Tovább gerjed a konfliktus az iszlám országok és Franciaország között
Macronnak belpolitikai szándékai is lehetnek az iszlám tematizálásával, Erdoğannak pedig jól jön az újabb külső ellenség. Az Európai Bizottság nem nézi jó szemmel, hogy a török elnök a francia termékek bojkotálására buzdít.
Éles konfliktus alakult ki az Emmanuel Macron vezette francia kormány és az iszlám többségű országok között októberben. A hónap második napján Macron egy egyórás beszédet tartott, amiben kijelentette:
„az iszlám vallás világszerte válságban van”.
Elmondta, hogy szerinte az iszlamizálódás egy tudatos, szervezett politikai-vallásiprojekt, ami egy ellentársadalmat termel ki, és a gyerekek iskolai lemorzsolódásához vezet. Azt is hozzátette, hogy az állam garantálja a szabad vallásgyakorlást, ennek a kijelentésnek pedig két héttel később keserű aktualitása lett.
Október 16-án egy csecsen származású fiú megtámadta és lefejezte Samuel Patyközépiskolai tanárt. A gyilkosság heves indulatokat gerjesztett a francia társadalomban, különösen azért, mert Paty korábban egy órán Mohamed-karikatúrákat mutatott be a diákjainak. A tragédiát követően Macron kiállt amellett, hogy a Mohamed-karikatúrákat szabadon meg lehessen mutatni, ezzel pedig végképp közellenséggé, egyszemélyes céltáblává vált az iszlám többségű országokban.
Erdoğan ismét főszerepben
Mivel a franciaországi imámok fele török, és Erdoğannak is éppen kapóra jött a konfliktus, nem meglepő, hogy az ügy Törökországban keltette a legnagyobb felháborodást. A törököknek más területeken is érdekellentéte van Franciaországgal: a földközi-tengeri földgázmezőkről szóló tengerjogvitában Görögország érdekeit képviselik, ráadásul egyre nyíltabban állnak be Örményország mögé Azerbajdzsánnal szemben. Franciaország attól tart, hogy Erdoğannak sikerül kiterjesztenie a hatalmát, és figyelmeztette az iszlám többségű országokban élő, vagy oda utazó állampolgárait, hogy legyenek fokozottan elővigyázatosak, és számítsanak a bosszúra.
Az óvatosság nem alaptalan: Erdoğan szombaton kijelentette, hogy Macronnak „kezeltetnie kellene magát”, és az egész világ iszlám közösségét elkezdte Franciaország ellen hergelni. A török elnök ráadásul Geert Wildersszel is összerúgta a port: büntetőjogi keresetet nyújtott be a holland politikussal szemben, mert az egy karikatúrát osztott meg róla a Twitteren.
„A fasizmus nem ránk, hanem rátok jellemző”
– reagált Erdoğan vasárnap, és külön Wilderst is lefasisztázta.
Vasárnap tömegek tüntettek Isztambulban, Dakkában pedig 40 ezren vonultak utcára. A bangladesi tüntetők a francia termékek bojkottálására akarták felhívni a figyelmet. A tömeg Macron-képeket égetett, de a rendőröknek sikerült szögesdrótos barikádokkal megakadályozni, hogy eljussanak a francia nagykövetséghez. Jeruzsálemben több száz palesztin tüntetett Macron kijelentései ellen, ott a tömeg Mohamed prófétát éltette. Franciaország viszont egy népes rajongótábort is kapott maga mellé a harcban: az indiai Twitteren hétfőn és kedden is az #IStandWithFrance és a #WeStandWithFrance hashtagek voltak a legnépszerűbbek.
Az Európai Bizottság is megszólalt az ügyben, szerintük bármelyik tagállammal szembeni bojkott még távolabb taszítja Törökországot a lehetséges EU-csatlakozástól.
Le Pennek jöhet jól a népharag
Macront a külpolitikai harc mellett rövid- és hosszútávú belföldi ügyei is nyomaszthatják. A koronavírus-járványba már több mint 35 ezren haltak bele az országban, a múlt hét második felében pedig naponta legalább 40 ezer új fertőzöttet regisztráltak, vasárnap több mint 52 ezret. Másfél éven belül elnököt választ Franciaország, és Macron kihívója nagy eséllyel a biztonságpolitikát szem előtt tartó Marine Le Pen lesz. A két politikus népszerűségüket a közvélemény-kutatások jelenleg fej-fej mellett tartják számon. Macron taktikája hasonló lehet, mint 2017-ben: ha bejut a második körbe, a baloldali szavazók kénytelenek lesznek őt megválasztani Le Pennel szemben, az iszlám szélsőségesekkel szembeni fellépéssel pedig a bizonytalanabb jobboldali választók voksaira számít.
A franciák azzal számolnak, hogy Erdoğan megadja magát a nyomásnak, hiszen a török líra értéke ismét mélypontra zuhant, ez pedig szűkítheti az elnök mozgásterét. Viszont abból erőt meríthet a török elnök, ha a többi iszlám országban Macron ellen hangolja az embereket, nemrég pedig azt mondta: „egyre nehezebb muszlimként élni a nyugat-európai országokban”. Ezzel a mondatával pedig könnyen lehet, hogy egy elhúzódó konfliktusra tapintott rá.
Vámosi Ágoston
