Nincs magyar vétó: elindult az orosz vagyon elkobzása
A terv szerint az orosz vagyon hasznát fölözik le, amelyet a 2021-ben az EU katonai vagy védelmi vonatkozású külső tevékenységének fedezésére létrehozott, azóta elsősorban Ukrajna támogatására használt, márciusban 5 milliárd euróval megtoldott Európai Békekeretbe csatornáznának.
Az ukrán állam anyagi és katonai támogatását az utóbbi hónapokban egyre komolyabb problémák hátráltatták az Egyesült Államokban és Európában is – írja a g7.hu.
Washingtonban – a Republikánus Párt belső vitái, Donald Trump de facto elnökjelölt és képviselőházi radikális követői Ukrajna-ellenes álláspontja miatt – fél évbe telt átnyomni a kongresszuson a támogatás megújítását, ami a fegyverszállítások időleges leállásához és az ukrán készletek elapadásához vezetett, így pedig az utóbbi hetek orosz sikereihez is hozzájárult.
Az Európai Unióban közben a mai napig él az eszkalációtól való félelem, ami (szemben a magyar sajtót ellepő kormánypropaganda állításaival) jelentősen korlátozza a katonai segítség mértékét és hatásosságát; míg a pénzügyi támogatást a tagállamok és az Európai Unió közösségi fiskális kapacitásainak szűkössége és egyebek mellett az Ukrajna támogatásával kapcsolatos magyar álláspont is nehezíti.
Ebben a helyzetben az Ukrajna támogatását alapvető biztonságpolitikai érdeknek tartó transzatlanti körökben egyre nagyobb az igény a finanszírozás alternatív, a napi politikai hangulattól független, fenntartható forrásai iránt. E téren az utóbbi hónapokban az orosz jegybank két éve zárolt tartalékvagyonának lefölözése, illetve kisajátítása került a figyelem középpontjába.
Az ukrajnai orosz agresszió 2022. februári kezdetét követően kivetett pénzügyi szankciók keretében a tágabb nyugati szövetségi rendszer országai az orosz központi bank mintegy 260 milliárd euró értékű külföldi vagyonát helyezték zár alá, hogy ezzel is nehezítsék az orosz gazdaság finanszírozását, Oroszország nemzetközi pénzügyi hálózatokban való részvételét, és bedöntsék a rubel árfolyamán. A pénzügyi összeomlás nem jött el, a vagyon pedig azóta is különböző nyugati számlákon kamatozik. Egészen az idei év áprilisáig, amikor hirtelen felgyorsultak az események.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2024. február 26., 15:28
A lengyel és a kanadai kormányfő támogatja a befagyasztott 300 milliárd dollárnyi orosz vagyon felhasználását Ukrajna javára.
Külföld
2023. május 11., 09:59
Az amerikai igazságügyi miniszter első alkalommal adott engedélyt arra szerdán, hogy az Egyesült Államokban elkobzott orosz pénzügyi eszközök egy részét Ukrajna támogatására használják fel.
- Az Egyesült Államok kongresszusa április végén, az Ukrajnának nagy nehezen megszavazott támogatási csomaghoz csatolva elfogadta a REPO névre keresztelt törvényt, amelynek értelmében lehetővé vált az orosz jegybanki vagyon kisajátítása és Ukrajnának való átadása.
- Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése szintén április végén egy, Ukrajna újjépítéséről szóló határozatában felvetette egy nemzetközi háborús jóvátételi mechanizmus kialakítását, és felszólította az orosz jegybanki vagyont zároló országokat, hogy az orosz tőkét is ajánlják fel ezen mechanizmus részére. Hasonló lépést sürgetett az Európai Parlament a júniusi választások előtti utolsó ülésén számos keleti képviselő is.
- Az Európai Unió tagállamai a tőkéhez ugyan nem mernek hozzányúlni, de hosszú tárgyalásokat követően a múlt héten előzetesen megállapodtak róla, hogy az orosz tőke kamataiból egy pénzalapot hoznak létre Ukrajna számára, amelyből katonai és nem katonai beszerzéseket finanszíroznak majd, a várakozások szerint évi 3-5 milliárd euró értékben.
Elindult az orosz vagyon elkobzása
Ez egyszerre jelenti, hogy az orosz vagyon elkobzása lassan megindult, de azt is, hogy egyelőre nagyon korlátozott mértékben: ez az összeg csepp a tengerben Ukrajna finanszírozási igényéhez képest. Az orosz vagyon felhasználására további tervek is keringenek, ám az egyelőre kérdéses, hogy hajlandóak lesznek-e ennél tovább merészkedni az uniós országok.
A vagyon elkobzása mellett számos további szakmai és politikai érv is felmerül. Az ügy fő ellenzői közé tartozó európai jegybankárok egyik fő problémája, hogy a jegybanki tartalékvagyon központi szerepet játszik a nemzetközi pénzügyi stabilitás fenntartásában, a valuta- és fizetésimérleg-válságok elhárításában és kezelésében. A tartalékok elkobzása olyan precedenst teremtene, amely mélyen aláásná a jelenlegi tartalékrendszer fenntartásához szükséges bizalmat, ebből fakadóan pedig a globális pénzügyi rendszer működését is. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke például arra figyelmeztetett, hogy a tartalékvagyon elkobzása és felhasználása „felrúghatja azt a nemzetközi rendet, amelyet védeni akarunk, és amelynek betartását elvárnánk Oroszországtól”.
