Lapszemlénk a világból – The Star: Orbán Viktor koronavírus-puccsot követett el, gyakorlatilag diktatúrát épít

Az már végigszáguldott hétfőn a magyar médián, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság előző elnöke a Politico című amerikai portálnak nyilatkozva azt mondta: Magyarország az észszerűség minden határát átlépte, amikor parlamentje időkorlát nélkül adott felhatalmazást Orbán Viktornak a rendeleti kormányzásra. Juncker szerint amikor a jogállamiság normáiról van szó, akkor nincs helye a mellébeszélésnek. Az uniónak világosabban kellene fogalmaznia, nevén kell nevezni a dolgokat. Így nem vagyunk képesek az EU-n belüli kelet-nyugati konfliktus rendezésére – állapította meg.

Az már jóval kevesebb figyelmet kapott a magyar portálokon, hogy Juncker sokkal átfogóbb értelemben szólt az európai integrációról. Egyfelől nem csupán a magyarokról – és a kelet-nyugati megosztottság leküzdésének a szükségességéről – beszélt ebben az interjúban, hanem arról is, hogy a holland pénzügyminiszter nemrégiben teljesen fölöslegesen felszította az észak-déli konfliktust az EU-n belül, olajat öntött a tűzre Olaszországgal kapcsolatban. A volt bizottsági elnök ezzel Wopke Hoekstra azon nyilatkozatára utalt, miszerint az EU-nak meg kellene vizsgálnia, hogy egyes tagországok miért nem képesek megteremteni azt a pénzügyi védőpárnát, amely segítene átvészelni a gazdaságot érő sokkhatásokat. 

Másfelől a veterán luxemburgi politikus üdvözlendőnek nevezte, hogy az uniónak viszonylag ambíciózus intézkedéscsomagot sikerült összeállítania a koronavírus-válság kezelése érdekében. Hangsúlyozta, hogy ha e téren kudarcot vallanának, az visszavetné az európai eszmét. Ennél is figyelemre méltóbb, hogy Jean-Claude Juncker szerint az unió most következő, vagyis a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hétéves keretköltségvetésének sokkal nagyobb összegekről kell szólnia, mint ahogyan azt eddig eltervezték. „Akkora büdzsére van szükségünk, amely méltó a jövő kihívásaihoz” – fogalmazott. 

Ezzel kapcsolatban megjegyezném, hogy miközben magyar kormányoldali részről epés megjegyzések fogalmazódnak meg Juncker Budapestet bíráló szavai miatt, a volt bizottsági elnök által hangoztatott állítás a jóval nagyobb uniós költségvetés szükségességéről teljességgel egybevág a magyar kormányzati törekvésekkel.

A járvány előtti egyeztetéseken meglehetősen kisszerű és eredménytelen egyeztetések folytak arról, hogy az uniós büdzsének a tagállami nemzeti jövedelmek egy egész hány tizedszázalékát kellene kitennie.

Július elsején fél évre Németország veszi át az EU soros elnöki tisztségét, így Berlin fontos kezdeményező szerepet tölthet be a költségvetés kimunkálása során – az pedig köztudomású, hogy a volt bizottsági elnök megnyilatkozásai többnyire teljes összhangban voltak Angela Merkel politikai irányvonalával. 

A magyar Országgyűlés által elfogadott felhatalmazási törvény nemzetközi visszhangja továbbra is bővelkedik meglehetősen erőteljes megfogalmazásokban. A hét végén a kanadai Torontóban megjelenő The Star szentelt szerkesztőségi kommentárt a témának. Azt írja, vannak olyan vezetők, akik számára a vírus csupán kényelmes ürügy hatalmuk megszilárdítására, az ellenzék elhallgattatására, drákói törvények meghozatalára, hatalmuk alkotmányos korlátainak felfüggesztésére.

A torontói lap erre a legjobb példának Orbán Viktort tartja, és úgy fogalmaz, hogy a magyar vezető gyakorlatilag diktatúrát teremtett.

Nincs egyedül – folytatódik a kommentár -, az ilyen fajta hatalommegragadásnak már külön elnevezése is van: koronavírus-puccs. A lap Aleksandar Vucic szerb és Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnököt, illetve Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt emeli ki ebben az értelemben – utóbbi vonatkozásában megjegyezve, hogy a kormányfőnek sikerült elhalasztatnia az ellene indított korrupciós pert. 

Támadás indult emellett a sajtó függetlensége ellen – írja a The Star, és Magyarország mellett Szerbiát, Zimbabwét, Thaiföldet és a Fülöp-szigeteket említi olyan országként, ahol a félrevezető információk elleni fellépésre hivatkozva korlátozzák a sajtószabadságot. Néhány további államban – így Iránban, Jemenben, Ománban, Jordániában és Marokkóban - újságok nyomtatását és terjesztését is betiltották, azt állítva, hogy az újságpapír vírushordozó lehet.

A lap szerint a járvány ideje alatt korlátozott szabadságjogokat nem feltétlenül lesz könnyű később vissszaszerezni. Az emberek a válság kezdete óta érthető módon odafigyelnek a világgazdaságra gyakorolt katasztrofális hatásra, de ha majd leülepszik a por, akkor kiderülhet, hogy a politikai tájkép is drámai mértékben megváltozott, nem az előnyére – írja a Torontóban megjelenő The Star.