Magyarországon tilos lesz fotózni?

Március 15-én nagy számú hívei előtt tartott beszédében a magyar miniszterelnök az elért eredmények felsorolásakor elfelejtett beszámolni egy apró újdonságról. Nevezetesen arról az új törvényről, amely éppen március 15-én lép hatályba, és amely lehetetlenné teszi a sajtófotósok munkáját. Szerencsére a brit The Guardian újságírója, Daniel Nolan pótolja a hiányt. Fotóriporterek, jogászok, bírák véleményét kérte ki cikke megírásához, amelyet rövidített formában közlünk.

2014. március 16., 13:03

Szerző:

Bevezetés:
Az 1848-as „Mit kíván a magyar nemzet” című 12 pontos kiáltvány első pontja így szól: kívánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését.

2014-ben éppen március 15-én lép hatályba az az új törvény, amely megköveteli, hogy a fotósok engedélyt kérjenek mindazoktól, akik a képeiken láthatók.

És most lapozzunk bele az angol újságba:
Óvatosan fotózzanak azok, akik hétvégére Budapestre utaznak, mert március 15-től könnyen törvényszegővé válhatnak, ha valaki véletlenül belesétál a fényképükbe – kezdi beszámolóját az angol újságíró, majd idézi a magyar kormány Igazságügyi Minisztériumának jó tanácsát: „Figyeljenek azokra, akik nem integetnek, megpróbálnak elbújni vagy kiszaladni a kamera látóteréből”. (Ezt a mondatot kétszer is elolvastuk, hátha félreértettünk valamit, de sajnos nem. – a szerk.)

Pusztán a meglévő bírósági gyakorlat kodifikálásáról van szó; ezentúl nemcsak a fotók közzétételéhez, hanem a fényképezéshez is megköveteli az engedély megszerzését – állítják az illetékesek a The Guardiannek. A magyarországi fotósok azonban bizonytalannak és a munkájukat akadályozónak tartják a törvényt. Úgy vélik, a fényképész-legenda Robert Capa és Pulitzer József országát lépéshátrányba hozza Európával szemben.

Stiller Ákos, a HVG, a The New York Times és a Bloomberg fotóriportere szerint az új magyar szabályozás egy újabb nem kívánt bonyodalom a szakmája számára Magyarországon. „Lefényképezhetünk-e idegeneket? Mondjuk, kirakatot néző embereket? És előbb fényképezzünk, és azután kérjünk engedélyt?” – teszi fel a kérdést.

Magócsi Márton, az Origo hírportál vezető képszerkesztője úgy véli, „előre engedélyt kérni semmiféle riporthelyzetben nem reális”. Ezen közben néhány bíró, – akik hasonló esetek százait tárgyalták –, magánbeszélgetésekben elmesélik: fogalmuk sincs, hogyan kell ítélkezniük az új törvény értelmében. „Ez (a szabályozás) nonszensz és (betartása) szerintem lehetetlen” – mondja Bognár Eszter ügyvéd. „Nem hiszem hogy ez megváltoztatná az átlagemberek fényképezési szokását, mivel nincs módjuk a fényképező személy beazonosítására, de nehezebb lesz lefényképezni rendőröket.”

Stiller ezzel egyetért, és megjegyzi, hogy a törvény elszalasztja a rendőrök „közszereplőkénti” meghatározását, amivel egyben eltörölné azt a sokat szidott törvényt, amely előírja a magyar média számára a rendőrök arcának kikockázását.

Ehhez a jogi követelményhez hasonló nincs Európában, noha a különleges rendőri egységekre vonatkozóan létezik ilyen rendelkezés több országban is, köztük Franciaországban, Spanyolországban és Belgiumban.
Stiller szerint: „A rendőrök úgy döntöttek, hogy nyilvánosan vállalják az identitásukat, és ez a törvény hatalmas távolságot iktat az állam és az állampolgár közé. Vizuálisan undorítónak, állampolgárként abszurdnak találom az új törvényt” – teszi hozzá.

Még Székely László is – a nyolckötetes Ptk koordinátora, aki azóta az alapvető jogok ombudsmanja lett – nyíltan helyeselte a rendőrök arcának kikockázását előíró törvény eltörlését.

„A Magyarország szinte minden vezető fotószerkesztője által aláírt javaslatokból egyet sem fogadtak el” – meséli Magócsi.

A törvény egy másik szakasza egyenlőségjelet tesz a magánszféra megsértése és egyéb sérelmek közé. „Attól tartunk, hogy ez perek hatalmas hullámát indíthatja el. Ha az utcai járókelők elkezdenek erre a jogszabályra hivatkozni, ezzel még inkább megnehezítik a sajtófotósok munkáját.”

„Az igazi veszély, hogy a privát őrző-védő cégek vagy a rendőrök igyekeznek majd bizonyos területektől távol tartani a fotóriportereket és az újságírókat, és akadályozni fogják az akcióik képi rögzítését” – teszi hozzá.

Bognár úgy véli: „Ahogy az elmúlt néhány évben annyiszor megtörtént, most sincs fogalmunk arról, hogy pontosan miként fogják alkalmazni ezt a törvényt, mert senki sem tudja, milyen cél áll mögötte.”

Stiller hozzáteszi: „A magyar fényképészetnek nagy hagyománya van, amit mi folytatni szeretnénk, de ez a jogszabály nem könnyíti meg a munkánkat. Capa szégyellné magát, vagy azt tenné, amit megtett: elmenne valahová, ahol a rendőröknek van arcuk.” – zárja írását a The Guardian.

Befejezés:
A magyar kormányfő március 15-i több ezres hívei előtt tartott beszédét élőben közvetítette az állami televízió. Vajon egyesével kikérték-e a rajongók engedélyét ahhoz, hogy arcuk látható legyen a tévében?

Fordította és szerkesztette: Markó Beáta