Afganisztán, a kudarcra ítélt misszió - 20 év a kukába

Kína "baráti kapcsolatra" törekszik az Afganisztánt uraló, iszlamista tálibokkal - jelentette ki hétfőn Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő. Közben a tálibok őröket állítottak az orosz nagykövetség köré, hogy "egy haja szála se görbüljön" az orosz diplomatáknak. Szemmel láthatóan az a forgatókönyv kezd megvalósulni, amit Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő hétfőn délután vázolt a 168-nak. 

Tudjuk, hogy hiába varrja az amerikai közvélemény Biden nyakába ezt a mostani afganisztáni helyzetet, mert nem ő, hanem Donald Trump döntött a kivonulásról. Akkor nem lehetett ezt a helyzetet előre látni?

Osama bin Laden levadászása után azt mondták, hogy abba kellene hagyni ezt a történetet, mert nem fog összejönni. Az, hogy így fog zajlani, az talán kevésbé volt várható, mert azért mindenki gyakorlatilag azt várta, hogy lassabb lesz a tálib előre nyomulás, és hogy valami ellenállást fog mutatni a kormányzat. A kormányzat nem tudott ellenállást mutatni, erői mindenütt lényegében harc nélkül föladták az állásaikat, elmenekültek. Valószínűleg azért, mert mind ők, mind pedig az afgán lakosság meglehetősen utálta a kabuli kormányt. A kabuli kormány képtelen volt menedzselni az ország sorsát, ezért, ha félnek is, meg aggódnak is a tálibok hatalomra jutása miatt, nem láttunk tömeges kiállást a kormányerők mellett. Ennek a legjobb példája az, hogy gyakorlatilag vasárnap este simán vették át a tálibok Kabul irányítását, Ghani afgán elnök elment családjával együtt, és magával vitt még néhány tanácsadót. Gyakorlatilag a tálibok simán át tudták venni a hatalmat. Szerintem döntően az ellenállás hiánya volt az, amire senki, az amerikaiak sem számítottak, és ez lephette meg a nemzetközi közösséget, meg a Bidenéket is. De nem gondolom, hogy ez Bidenéket bármire sarkallná. Akár arra, hogy visszatérjenek, vagy beavatkozzanak a mostani dolgokba.

Most Afgánok millióinak a sorsa függ attól, hogy milyen lesz Afganisztán a tálibok uralma alatt. A szervezetnek rendkívül rossz híre van, egyrészt ultrakonzervatív világnézete, másrészt brutális törvényei miatt. Az elmúlt időszakban az volt a vélemény, hogy az afgán kormány és a nemzetközi közösség harcol a jó oldalon, a tálibok pedig a rosszak. De ha annyira rosszak, akkor hogyan lehet, hogy afgánok milliói harc nélkül fogadják el az uralmukat?

Gyakorlatilag az afgánok milliói ugyanúgy elégedetlenek voltak a kormányzattal. A kormányzat azért nem tudott szerintem ellenállás tanúsítani, mert az ő oldalukon álló katonák, biztonsági emberek nem kapták meg a fizetésüket, eleve egy csomó poszt nem lett betöltve, 120-150 ezer emberről szoktak beszélni, de azért a szakértők ezt mindig megkérdőjelezik, hogy ténylegesen van-e ennyi ember. A lakosság pedig nem nagyon tud mit csinálni, náluk nincs fegyver, a lakosság nincs megszervezve, ez mindig az adott kormányzatnak a feladata, hogy megvédje a lakosait, irányítsa a lakosság életét, és azt lehet látni, hogy erre sem volt nagyon képes a kabuli kormányzat. Ennek megfelelően azok az emberek, akik a különböző tartományokat, vagy járásokat irányították, a tálibok megjelenésével átadták a hatalmat, beálltak a tálibokhoz, vagy kompromisszumot kötöttek velük, de nem álltak ki a kabuli rendszer mellett. Nem volt népszavazás arról, hogy a kabuli kormány legyen-e a kabuli kormány, ahogy arról sem, hogy a tálibok kapják meg a hatalmat. Régen volt választás, és ezek a választások azért alapvetően erősen megkérdőjelezhetők. Én azt gondolom, hogy illúzió lett volna azt várni, hogy az afgánok ellenállnak, ráadásul ez a társadalom 40 éve polgárháborús állapotban él, ez egy nagy történelmi dráma, aminek most az egyik fejezetét látjuk.

