Választás Lengyelországban: vasárnap eldől, elindul-e a varsói gyors Budapest felé
Vasárnap tartják Lengyelországban az elnökválasztás második fordulóját, amelyben az első forduló első két helyezettje mérkőzik meg egymással. Andrzej Duda, a hivatalban levő államfő, a Jog és Igazságosság elnevezésű ókonzervatív kormánypárt támogatottja a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint statisztikai hibahatáron belüli, mindössze egy-két százalékpontnyi előnnyel vezet az ellenzéki Polgári Platform jelöltjével, Rafal Trzaskowskival, a főváros polgármesterével szemben.
A hétvége kérdése magyar szemszögből tehát: elindul-e - miként arra volt már példa - a varsói gyors – mondjuk Budapest felé?
A londoni Financial Times, az európai pénzügyi körök egyik mértékadó tájékozódási forrása arról ír, hogy a lengyel állami tévé – amelynek elvben elfogulatlannak kellene lennie – már hosszabb ideje nem hagy kétséget afelől, szerinte kinek a győzelme lenne üdvözlendő – természetesen Dudáé. Egy hónappal ezelőtt, tehát még az első forduló előtt azt ragozták – van-e magyar olvasó, aki ezt nem tudja azonnal értelmezni -, hogy Trzaskowski részt vett a Bilderberg-csoport ülésén, valamint Soros-ösztöndíjban is részesült. A lengyel állami tévé riportja megkérdőjelezte, hogy Trzaskowski szívén viseli-e a lengyel érdekeket.
Egy héttel később már azt vetette fel az állami televízió: a varsói polgármester, ha megnyeri az elnökválasztást, az elesettek megtámogatását célzó jóléti programok forrásait a második világháború időszakába visszanyúló zsidó jóvátételi igények kielégítésére fogja átirányítani. A lengyel állami tévé bemondója által felolvasott szöveg szerint „növekszik az aggodalom a választók körében, hogy Trzaskowski választási győzelme esetén drasztikus változások következnének be a lengyel külpolitikában, és lemondanának a lengyel nemzeti érdekek védelmezéséről, aminek lengyel családok milliói látnák a kárát.
Ehhez képest Andzej Duda kampányáról egészen más hangvételű beszámolókat tettek közzé.
Andrzej Duda lengyel államfő gyerekekkel az északkelet-lengyelországi Suwalkiban tartott kampányrendezvényen 2020. július 7-én. Duda a szavazatok 43,5 százalékával megnyerte a lengyel elnökválasztás június 28-án tartott első fordulójáSorolták az államfő eddigi érdemeit, miközben a mosolygó Duda lelkesítő zenei aláfestés mellett lengette a lengyel lobogót. A narrátor szerint Duda elnök az egyszerű lengyelek érdekeit oltalmazza. „Senkit nem hagynak figyelmen kívül – írhatnám: az út szélén -, és Duda elnök odafigyel minden lengyel véleményére”.
A Financial Times beszámol arról, hogy a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala, amely az EBESZ-nek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek az apparátusához tartozik, és feladata a választások figyelemmel kísérése, a lengyel elnökválasztás első fordulója után megállapította:
a lengyel állami tévé nem teljesítette közszolgálati feladatát,
amelyet jogszabály ír elő, és amely a kiegyensúlyozott és pártatlan tudósítás követelményét fogalmazza meg. Ehelyett a lengyel állami tévé a hivatalban levő államfő kampányeszközeként működött. Az értékelés arra is kitért, hogy a tévébeszámolók egy részében idegengyűlölő és antiszemita felhangok is helyet kaptak.
A Financial Times ismerteti azt a kimutatást, miszerint június 3. és 16. között, tehát még az első elnökválasztási forduló előtt
a TVP lengyel állami televízió Andrzej Dudáról szóló beszámolói 97 százalékban pozitív hangvételűek, 3 százalékban pedig semlegesek voltak.
Trzaskowski esetében a tudósítások 87 százalékban voltak negatívak, és 13 százalék erejéig semlegesek. A lengyel állami tévé nem reagált arra a kérésre, hogy kommentálja a felmérés megállapításait. Korábban azonban Piotr Glinski kulturális miniszter elismerte, hogy a közmédia „bizonyos értelemben kapcsolódik a politikai hatóságokhoz”. Ez azonban szerinte szükségszerű, mert ki kell egyensúlyozni a magánmédia piacát. A miniszter azt állította, hogy a korábbi kormányok hasonló befolyást igyekeztek gyakorolni. A bírálók szerint azonban – olvasható a Financial Times cikkében – a helyzet jelentős mértékben romlott a Jog és Igazságosság hatalomra kerülése óta. „A kormányzó pártról csak jót, az ellenzékről csak rosszat szabad mondani, vagy semmit” – idézi a londoni lap Katarzyna Chojnowska újságírót, aki a TVP-nél dolgozott az előző évig.
A Financial Times kitér arra is, hogy a választási kampány felforrósodásával párhuzamosan a Jog és Igazságosság támadást intézett a magánkézben levő média olyan intézményei ellen, amelyek Dudát bíráló tartalmakat tettek közzé. A múlt héten az államfő kampánya célba vette az Axel Springer csoport kezében levő, legnagyobb példányszámú lengyel bulvárlapot, amely olyan, bíráló tartalmú cikket tett közzé, miszerint az államfő kegyelemben részesített egy olyan embert, aki szexuálisan zaklatta a saját lányát. Az államfő hivatala szerint a kegyelmet, pontosabban a távoltartási rendelkezés feloldását a férfi családja kérte.
Duda kikelt a Die Welt című német lap varsói tudósítója ellen is, azzal vádolva őt, hogy Trzaskowskit pártolja a kampányban. Ebben az ügyben Varsóban be is kérették a külügyminisztériumba a német ügyvivőt. A Financial Times megszólaltatja Marek Tejchmant, a Gazeta Prawna című napilap főszerkesztő-helyettesét, aki szerint a lengyel médiára gyakorolt pénzügyi jellegű nyomás a magyarországi fejleményekre emlékeztet.
