Matolcsy György
Azt állítja Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter (a Heti Válaszban, az Orbán-kormány első két évéről), hogy eddig két nagy támadást védtek ki, és most „1940. május 10. után vagyunk: az ellenfél már nem győzhet, de még mi sem nyertük meg a szabadságharcot”.
Ezzel szemben a tény az,
hogy ha most 1940. május 10. után vagyunk, akkor szörnyű vereségek elé nézünk. Arról nem is szólva, hogy ha mai helyzetünket 1940 májusához hasonlítjuk, akkor mostani állítólagos ellenfeleink, az Európai Unió, az Egyesült Államok és a nemzetközi pénzvilág az akkori náci Németországnak felelnek meg (már ha Matolcsy minket tekint a szabadságért harcoló briteknek és franciáknak, amit őszintén merek remélni). Viszont ha ebben a képletben Merkel, Barroso és Obama náci, akkor vajon Orbán volna-e Churchill, netán a budapesti terétől nemrég megfosztott Roosevelt? Mindenesetre akárki is Orbán és az ő jobbkeze, innen már végképp nem érthető az 1940-es hasonlat, hiszen az 1940. május 10-ig tartó úgynevezett furcsa háborúban az angolok és a franciák hadat üzentek ugyan Németországnak (ellentétben Orbánékkal), csak éppen nem csináltak semmit (ugyancsak ellentétben az állítólag csatákat nyerő és két nagy támadást is visszaverő Orbán-kormánnyal). Csakhogy május 10-e után jött a dunkerque-i katasztrófa, az angolok menekültek, összeomlott a Maginot-vonal, a németek elfoglalták Franciaországot. Most akkor mi vár ránk a következő két évben? És utána? ’45-ben átadjuk orosz szövetségeseinknek Kelet-Európát?