2001 óta zajlik a háború és az újjáépítés, súlyos milliárdokat költött el Amerika, Nagy-Britannia, és a NATO, emberek haltak meg, nagyon sokan sérültek meg. Gyakorlatilag 20 év kuka?

Nem gondolnám. Ez egy kudarcra ítélt misszió volt, de ha arra gondolok, hogy például a magyar honvédség, a kelet-közép-európai hadseregek Afganisztánban találkoztak először harci körülményekkel, és itt tanulhatták meg, hogy mit kell csinálni válságkezelés, békefenntartás, vagy akár védekezés közben, akkor nem gondolom, hogy húsz év kuka. Nem volt sikeres, nyilvánvaló. Nagyon sokan Vietnámmal szokták összehasonlítani. Ez egy korábban befejezhető misszió volt, alapvetően a terrorizmus elleni fellépésként indult, és azért döntötték meg a tálib rendszert, mert támogatta a terroristákat, az al-Kaidát. De: Osama bin Ladent sikerült levadászni, az al-Kaida kellőképpen visszaszorult, akkor is, ha volt más, az Iszlám Állam, de az nem Afganisztánban szökkent szárba, hanem Szíriában és Irakban. Én nem úgy fogalmaznék, hogy 20 év kuka, úgy fogalmaznék, hogy vannak részsikerek, részeredmények. Ezalatt a 20 év alatt elég sok afgán lány járhatott iskolába, ismerkedhetett meg egy olyan világgal, amivel a tálibok alatt nem, és ennek hosszútávon azért lesz hatása. Nem az az érdekes, hogy a Loja Dzsirgában, az afgán törzsi nagytanácsban hány nő van, az a fontos, hogy az a generáció, amely 20 év alatt felnőtt, a tudásában, szemléletében legyen benne az is, amit a nyugatiak, amerikaiak, britek, magyarok képviselnek, és ezeket kevésbé lehet materializálni, de hosszútávon azt gondolom, hogy ez fontos. Nem tud visszatérni Afganisztán az 2001 előtti időszakhoz, mert az a társadalom már nem létezik, már nem ugyanaz. Természetesen ma nagyon rossz a helyzet, ma nagyon sokan tragikusnak látják a helyzetet, de azért szerintem nem így kell nézni. Ez nem egy ilyen „egyik napról a másikra”- befektetés. Az ilyen befektetések évtizedekbe kerülnek. És azt gondolom, hogy ha az afgán társadalom változott, és ha az afgán társadalomnak a nőkhöz és az oktatáshoz, és egy csomó mindenhez való viszonya változott, az mindenféleképpen eredmény, és az ennek a missziónak is az eredménye, mindenféle hibája ellenére is.

Megindulhatnak-e a menekültek?

Meg. Nyilvánvaló sokan fognak elindulni, ebből jut Európának is. Akik elmenekülnek, azoknak túlnyomó többsége, legalábbis az eddigi felmérések szerint 81 százalékuk Iránba, 12 százalékuk Törökországba megy, Pakisztánba viszonylag kevesen. Lesz migrációs hullám, és ez el fogja érni Európát is. Kérdés, hogy az az Európa, amely hozzájárult ahhoz, hogy az legyen Afganisztánban, ami most van, mit fog csinálni. Nagy kérdés, hogy az afgánok mit csinálnak azokkal, akik segítették őket. Lengyelországban nagyon nagy vita van arról, hogy befogadják-e azokat, akik segítették a lengyel haderőt. Magyarországot nem szeretném említeni, de nekünk is el kell gondolkodni azon, hogy például befogadják-e majd azokat, akik Afganisztánban az amerikaiakat és európaiakat támogatták.

