Megerősítette a fegyvertartás szabadságát az amerikai legfelsőbb bíróság

Az Egyesült Államok 9 tagú legfőbb bírói testülete megosztott, 5-4-es szavazati arányú döntést hozott, amelyet óriási várakozás előzött meg. A legfelsőbb bíróság 1939 óta első ízben foglalt állást az alkotmány második kiegészítésében szereplő fegyvertartási jogról, amely az amerikai alaptörvény legvitatottabb pontjai közé tartozik.

A bíróság egy washingtoni fellebbezés kapcsán foglalkozott az üggyel: egy fővárosi állampolgár keresetében azzal érvelt, hogy saját biztonsága érdekében fegyvert akar tartani otthonában. A testület csütörtökön megállapította: alkotmányellenes a főváros 32 éve érvényben levő korlátozása a kézi lőfegyverek használatára és birtoklására vonatkozóan - írja az MTI.

Az amerikai legfelsőbb bíróság első ízben hozott félre nem érthető állásfoglalást az alkotmány nevezetes második kiegészítésének értelmezéséről, felülbírálva a washingtoni fegyvertartási tilalmat. (A korábbi, 1939-es döntés nem adott egyértelmű választ a fegyvertartás jogára vonatkozóan.)

Egy szövetségi fellebbviteli bíróság márciusban már a fővárosban érvényes korlátozás ellen szavazott arra hivatkozva, hogy az a második kiegészítés alapján az egyének fegyvertartási jogát sérti. Kilenc korábbi, a tilalmat megerősítő fellebbviteli bírósági ítélet után az volt az első olyan döntés, amely az egyén fegyvertartási jogát "olvasta ki" az alkotmányból.

A fegyvertartási jogról hozott állásfoglalás azzal az üggyel kezdődött, hogy egy biztonsági őr, bizonyos Dick Heller beperelte a fővárost. Úgy érvelt, megsértették a második kiegészítésben rögzített jogát, amikor a rendőrség nem adott neki fegyvertartási engedélyt, hogy önvédelmi céllal pisztolyt tárolhasson lakásában.

Az 1976 óta érvényben levő washingtoni fegyvertartási tilalmat az motiválta, hogy a sűrűn lakott, turisták által látogatott fővárosi környezetben különösen veszélyes lenne, ha a lakók töltött fegyvereket tárolhatnának otthonaikban - mondta korábban Gregory Mize volt büntetőbíró, aki közreműködött a tiltó szabályozás megalkotásában.

Az alkotmány második kiegészítésének értelmezése bírák, jogászok és jogértelmezők nemzedékeit osztotta meg az Egyesült Államokban. A rendkívül befolyásos fegyverlobbi álláspontja szerint a kiegészítés az egyén fegyvertartási jogát rögzíti, míg a másik szemlélet képviselői úgy értelmezik, hogy kollektív jogról van szó, vagyis csak hivatásos fegyveres testületek tagjai tarthatnak és viselhetnek fegyvert.

Antonin Scalia bíró a többségi véleményt ismertetve közölte: a második kiegészítés az egyén azon jogát védi, hogy fegyvert tarthasson a fegyveres testületben való szolgálattól függetlenül, és azt "hagyományosan törvényes célból", például otthonában önvédelemre használja. Hangsúlyozta, hogy bár az egyénnek mostantól alkotmányos joga van a fegyverbirtoklásra, ez a jog nem korlátlan. A döntés alapján nem lehet megkérdőjelezni a bűnözők és az értelmi fogyatékosok ilyen jogát tiltó rendelkezéseket, illetve azokat a korlátozásokat, amelyek az iskolákban és kormányzati épületekben való fegyverviselésre vonatkoznak.

A kisebbségi véleményt ismertető Stephen Breyer bíró azt írta: a döntés azzal fenyeget, hogy az Egyesült Államok összes fegyvertörvényének alkotmányossága megkérdőjeleződik.

A Fehér Ház nevében Tony Fratto szóvivő üdvözölte a bíróság értelmezését. "Örömmel vesszük tudomásul, hogy a legfelsőbb bíróság megerősítette: a második kiegészítés az amerikaiak fegyvertartási és -viselési jogát védi" - mondta.

John McCain szenátor, a várható republikánus elnökjelölt is üdvözölte a döntést, egyúttal burkoltan bírálta a demokrata párti Barack Obamát, aki valószínűleg vetélytársa lesz a novemberi elnökválasztáson. McCain, - aki szerint a fegyvertartás korlátozása "bizonyítottan kudarc a bűnözés elleni harcban" - azt mondta: azzal az elitista nézettel szemben, hogy az amerikaiak elkeseredésük miatt tartanak fegyvert, a mai döntés elismeri, hogy a fegyvertartás alapvető jog, szent, mint a szólás és a gyülekezés szabadsága". (Barack Obamát korábban elitizmussal vádolták, miután májusban egy félresikerült mondatában úgy fogalmazott, a kisvárosok lakói keserűek a gazdasági gondok miatt, s emiatt fegyvereikbe és a vallásba kapaszkodnak.)