Megnyílt az új mecset Bad Vöslauban

Magát a legfontosabb intézményt már a ceremónia előtt szépen csöndben birtokba vették az érintettek. Az 1600 négyzetméter hasznos felülettel rendelkező központ a lehető legkorszerűbb technológiával épült, osztrák kivitelezésben, 1,5 millió eurós költséggel. A fűtést, melegvizet napkollektorok biztosítják, a színes ablakok, a csillárok, a csempék viszont Törökországból érkeztek, a kupola festése három hónapot vett igénybe. Az imahely 220 négyzetméter, 170 hívő imádkozhat itt egyszerre.

A 13 ezres lakosságú Bad Vöslauban 900 körül van az iszlám hitűek száma. A nyolcvanas évek elejétől volt itt imahely, de igen méltatlan, fűthetetlen helyiség – mondja Selfet Yilmaz, a projektfelelős, vagy hétköznapibb nyelven a lelke ennek az építkezésnek. Ő emlékezik arra is, hogyan alakult a terv sorsa. Először nem ment simán. A puszta ötlet felvetésekor a helybeliek aláírást kezdtek gyűjteni, 1600-an tiltakoztak az építkezés ellen. Más hasonló ausztriai akciókkal ellentétben az itteni ellenérveket sikerült „kibeszélni”. Talán azért is győztek a támogatók, mert az épület tekintetében tettek bizonyos engedményeket. Beleegyeztek abba, hogy az eredetileg 25 méter magasra tervezett minaret alacsonyabb legyen, a kupola térfogata is csökkent. A több hónapos intenzív párbeszéd ugyanakkor nem csak az épülettel és annak rendeltetésével kapcsolatos kérdések megvitatására adott alkalmat. Olyan témák is szóba kerültek a török kisebbség mindennapi életéről, szokásairól, amelyeket korábban még csak nem is érintettek.

Az ellenzőket minden bizonnyal az is meggyőzhette, hogy az imahely csak része az egész létesítménynek. A kulturális központ egyebek között nyelvtanfolyamokat is szervez: máris 40 nő jelentkezett. Ez igen nagy dolog, hiszen az integráció egyik akadálya a német nyelvtudás teljes hiánya.

A megnyitó ünnepségen, amelyen jó kétezren vettek részt, az volt a vezérelv, hogy „nem az épület a fontos, hanem az együttlét”. A kulturális központot egyébként nem csak az itt élő törököknek szánják, remélik, hogy a lakosság többi része is be-be tér. A helyi vezetés részéről felszólalók, az alsó-ausztriai tartományi kormány jelenlévő képviselői mindenesetre erre ösztönözték a Bad Vöslau-iakat.

Ez a harmadik, minarettel ellátott imahely Ausztriában. A bécsi Floridsdorfban egy 32 méter magas torony egészíti ki immár 1979 óta az arab stílusú épületet. Itt 150 ezer iszlám hitű polgár él, s bizony a 45 egyéb bécsi imahely mellett ez a közösség - amelynek hite a Monarchia jóvoltából 1912 óta a hivatalosan elismert vallások egyike - szívesen látna legalább még egy minaretet.

A tiroli Telfsben, amelynek 15 ezer főnyi lakosa közül jó 2500 Allah híve, heves viták után 2006-ban adták át a mecsetet, azzal a kompromisszummal, hogy a minaret a tervezett húszméteres helyett csak 15 méter magas lehetett. Ez az engedmény azonban nem volt elég az ellenzőknek: máig heves vitákat vált ki a létesítmény, amelyhez Korán-iskola is kapcsolódik. Péntekenként jó 1500-an imádkoznak itt, persze nem csak török származásúak: a tiroli kisváros lakossága igen vegyes, több mint a fele nem osztrák születésű, sokan telepedtek itt le az egykori jugoszláv államokból. A muszlim lakosság nagyobbik része azonban már megszerezte az osztrák állampolgárságot.

Müezzin egyik minaretben sem tevékenykedhet. Anas Sakhef, az ausztriai Iszlám Vallási Közösség elnöke persze örömmel üdvözli a Bad Vöslau-i mecset létrejöttét, de nem győzi hangsúlyozni: a 400 ezres muszlim közösségnek a jelenlegi 200 imahelynél többre lenne szüksége. Kis fejszámolásra serkent: Az 5, 6 millió katolikus hívő Ausztriában 8000 templomban imádkozhat – egy létesítményre 700 személy jut, míg elméletileg egy-egy iszlám imaházba 2000 hívőnek kell bepréselődnie.