Lapszemlénk a világból - Neue Zürcher Zeitung: Orbán száz százalékban lojális médiát akar, a maradék független magyar sajtó eljelentéktelenedik
Ma reggel Kamala Harrisről szólnak a hírek, amelyek értelmezése céljából a Washington Post Dan Balz nevű vezető újságírójának, a Fehér Ház körüli politikai boszorkánykonyhák avatott ismerőjének a véleményét ismertetem, aki elemzést írt lapja internetes oldala számára arról, hogy Joe Biden demokrata párti elnökjelölt Kamala Harris kaliforniai szenátort választotta maga mellé alelnökjelöltnek. A publicista szerint a választás egyszerre történelmi jelentőségű, és ugyanakkor konvencionális. Történelmi jelentőségű annyiban, hogy Harris, egy indiai és egy jamaikai bevándorló gyermeke személyében az Egyesült Államok történetében
most először nyílik lehetősége fekete bőrű nőnek, aki ráadásul egyben ázsiai gyökerű amerikainak számít, arra, hogy adott esetben beköltözzék a Fehér Házba.
Ez abban az értelemben különösképpen reális eshetőségnek látszik, hogy Biden, ha megnyeri a november harmadikai elnökválasztást, a jövő januári beiktatásakor már 78 esztendős lesz.
Hivatalosan persze senki nem mondja ki, de ebből a tényből gyakorlatilag alighanem az következik, hogy négy év múlva Biden már nem indul a második ciklus elnyeréséért. Az 55 éves Harris tehát, ha alelnökként jól muzsikál, akár kézenfekvő elnökjelölt lehet a demokraták számára 2024-ben. Biden ugyanakkor – vélekedik a Washington Post elemzője – a legbiztonságosabb megoldás mellett döntött, amikor Harrisre esett a választása. A demokrata elnökjelölt - mondhatni - egyenes úton jutott el alelnökjelöltjéhez.
Biden, aki korábban Barack Obama, az első fekete bőrű amerikai elnök mellett alelnök volt, már tavasszal megígérte, hogy nőt választ maga mellé alelnökjelöltnek.
Most tehát egyszerűen állnia kellett a szavát. Ami pedig a nyáron történt, George Floyd meggyilkolása, a rasszista rendőri erőszak miatt kirobbant utcai lázongások sorozata, egyértelművé tette, hogy Bidennek nem csupán nőt, hanem fekete bőrű nőt kell jelölnie. Da Balz arra is felhívja a figyelmet, hogy Harris maga is részt vett a Demokrata Párton belül az elnökjelöltségért folytatott csatározásokban, és bizony kőkeményen támadta is Bident, aki korábban hangoztatott olyan nézeteket, amelyek ellentétesek voltak a gyerekek iskolai buszoztatásának antirasszista megfontolásaival. Vagyis Biden most úgymond megmutatta azt a tulajdonságát, hogy képes felülemelkedni korábbi sérelmeken, és meg tudja hozni azokat a döntéseket, amelyek övéinek érdekét szolgálják.
A New York Times után most az APA osztrák hírügynökség írja - és ezt a tudósítást átveszi többek közt a Die Presse című bécsi lap -, hogy Magyarország megvétózhatja, ha az Európai Unió szankciókat akarna elrendelni Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfővel szemben, a vasárnapi elnökválasztás nem tiszta lebonyolítása miatt. A cikk ismerteti Josep Borrellnek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a nyilatkozatát, miszerint a választás ne volt se szabad, se tisztességes. Az unió – mondta a főképviselő a 27 tagállam nevében – mérlegelni fogja, hogy miként alakítsa a továbbiakban Minszkhez való viszonyát, és hogy
intézkedéseket hozzon-e a választási manipulációkért, a kormányellenes tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszakért, illetve az önkényes őrizetbe vételekért felelős belarusz személyek ellen.
Borrell ezen kijelentéséhez fűzi hozzá az osztrák hírügynökség – forrás megjelölése nélkül -, hogy Magyarország blokkolhatja az uniós büntető intézkedéseket. Az ellenzék – derül ki a tudósítás további részéből - nem ismeri el Lukasenka elnök állítólag nyolcvan százalékos győzelmét. Szvjatlana Cihanouszkaja, a legerősebb ellenzéki elnökjelölt, aki időközben Litvániába menekült, saját magát tekinti az elnökválasztás győztesének, és felszólította a kormányt, adja át békésen a hatalmat az ellenzéknek – olvasható az APA hírügynökség jelentését közlő Die Pressében.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökVégül röviden egy magyarországi vonatkozású írásról: a svájci Neue Zürcher Zeitung „Orbán száz százalékban lojális médiát akar” címmel számol a be az Index körüli fejleményekről, illetve szólaltatja meg Dull Szabolcsot, a hírportál leváltott főszerkesztőjét, aki a sajtószabadság elleni kormányzati támadás áldozatának tekinti magát. A zürichi lap szerint a megmaradt magyarországi független médiában vita folyik arról, hogy nem volt-e túlreagálás a szerkesztőség részéről a tömeges felmondás.
Ezt a megmaradt független médiát pedig most a cikk szerint az eljelentéktelenedés veszélye fenyegeti.
