Kína tiltakozott egy ujgur aktivista felszólalása ellen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában

A Németországban élő Dolkun Isza, az Ujgur Világkongresszus elnöke a tanács ülésszakának általános vitájában szólalt fel. Azt mondta, hogy a Kína ellen felhozott vádak súlyossága a tanács azonnali közbelépését és figyelmét igényli. Az aktivista több, nemrégiben elkészült jelentésre hivatkozott, közöttük az ENSZ volt emberi jogi főbiztosának, Michelle Bachelet-nek a jelentésére, amelyek szerint a kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm területen súlyosan megsértik az ujgurok és más muszlim kisebbségek jogait.

Mihelyst azonban Dolkun Isza elkezdte a beszédét, Kínának a teremben jelen lévő képviselője szót kért, hogy tiltakozzon, arra hivatkozva, hogy Dolkun Isza „nem egy civil szervezet képviselője, és még kevésbé az emberi jogok védelmezője”. A diplomata „Kína-ellenes, szakadár és erőszakos egyénnek” nevezte az aktivistát. A tanács elnöke, Václav Bálek hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek szabadon választják meg az őket a vitákban képviselő szónokokat, és hagyta, hogy Dolkun Isza – akit a Global Human Right Defence nevű, hágai székhelyű nemzetközi jogvédő szervezet hívott meg  elmondja a beszédét.

Dolkun Isza az AFP francia hírügynökségnek elmondta: nem ez volt az első alkalom, hogy a kínai kormány megpróbálta elhallgattatni. Sajnálkozását fejezte ki, amiért a Michelle Bachelet jelentésében szereplő aggasztó következtetések ellenére az Emberi Jogi Tanács nem vette napirendre a hszincsiangi kérdést. A jelentés szerint hiteles bizonyítékok vannak arra, hogy a nyugat-kínai régióban általános a kínzás, az önkényes fogvatartás, a vallási és gyermekvállalási jogok megsértése. Korábban azzal vádolták Kínát, hogy több mint egymillió ujgurt és más muzulmánt tart fogva átnevelőtáborokban.

(Kiemelt képünk: 2022. május 26., Bajorország, München: Dolkun Isa, az Ujgur Világkongresszus elnöke beszél az Ujgur Világkongresszus megnyitóján. Fotó: SVEN HOPPE / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)