Lengyel lap Kertész Ákos ügyéről
A Gazeta Wyborcza című lengyel liberális lap Kertész Ákos kanadai menedékjogának kapcsán megtörte hetek, sőt hónapok óta tartó hallgatását a magyar ügyekben – a lengyel hírügynökség tudósítása alapján számolt be az idős író kálváriájáról.
Ellentétben a Rzeczpospolita című jobboldali lengyel lappal, amely rendszeresen közöl magyar témájú írásokat, riportokat, helyzetelemzéseket, a még mindig a legnagyobb példányszámú liberális lap, a Gazeta Wyborcza feltűnő közönyt tanúsít a hazánkban történtekkel szemben. Most végre megtört a jég: beszámolnak arról, hogy a 80 esztendős Kertész Ákos magyar írót Magyarországon sokan zaklatták amiatt a nyílt levele miatt, amelyben a magyarokról azt állította, hogy genetikailag képtelenek a saját cselekedeteik – mint a holokauszt – iránti felelősségvállalásra.
Kertész most az Amerikai Népszavában azt írta: „Nagy örömmel tudatom mindenkivel, összes barátommal és az összes olvasóval, hogy az 1951-es Genfi Konvenció alapján Kanada befogadott és védelmébe vett engem és feleségemet.”
Ugyanebben a lapban írta még 2011-ben az író, hogy „a magyarok genetikailag alattvalók. (...) A magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret-furdalást sem, azt mindig másra hárítja, mindig a másikra mutogat. (...) Nem képesek semmiből sem tanulni, dolgozni nem tud és nem is akar, de mindenkit irigyel, és ha módja van, mindenkit képes megölni, aki saját munkájával, tudásával, innovációjával valamit elért. (...) Most, a II. világháború után a magyarok az egyedüli felelősök a holokausztért, mert a magyar nemzet (ellentétben a némettel) nem gyónta meg bűneit, és nem gyakorolt bűnbánatot sem ezekért.”
A zsidó származású Kertész Ákost azonnal támadta a jobboldal, először a fővárosi képviselők, akik az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Fidesz és a fasizálódó Jobbik szavazataival megfosztották az írót díszpolgári címétől, amelyet Budapest főváros 2002-ben adott neki. Ez ellen szavaztak a szocialisták, akik azzal magyarázták szavait, hogy a szélsőséges jobboldalról szólt írásában a művész, nem pedig minden magyarról. Néhányan a Kossuth-díj visszavonását is el akarták érni, de végül erre nem került sor.
A cikk emlékeztet arra, hogy a holokausztnak több mint 500 ezer magyar zsidó esett áldozatul, többségüket Auschwitzban gyilkolták meg, de sok tízezren saját hazájukban vesztették életüket.
Az interneten az antiszemita portálokon Kertészt egyenesen „holokausztzsarolónak” titulálták, és ilyen bejegyzéseket lehetett olvasni: „Az a megfogalmazás, hogy a magyarok genetikailag alattvalók, nem különbözik attól, hogy a cigányok genetikailag tolvajok, a zsidók pedig genetikailag büdösek.”
Kertész Ákos tavaly márciusban folyamodott menedékjogért Montrealban, arra hivatkozva, hogy Magyarországon gyűlöletkampány folyik ellene, őt és a hozzá közel állókat olyan mértékben fenyegették meg és olyan támadások érik, hogy féltik az életüket. Orbán kormányát intoleranciával és a félelem légkörének táplálásával vádolta meg.
