroszországot”. Mint szemlézik, a cikkben az áll, hogy Donbászban bombák zuhannak civilekre, nincs áram és víz, az ukránok pedig az Oroszországon belül található határátkelőt ágyúzták – írják. A Informer álláspontja szerint az „amerikaiak káoszba taszítják a világot”– áll a szemlében.

Logikai bukfenc

A szerb lapok rajongása egyébként nem meglepő, hiszen a putyini és vucsicsi politika gyakran konspirál. Sőt, Putyin rendszerint példálózik is a Balkánnal. Február közepén azt mondta Olaf Scholz német kancellárnak, hogy a NATO háborút indított Jugoszlávia ellen, majd a belgrádi bombázásokat is felhánytorgatta – írja a balkans.aljazeera.net.

Az N1 szerint pedig néhány napja Koszovót is felhozta a Krím kapcsán. Miután az orosz elnök a Krím-félsziget annektálásának elismerését követelte egy keddi felszólalásban, egy költői kérdést is feltett magának: – Mennyiben lenne más ez Koszovóhoz képest? – kérdezte az N1 szemléje alapján. 

Koszovó 2008-ban egyoldalúan függetlenítette magát Szerbiától, a többségében albánok lakta terület elvesztését pedig azóta sem képes megemészteni Belgrád. Az orosz elnök érvelése viszont abból a szempontból érdekes és következetlen, hogy épp a putyini vezetés nem hajlandó önálló államként elismerni Koszovót. Így, mint az MTI írja, a nemzetközi szervezetekben Szerbia partnereként folyamatosan megvétózza a koszovói törekvéseket.

És nem ez az első logikai bukfenc Putyin indoklásaiban. Az orosz elnök egyébként sem híres a diplomáciai képességeiről, a napokban pedig egy nagy pofont intézett Szerbiának.

A vucsicsi jobboldali politikában nagy jelentőséget tulajdonítanak a délszláv háború egyik legvéresebb eseményének. Srebrenicában 1995 júliusában több mint 8000 bosnyákot mészároltak le a szerb Ratko Mladics vezetésével, amit a hágai bíróság később népirtásnak minősített. A szerb nacionalista politika viszont nem hajlandó elismerni a genocídium tényét. Szerintük Srebrnicában valami „olyan szörnyű dolog történt, ami nem népirtás”. A balkans.aljazeera.net szerint Vucsics és Puytin ebben az állásfoglalásban is egymásra találtak. Viszont az orosz elnök a hétfői beszédében úgy nyilatkozott a szemle szerint: „Ukrajnában népirtás folyik, ahogyan korábban Boszniában is”.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök egy lovat etet nyaralása közben a dél-szibériai Kizil városa mellett 2009. augusztus 3-án.  Fotó: ALEXEY DRUZSININ / AFP PHOTO / RIA-NOVOSZTYI Kép a szövegben: Képernyőfotó, Informer, Srpski Telegraf)