Egy kapcsolódó dilemma, hogy a vagyon kisajátítása súlyos gyakorlati pénzügyi hatásokkal járna. A dolog azt az érzést keltené az Európával és a tágabb nyugati szövetségi rendszerrel politikailag hadilábon álló országok befektetőiben, hogy pénzük nem feltétlenül van biztonságban Európában. Erre hivatkozva harmadik országok népes csoportja lobbizik az EU-nál a terv ellen, Szaúd-Arábiától Indonézián át Kínáig. A bizalom megingása a félelmek szerint hosszabb távon csökkentené az EU-ba áramló közel-keleti vagy kínai tőke mértékét, sőt akár jelentős tőkekimenekítéshez is vezethetne.
További probléma a manőver jogszerűsége. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter szerint az összeg kisajátításának nincs jogalapja; olasz kollégája, Giancarlo Giorgetti pedig úgy fogalmazott, „nehéz és összetett dolog” lenne megfelelő jogi indoklást fűzni. Az egyik probléma az állami szuverenitás, illetve a végrehajtás alóli immunitás kérdése: a nemzetközi jog szerint nem lehet csak úgy elkobozni más szuverén államok vagyonát, és a kivételes esetek köre relatíve szűk.
Akárcsak a fegyverszállítások, a pénzügyi háború esetében is fontos elem az orosz megtorlástól való európai félelem. Bár az elmúlt két évben számos európai cég jelentős veszteségek mellett is otthagyta az orosz piacot, a Raiffeisen vagy az OTP láthatóan nem nagyon akar szabadulni orosz üzletétől és tőkéjétől, és az európai kormányoknál is befektetései védelme érdekében lobbizik.
Ennek fényében az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői egyelőre egy minimális tervvel álltak elő. Ez arról szól, hogy az orosz vagyon hasznát fölözik le, amelyet a 2021-ben az EU katonai vagy védelmi vonatkozású külső tevékenységének fedezésére létrehozott, azóta elsősorban Ukrajna támogatására használt, márciusban 5 milliárd euróval megtoldott Európai Békekeretbe csatornáznának. A pénz 90 százaléka fegyverbeszerzéseket finanszíroz majd, 10 százaléka nem katonai jellegű támogatást nyújt Ukrajnának. A jelen kamatkörnyezetben évi 3-5 milliárd euróra számítanak, amit segít kontextusba helyezni, hogy Ukrajna idei külső finanszírozási igényét a Nemzetközi Valutaalap 40 milliárd dollárra becsülte.
Ezen megoldás átnyomása sem volt egyszerű. Az egyik probléma a vagyon eloszlásának Európán belüli egyenlőtlensége volt. A 260-ból 190 milliárd Belgiumban, az Euroclear pénzügyi szolgáltató számláin hever, ahol idén februárig mintegy 4,4 milliárd euró hasznot és egymilliárd eurós adókötelezettséget termelt.
Erről a pénzről a belga hatóságok nehezen akartak lemondani. A belga kormány ugyan közölte, hogy a haszonra kivetett adót Ukrajnának szánt fegyverekre költi, más EU-s tagállamok ezt olcsó könyvelési trükknek tartják. Ezen álláspont szerint a belgáknak hatalmas mázlijuk volt, hogy az ölükbe hullott az extra adóbevétel, és tisztességtelen a szankciók járulékos hasznából kimaradó tagállamok felé, hogy a belga kormány Ukrajna kétoldalú támogatásaként számolja el ezeket az összegeket. Belgium végül párhetes huzavona után belement, hogy a pénzt bedobja a közösbe, és az Euroclear marzsát is hajlandó volt 3-ról 0,3 százalékra csökkenteni. Ugyanakkor az első két éves hasznot egyelőre az Euroclear a kétes jogi helyzet fényében félreteszi, és csak az idei évtől termelődő kamatot adná át. Az első kifizetés a tervek szerint júliusban történhet meg.
A másik gondot az Ukrajna felfegyverzésétől tartózkodó uniós tagállamok jelentették. Ezek közé tartoznak az EU névleg semleges tagállamai, mint Ausztria, Írország, Málta és Ciprus, de sajtóértesülések szerint az ellenzők között volt Magyarország is. Ezen országok kielégítését szolgálja a 90-10 felosztás, amelynek fényében a semlegesek elmondhatják magukról, hogy nem támogatják a fegyverszállítást. Az előzetes megállapodás szerint ezt azzal is nyomatékosítják, hogy az alap katonai felhasználásáról szóló programpont szavazásán tartózkodnak, cserébe nem vétózzák meg a tervet.
A kompromisszumoknak hála az Európai Unió Tanácsában a tagállamok nagykövetei a múlt szerdán előzetesen elfogadták a tervet, amelyet a pénzügyminiszterek tanácsa a tervek szerint hamarosan véglegesen jóváhagy majd.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: fotoblend via Pixabay)
