Könyv Angela Merkel életéről az NDK-ban

Angela Merkel fiatalkorában mint az NDK ifjúsági szervezetének funkcionáriusa maga is része volt a rendszernek, és sokáig bízott annak demokratizálásában. Erről számol be a német kormányfőről a héten megjelenő új kötet, amely rámutat: Merkel politikai sikereinek éppen a pártállamból hozott pragmatizmus, alkalmazkodási képesség lehet a titka, amely – becsvágyával párosulva – ilyen népszerűvé és eredményessé tette.

2013. május 14., 07:01

Angela Merkel fiatal évei címmel írta meg a kancellár legújabb életrajzát Ralf Reuth és Günther Lachmann. A Die Welt beszámolója szerint az újságírók a kancellár sok kortársát kérdezték azokról az időkről, amelyekben az 1954-ben Hamburgban született Angela Kasner az NDK-ban felnőtt. Evangélikus lelkipásztor apját egyháza (amelynek szervezete a két német államban egységes maradt) röviddel lánya születése után az NDK-ba helyezte. A kötet talán legfontosabb újdonsága, hogy kitűnik belőle: Horst Kasner hosszú ideig meglehetősen közel került a pártállamhoz. Egyik szervezője, vezetője volt annak a mozgalomnak, amely önálló, az NDK-hoz lojális egyház kialakítását szorgalmazta. Tevékeny tagja volt az 1958-ban Prágában létrehozott Keresztény Békekonferencia nevű szervezetnek, amelyet a Szovjetunió és csatlósai külpolitikájuk támogatására hoztak létre. Merkel apja egyik vezetője volt annak az egyházi munkaközösségnek, amely 1961-es nyilatkozatában a keresztyének feladatává tette az együttműködést az „antifasiszta államhatalommal”, s ezt a nézetet terjesztette abban az egyházi intézményben is, ahol a lelkészeket oktatták. Mindezt akkor, amikor mindkét német állam lelkipásztorai közösen úgy foglaltak állást: hívők nem vethetik magukat alá egyetlen, kizárólagosságot hirdető ideológiának.

Horst Kasner 1970 után eltávolodott a pártállamtól, lányának útja azonban mindvégig szabad és egyenes volt. A szűk elitbe került, amelynek tagjai az egyetemi felvételt biztosító középiskolában tanulhattak, majd fizikushallgatóként vették fel a lipcsei Karl Marx Egyetemre. Mind tanulmányainak idején, mind munkahelyén, egy akadémiai kutatóintézetben, az FDJ (a magyar KISZ-nek megfelelő ifjúsági szervezet) funkcionáriusa volt, holott lelkészek gyermekei ezt általában nem vállalták. Egyébként az egyetemen ismerte meg első férjét, Ulrich Merkelt, akit néhány év után elhagyott. Jelenlegi férjét, Joachim Sauert, a jeles fizikust ugyancsak tanulmányai során ismerte meg.

A szerzők szerint Angela Merkel, aki a 80-as években megfordult Lengyelországban, Csehszlovákiában és a Szovjetunióban, annak idején lelkesedett a rendszer megújításáért, a gorbacsovi reformokért, és ilyeneket remélt hazájában is. 1989 őszén, a rendszerváltás idején apja azt szerette volna, ha a szociáldemokratákhoz csatlakozik, ám lánya másik csoportosulást választott, amelyről csak utóbb derült ki, hogy volt Stasi-munkatárs vezette. Ettől függetlenül kortársai szerint a későbbi kormányfő akkor még hitt egy új, demokratikus NDK-ban, s arról beszélt, hogy nem kell mindent úgy csinálni, mint az NSZK-ban.

NDK-kormányszóvivőből Kohl minisztere

Merkel a kezdetben baloldalinak számító Demokratischer Aufbruch (DA) vezetőségi tagjaként végül a pártszövetség részese volt, amely 1990-ben megnyerte a választásokat. A rövid ideig, az egyesülésig működő NDK-kormány helyettes szóvivője lett. Miután a DA beolvadt a CDU-ba, Helmut Kohl kancellár felfigyelt a rendkívül szorgalmasan dolgozó, eszes fiatal nőre, s az 1990 decemberében a Bundestag képviselője lett. A következő években Kohl kormányának nő- és ifjúságügyi miniszterévé nevezték ki, onnan pedig egyre magasabbra vezetett az út.

A Die Welt szerint a kötet megmutatja, hogy már Angela Merkel ifjúkori pályája tükrözi tulajdonságait, amelyekről a kormányfő ismert: a józanul számító, taktikus, pragmatikus politikusé,t aki nem adja át magát utópiáknak, hanem számol mindazzal, ami megkerülhetetlen, s mindeközben gondol saját pályájának alakítására is. Ezzel a gondolkodásmóddal találta fel magát – miután az NDK eltűnt – az új rendszerben. S ez lehet a magyarázata, hogy egy politikus, akinek nincsenek nagyvonalú, távlati elgondolásai, aki mindig csak tartózkodóan, óvatosan reagál, rendre átjut válságokon, konfliktusokon. S bár minden, csak nem karizmatikus, oly népszerű a politikától egyébként megcsömörlött németeknél.

Tekintettel arra, hogy az NSZK-ban ősszel választások lesznek, és az ellenzéki SPD – a Zöldekkel szövetségben – győzni szeretne, rögtön próbálják kihasználni a kötet nyújtotta lehetőséget. A két ellenzéki párt szóvivői felszólították a kormányfőt, adjon számot arról, „milyen politikai funkciói voltak az NDK-ban”, az FDJ tisztségviselőjeként. Merkel szóvivője közölte, hogy a kancellárnak nincs mondanivalója a könyvvel kapcsolatban, hiszen az ifjúsági szervezetben játszott szerepét régen feltárta. Az ismételt állításokkal szemben, hogy az FDJ agitproptitkára volt, a valóság az, hogy kultúrfelelősként dolgozott.

További írásokat olvashat Németországról a

www.ger – mania.huhonlapon

























































.