Valamilyen szinten mégis csak beszélnünk kell Magyarországról. Orbán Viktor egy NATO csúcs előtt külön egyeztetett Erdogannal a katonai együttműködésről.  A Middle East Eye írta meg, hogy a magyar miniszterelnök felvetette: magyar katonákat is bevethetnek a követségek és a kabuli repülőtér védelmében. Ez már a jelek szerint nem aktuális, mert a tálibok Kabult elfoglalták, a követségek kiürültek, kivéve a kínait és az oroszt. De a magyar külügy szerint „a NATO csapatok kivonulása több súlyos kérdést is felvet Afganisztán és Európa jövőbeli biztonsága szempontjából is, ezek közül legsúlyosabb a terrorizmus térnyerése miatti újabb migrációs hullámok veszélye. A terrorveszélyt és a migrációs hullámok kialakulását meg kell akadályozni”. A magyar kormány itt mintha a terrorizmust és a migrációt egy kalap alá venné? Jogos ez?

A magyar politika gyakran mossa össze a terrorizmust a migrációval. De általában nem az elsőgenerációs migránsok azok, akik terroristák lesznek. Az adatok nem bizonyítják, hogy akár a 2015-ös menekültválságnak, akár az Afganisztánból most meginduló menekültáradatnak az lenne a hatása, hogy a terrorizmust szárba szökkenti. Azért nem gondolom, mert eddig se így történt. A 2015-16-os európai terrorizmus nem a menekültek miatt, hanem az iszlám állam megerősödése miatt vált erősebbé. Abban a pillanatban, ahogy az Iszlám Államot visszafogták, vissza is csúszott a terrorizmus. Nem az afganisztáni menekültek okoznak terrorveszélyt, hanem az, ha a tálib hatalom az al-Kaidát, és az Iszlám Állam tagjait támogatja. Egyelőre nem erről van szó. Ne felejtsük el, hogy Bágránból és egy csomó afganisztáni börtönből is kiszabadul egy csomó olyan al-Kaida szimpatizáns, tag, Iszlám Állam szimpatizáns, aki hosszútávon gondot okozhat részben Afganisztánnak, részben a környező országoknak, de akár Európának is.

Mekkora visszaesés ez a NATO-nak, hogy Afganisztánban gyakorlatilag simán elbukott?

A NATO ellenfelei mind azt fogják mondani, hogy a NATO elbukott. Én azt gondolom, hogy nem. Ez nem Joe Bidennek a sara, ha úgy tetszik, nem Joe Biden Vietnamja. Ez minimum George W. Bush, Obama és Trump, és kis részben Biden felelőssége. Ha megnézzük, hogy mikor lehetett volna visszavonulni, akkor az első ilyen alkalom a tálib rendszer megbuktatása lett volna az ifjabb Bush idején. A második, amikor levadászták Osama bin Ladent. És akkor is meg lehetett volna ezt lépni, amikor a tálibokkal aláírta Trump elnök ezt a szerződést. Ez a három egészen biztos jó alkalom lett volna arra, hogy kivonuljunk. Különösen azért, mert nagyjából 2010-től ez egy kudarc, és az is marad. Lehet azt mondani, hogy ez a NATO-nak egyfajta bukása, de van ennek egy másik oldal is: ha az afganisztáni problémát nézzük, kérdés, ki fogja támogatni ezt a rendszert? Az afganisztáni rendszer nagyjából 80-85-90 százalékban támogatások és segélyekből él meg. Ezt a pénzt valakinek biztosítania kell. De ki fogja biztosítani? Az Egyesült Államok volt eddig is a legnagyobb donor. Ha azt akarja a világ, hogy Amerika maradjon, a Nyugat maradjon a legnagyobb donor, akkor bizony a táliboknak cserébe valamit meg kell ígérniük, valamit be kell tartaniuk. A táliboknak a hatalom megszerzése sokkal egyszerűbb volt, mint a hatalom megtartása lesz. Akiknek most Amerika és a NATO helyére kell lépni, azok az elmúlt 20 évben kényelmesen, popcornnal a kezükben nézték azt, hogyan bénázik, és vall kudarcot. Ez volt egyébként Oroszország, Kína, Pakisztán, Irán, most ezeknek az államoknak majd valamit kell produkálni.

