Megalakítja a "bölcsek tanácsát" a spanyol uniós elnökség

Az Európai Unió (EU) soros elnöki tisztét betöltő Spanyolország a "bölcsek tanácsa" megalakítására készül. A szakértői testület feladata a gazdasági válság elleni stratégia kidolgozása lesz - írta hétfői számában az El Pais. A madridi lap szerint Luis Rodriguez Zapatero spanyol miniszterelnök kedden jelenti be, hogy megalakítja az európai bölcsek tanácsát.

2010. január 4., 21:38

A testületbe meghívja többek között Jacques Delors-t, az Európai Bizottsági korábbi elnökét, Pedro Solbes egykori spanyol gazdasági minisztert, és az unió jövőképének megalkotásával megbízott úgynevezett reflexiós csoport elnökét, Felipe Gonzalez volt spanyol kormányfőt - ÍRJA AZ mti.

Zapatero a brüsszeli bizottság spanyol tagját, Joaquín Almuniát is szívesen látná a testületben, a jelenlegi pénzügyi biztos azonban valószínűleg nem tud majd részt venni a munkában, mert ő a versenypolitikai tárca várományosa a következő hetekben megalakuló új bizottságban.

A lap beszámolójában bölcsek tanácsának nevezett testület a tervek szerint rendszeresen ülésezik majd a spanyol elnökség idején, 2010 első félévében. Egyik fő feladata annak kimunkálása lesz, hogy miként hangolható össze a tagországok gazdaság- és foglalkoztatás-politikája a válság közepette. Zapatero az adópolitika és a pénzügyi rendszer szabályozásának reformjára vonatkozó stratégiai javaslatok kidolgozására is felkéri a tanácsot - írta az El Pais.

Az ibériai ország 1986-os uniós csatlakozása óta negyedik spanyol elnökség egyik kiemelt témaköre a gazdasági válság elleni küzdelem, és egy új európai gazdasági modell alapjainak kidolgozása. Ez utóbbit a 2010-ig szóló, úgynevezett Lisszaboni stratégiát felváltó "EU 2020" munkacímet viselő program foglalja majd össze. Az új stratégia sarokpontjai a fenntartható fejlődés, a termelékenység és a munkaerő-piaci rugalmasság növelése, és a kutatás-fejlesztés ösztönzése - írta a madridi lap.

A nyár még csak most kezdődik, de már komoly figyelmeztetéseket kaptunk: 2025 májusa a második legmelegebb volt a világon. Európában és több kontinensen is tartós aszály alakult ki, a gazdák terméskiesésről számoltak be, és sok helyen vízhiány fenyeget.