Menők és esők
Miközben őszre a munkanélküliek aránya a tervezettnél magasabbra, nyolc százalék fölé kúszik, egyes foglalkozási ágakban jentős munkaerőhiányra számíthatunk. – tudatja szokásos féléves jelentésében az Arbetsförmedlingen, a svéd munkapiacot koordináló hivatal, és bemutatja a különböző szakmák piaci esélyének mutatóit is.
A svéd gazdaság, az európai országokban tapasztalható tendenciákkal szemben, felfelé ívelő pályán halad egy ideje. A növekedés ütemének, valamint a társadalmi-demográfiai változásoknak megfelelően, egyre nagyobb számban vonz magához, elsősorban, különböző műszaki és humán képzettségű munkavállalókat.
Akik számítástechnika-közeli szakemberként vagy mérnökként keresnek állást Svédországban, valószínű rövid időn belül találnak kedvükre való ajánlatot. Az őszre tekintve általános értelemben elmondható, hogy a gyakorlati műszaki tudással, illetve képesítéssel rendelkezők után kapkodni fog a svéd ipar. Nagy keletje lesz a programozóknak, a fejlesztőknek, s más komjuteres műszaki szakembereknek, de az általános mérnököknek, gépészeknek, bányamérnököknek és a különböző területeken dolgozó építőmérnököknek is.
Noha e tendencia már egy ideje gondokat okoz, újra elszántan kampányolunk annak érdekében, hogy többen jelentkezzenek a technikai-műszaki képzést adó szakokra. – mondja Håkan Gustavsson, az Arbetsförmedling elemzője.
Az egyre nagyobb társadalmi igény folytán, hasonló jelenség tapasztalható a humán pályák közül a gyógyító- és ápoló-gondozó szakmákban is. Így – annak ellenére, hogy a kormány az utóbbi években sokszázzal növelte az orvosi- és ápoló képzést nyújtó egyetemi helyek számát – ennek folytatása halaszthatatlan. Addig is lámpásal keressük a gyógyításban és az egészség- és beteggondozásban dolgozni vágyókat. – teszi hozzá Gustavsson.
Sokan kérdezik, hogyan alakulhatott ki e két területen munkavállalói hiány – miközben a munkanélküliek aránya az idén 8,3% körül landol majd.
A munkapiaci analitikusok arra a következtetésükre mutatnak rá, mely szerint az amúgy általánosnak mondható gimnáziumi képzést (Svédországban a középiskola egységesen három év, és 18 különböző szakon ad általános, illetve szakirányú képzést) minden ötödik diák elhagyja anélkül, hogy záróbizonyítványt (magyar értelemben vett érettségivizsga itt nincs) szerezne. Ez pedig leküzdhetetlen akadályt jelent számukra az elhelyezkedésben. Miközben, a munkaadók, szinte minden ágazatban, egyre hatékonyabb munkavégzést – s ennek érdekében, egyre összetettebb általános- és szakirányú kompetenciát követleve –, folyamatosan emelik lécet.
forrás:
Arbetsförmedlingen, a svéd munkapiaci koordináló hivatalfoto: scanpic és lakartidningen.se
Kapcsolódó korábbi cikkek:
A jóléti állam ára
Nagyon fut a svéd gazdaság
Munkaerőhiány lépett fel
Mennyit keresnek a svédek?
Még több érdekes olvasnivaló a SVÉDASZTALkínálatában.
