Álomból ábránd – Meghiúsultak Orbán Viktor legvérmesebb reményei
A most záruló esztendőben Magyarország nemzetközi mozgásterét illetően fontos fejlemény volt, hogy meghiúsultak Orbán Viktornak a májusi európai parlamenti (EP-) választásokhoz fűzött vérmes reményei: elmaradt a nemzetállami szuverenitást hangsúlyozó és ekként az uniós integráció leállítására, sőt visszafordítására törekvő szélsőjobboldali nacionalista erők áttörő sikere.
Orbán Viktor igazi sikerét nem is az jelenthette volna, ha élére állhat az európai szélsőjobbnak, hanem az, ha a Fidesz pártcsaládján, az Európai Néppárton belül sikerül többségiként elfogadtatnia saját nézeteit, a keményvonalas migrációellenességet, a határozott szembefordulást az európai föderációs elképzeléseket is tápláló brüsszeli „eurokráciával”, illetve a keresztény értékek kőkonzervatív értelmezését. Az lett volna számára a győzelem, ha magát a jobbközép mainstream politizálást tudja erősen jobbra húzni az egész kontinensen. Mindez nem sikerült, olyannyira nem, hogy az év végén a Fidesz az Európai Néppárton belül továbbra is tagsági jogaiban felfüggesztett státuszú, és arra vár, hogy januárban döntsön sorsáról a pártcsalád.
Számos jel utal arra, hogy Orbán Viktor inkább gyorsan kiléptetné pártját – arra hivatkozva, hogy az EPP liberális térfélre, illetve balra tolódott –, ha azt neszelné meg, hogy a helyzet értékelésére felkért „három bölcs” veterán politikus (egy belga, egy német és egy osztrák) a kizárásra tenne javaslatot.
Elemzésünk teljes változatát a 168 Óra hetilap csütörtökön megjelent dupla ünnepi számában olvashatják el. Keressék az újságárusoknál!
