Meglepetésről és szenzációról írtak a lapok
Az Ipsos véleménykutatási igazgatója szerint a kialakulatlan pártrendszer, a rejtőzködő szavazók nagy száma és a szoros verseny okozhat problémát a közvélemény-kutatóknak a választási előrejelzésekkor.
Závecz Tibor erről annak kapcsán beszélt az MTI megkeresésére, hogy a szerbiai elnökválasztás előtti napokban készített közvélemény-kutatások még Boris Tadic 58 százalékos győzelmét vetítették előre, mégis Tomislav Nikolic nyert.
A kezdő, fiatal demokráciákban előforduló nem elég stabil pártrendszerben nagyon nehéz megismerni a nem elkötelezett, a pillanatnyi impulzusok által folyamatosan preferenciát váltó polgárok választói viselkedését - mondta Závecz Tibor. Másik problémaként mutatott rá a rejtőzködő szavazókra, akik nem tárják fel a közvélemény-kutatások során, hogy hova szavaznának egy választáskor. A rejtőzködés feltárása nem egy egyszerű feladat - jegyezte meg. Mint mondta, mindenhol van valamekkora mértékű rejtőzködés, de ahol az emberek azt érzik: valami tétje van, és számukra valamilyen negatív hatása van annak, hogyha a véleményüket egy közvélemény-kutatáson elmondják, akkor ott gyakrabban előfordul. Ez inkább a volt szocialista országokban figyelhető meg; ha valaki kisebbségben van egy többségi környezetben, akkor nagyon gyakran előfordul, hogy elrejti a hovatartozását - magyarázta Závecz Tibor, hozzátéve, hogy ennek nem "nagypolitikai", hanem mikrotársadalmi összetevői vannak.
Hangsúlyozta, a közvélemény-kutatóknak meg kell találniuk azokat az eszközöket, amelyekkel megismerhetők az eltitkolt pártpreferenciák, ugyanis ezek a szavazók általában aktívak. Ha sikerül feltárni, hogy melyik oldalhoz tartozó emberek hallgatják el, hogy hova adnák voksukat, akkor lehet sikeres a felmérés - mutatott rá Závecz Tibor. Kitért arra, hogy ebbe a problémába a közvélemény-kutatók a 2002-es magyarországi országgyűlési választáskor is beleütköztek. Akkor a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a Fidesz nyeri a választásokat, mégis az MSZP győzött. Ennek az volt az oka, hogy nagyon magas volt - és napról napra nőtt - a rejtőzködők aránya, és a rejtőzködők preferenciáinak feltárására akkor még nem készült fel a szakma. Azzal a feltételezéssel éltek a kutatók, hogy a rejtőzködők szavazatainak megoszlása hasonlatos lesz azokéhoz, akik felvállalták a pártszimpátiájukat - magyarázta Závecz Tibor. Hozzátette: később, az utólagos elemzésekből kiderült, hogy a rejtőzködők között sokkal több volt a baloldali identitású, mint a jobboldali.
Arra, hogy a rejtőzködők hovatartozását hogyan lehet feltárni, nincsenek általános, nemzetközi sztenderdek, ezt minden ország saját adottságainak figyelembevételével lehet megtenni - fűzte hozzá. Závecz Tibor elmondta azt is, hogy további nehézséget jelent a közvélemény-kutatóknak, ha szoros a választási verseny, hiszen az előrejelzés egy mérést és kalkulációt magában foglaló becslési eljárás, amely kiegyenlített erőviszonyok esetén még nagyon kicsi, 1-2 százalékpontos hibával is eltévesztheti a lehetséges győztest. Ugyancsak gondot okozhat a kutatóknak a kétfordulós választói mechanizmus, különösen akkor, ha az első körben kieső politikusok nem, vagy csak az utolsó pillanatban teszik nyilvánvalóvá híveiknek, hogyan döntsenek.
Alaposan rácáfolva a közvélemény-kutatásokra, Tomislav Nikolic, az ellenzéki Szerb Haladó Párt elnökjelöltje nyerte meg a szerbiai elnökválasztás második, vasárnap tartott fordulóját. A választások előtti napokban készített közvélemény-kutatások még Boris Tadic 58 százalékos győzelmét vetítették előre, így veresége nagy meglepetésnek számít. A balkáni lapok internetes oldalaikon "meglepetésről" és "szenzációról" írtak, Nikolic váratlan győzelméről tudósítva.
