Liszt a Ruhr-vidéken
A Ruhr-vidék a helyszíne a világ legnagyobb zongora-fesztiváljának. A nemrég véget ért idei koncert-sorozat a 200 éve született magyar mester, Liszt Ferenc jegyében állott, de a „Kortárs zene – felfedezések „ sorozatban előtérben állottak magyar zene más nagyjai, Bartók, Kurtág, Ligeti és Veress ifjú zongoristák részére írott darabjai is.
A Ruhr zongora-fesztivál idén már 23. alkalommal vonzotta a világ vezető pianistáit és a közönséget. Májustól július végéig 61 hangversenyt rendeztek az egykori iparvidék 15 városában s összesen félszáz-ezernél többen hallgathatták a legjobbak: Argerich, Grimaud, Hamelin, Leonskaja, Barenboim, Szokolov, Schiff András és mások koncertjeit.
A fesztivál központjában Liszt művészete állott, de cél volt az is, hogy kompozíciói mellett bemutassák az embert, a kozmopolita művészt, akit e minőségében talán az „első európainak” tekinthetünk.
Jóllehet a mester alkotásainak többsége széles körben ismert, ezúttal is tudtak újat nyújtani: a herteni kastélyban rendezett dalesteken bemutattak Goethe-költeményeket Liszt és Schubert, Heine verseket Liszt és Schumann megzenésítésében, így lehetőséget adva az eddig kevésbé ismert Liszt dalok összehasonlítására Schubert és Schumann zenéjével.
Alfred Brendel - Liszt "újrafelfedezője"
A Ruhr-zongorafesztivál alkalmat adott arra is, hogy méltassák korunk egyik legnagyobb pianistáját, az idén 80 éves Alfred Brendelt. Annál is inkább, mivel immár legendás lemezfelvételeivel a 70-es és a 80-as években Brendel indította el a máig tartó Liszt-reneszánszot, a mester műveinek „újrafelfedezését”. Brendel egyébként annak idején úgy vélte, hálátlan feladatra vállalkozik. „Tudom, kompromittálom magam, ha kiállok Lisztért”… mondotta volt 1978-ban.
Az Alfred Brendel tiszteletére rendezett koncerten három, már díjakkal elismert fiatal pianista, Till Fellner, Francesco Piemontesi és Kit Armstrong szólaltattak meg Liszt-műveket. Az utóbbi Brendelnek ajánlott zongora-trióját mutatta be a csellista Adrian Brendel és a hegedűs Andrej Bjelov közreműködésével.
Az ünnepelt maga Lisztről szóló előadásával tért vissza a színpadra. Brendel 2008 decemberében visszavonult a hangversenyzéstől és második szenvedélyének adta át magát: ír és előadásokat tart. Liszthez való szoros kötődése egyébként tanuló-éveire megy vissza: Grazban Ludovika von Kaan-nál tanult, akinek mestere viszont Liszt legendás tanítványa, Bernhard Stevenhagen volt.
A zenetudós Prof. Michael Stegemann „Liszt Ferenc – jóvátétel” címmel tartott előadást a zeneszerzőről, a művészről. Bár egyike a modern zene legfontosabb előkészítőinek, még mindig sok előítélet él vele kapcsolatban s még mindig nem eléggé ismert. Már 1911-ben, Liszt 100. születésnapja alkalmából így vélekedett Bartók Béla „ Egészen meglepő, hogy a zenészek jelentős, sőt, úgy mondanám a nagyobbik része Liszt zenéjének a korszerűségével és nagyszerűségével nem tud megbarátkozni”.
Siegfried Mauser Liszt késői műveit – Resignatione, Nuages gris, Unstern. Sinistre. Disastro, La lugubre gondola Nr.1 és 2 – adta elő és kommentálta, összehasonlítva azokat Wagner néhány darabjával. Liszt késői zenéjének radikális és spirituális jellegét életrajzi adatokkal támasztotta alá: Liszt egyedi szellemi kozmosza a zenéje révén lett átélhető.
A "Zongora-fesztivál Ruhr" intendánsa, Prof. Franz Xaver Ohnesorg, a Georgiából származó Elisabeth Leonskaja zongoraművésznőnek adta át a fesztivál ez évi díját
Örvendetes egyébként, hogy a nagysikerű zongora-fesztivál jövője a nehezülő gazdasági helyzetben is biztosítottnak látszik. A 2011 óta alapítványként működő szervezethez továbbra is jelentős szponzori pénzek folynak be s változatlanul érdemben támogatja a fesztivált Északrajna-Vesztfália állam kulturális alapja.
Magdolna Wiebe