Ez a nagy kérdés, hogy akkor most ki jön Amerika és a NATO helyére? Lesz-e olyan nagyhatalom, Oroszország vagy Kína, amelyik kiegyezik a tálibokkal?

A tálibokkal mindenki kiegyezik. Ha a tálibok nem akarják visszahozni azt a rendszert, ami 2001 előtt volt, és betartanak bizonyos normákat, amelyek a környező országoknak fontos, akkor nem lesz gond. Például a kínaiaknak fontos, hogy az ujgur kisebbséget békén hagyják. Ez nagyon nagy probléma lesz a tálibok számára, mert a tálibok alapvetően radikális iszlamisták, és támogatják a radikális iszlamistákat mindenütt a világon. Így hivatalból támogatniuk kellene az ujgurokat is, de nem fogják, ha a kínaiak pénzt adnak nekik. Pakisztán lesz a másik, amelyik a tálibokat támogatja, jó kapcsolatuk van, a táliboknak egyébként 2002 után Pakisztán adott menedéket. Tehát Pakisztán lesz a második, akinek kell ezzel a rendszerrel valamit kezdenie, mert nem lesz ott a NATO és az Egyesült Államok. És természetesen ott van Oroszország is, aki elsősorban attól fél, hogy a tálib rendszer a posztszovjet térség muszlim társadalmait radikalizálja, és itt a „sztánokra” gondolok: Üzbegisztán, Tadzsikisztán, Kirgizisztán, stb., és maga az Oroszországi Föderáció, például Csecsenföld, Ingusföld és ezek. Eddig azt lehetett látni, hogy a tálibok ezeket nagyon erősen támogatják, és 2001-2019 között a legtöbb terrorcselekményt a tálibok követték el. Ezeket mind vissza kellene fogniuk ahhoz, hogy a nemzetközi közösség ténylegesen funkcionáló és normálisan működő államként tekintsen a tálibokra. Nem tudom, hogy ez bekövetkezik-e, egyelőre azt látjuk, a tálibok az emberarcú emirátus képét szeretnék mutatni. Még nem látjuk pontosan, hogyan akarják berendezni, milyen törvényeket akarnak. A legerősebb eszköze a nemzetközi közösségnek a segélyekkel való politizálás lesz. Akkor kaptok, ha úgy viselkedtek, ahogy mi szeretnénk. És ebben nagyon sok minden benne van: nem támogatjátok a környező országokban tevékenykedni szándékozó terroristákat, és az emberi jogoknak a minimumát betartjátok. És van egy harmadik eszköz is: 2001 óta fejlődött annyit a haditechnika, hogy ha valami nagyon nem tetszik például Amerikának, akkor drónokat küldenek oda vagy rakétákat, vagy bombákkal szórják meg azokat a területeket, ahol problémákat érzékelnek, például terrorista kiképző bázisokat. Tehát amikor arról beszélünk, hogy kivonul a NATO és az Egyesült Államok, akkor ezt hozzá kell tennünk, felesleges ott maradni. Ha nagyon gáz van, úgyis be tudnak avatkozni.

(Kiemelt kép: Katonák tisztelegnek a brit, a NATO, az afgán és az amerikai zászlók láthatók az árbocaikon egy átadási ceremónia során, mielőtt a britek és az Egyesült Államok katonái kivonultak a Camp Bastion-Leatherneck komplexumból a Helmand tartományi Lashkar Gah-ban 2014. október 26-án. Fotó: Wakil KOHSAR / AFP)