Jugendstíl, meztelen férfiak, Wagner

A bécsi

Iparművészeti Múzeumúj igazgatója nincs könnyű helyzetben. Az elmúlt hónapokban- hetekben a közvélemény főként a menesztett Peter Noever riasztó pénzügyei visszaéléseivel, a gyönyörű épületben közpénzen rendezett dáridókkal összefüggésben hallott sokat az intézményről. Christoph Thun-Hohenstein igazgató most kihozta a múzeumot az elődje által előidézett kellemetlen helyzetből: az 1900 körüli jugendstil és art deco anyag átrendezése, újszerű bemutatása egy csapásra a művészetre terelte a figyelmet.

Az 1900 körüli – egészen pontosan 1890 és 1938 közötti – anyag újrarendezése időszerű volt: bár ez a korszak a MAK gyűjteményének gerince, 1993 óta változatlan formában került a közönség elé. Most két szakaszban kerül a közönség elé az új felfogás szerinti bemutató – az elsőt már megnyitották, a második kiállítás májusban nyílik.

A feladattal megbízott Christian Witt-Dörring deklarált célja az új elrendezéssel a kiállítási tárgyak kulturális fontosságának és jövőt formáló szerepének hangsúlyozása. Az első teremben látható bútorok és tárgyak 1890 és 1900 között keletkeztek, abban az időszakban, amikor az iparművészek az önálló osztrák stílust keresték. Otto Wagner, Adolf Loos munkái mellett olyan külföldi tárgyak is láthatók, amelyek alkotóit a két osztrák inspirálta. A második terem a már kialakult osztrák szecessziós stílus jegyében született tárgyakat mutatja be, a harmadik azt példázza, hogy szélesedett az osztrák stílus nemzetközivé. A MAK egyébként hétfőn zárva van, kedden viszont este tízig várja a látogatókat, sőt, 18 órától nincs belépődíj.

A

Leopold Múzeumbantovábbra is siker a férfiaktok képzőművészeti megjelenítését összesítő kiállítás. A festmények, szobrok Európa szinte valamennyi nagyobb gyűjteményéből érkeztek, s ezzel eddig soha nem látott összkép alakult ki. A kiállításnak három súlypontja van. A klasszicizmus az első, 1800 körül, a felvilágosodás és a francia forradalom korszaka, majd a klasszikus modern szemlélete 1900 körül, végül pedig a művészet teljesen újszerű irányváltozása 1945 után – napjainkig. Vagyis a kiállítás jó kétszáz évet ölel fel, eltérő művészi megközelítéseket, egymással versengő férfiassági modelleket, a test, a szépség változó értékrendjét.

A kiállítás szervezői tudják, hogy bizonyos értelemben provokálnak – provokatív már a kiállítás plakátja is -Pierre & Gilles: Vive la France című képe – a három zoknis, foci cipős ám egyébként meztelen labdarúgóval, de vállalják. A katalógus borítójára egyébként Egon Schiele festménye került. Nem a megbotránkoztatás, vagy éppen a szexualitás megjelenítés e a cél – hangoztatják a kurátorok, az igazgató és a gyűjtő Rudolf Leopold özvegye . Tény, hogy a meztelen igazságot a képzőművészetben is sokáig szokás volt fügefalevéllel eltakarni, ám éppen elég olyan értékes mű született régen és a közelmúltban is, amelynek alkotója nem követte ezt a gyakorlatot. Ilyeneket – összesen 300 művet – állítanak ki egészen január 28-ig: köztük olyan osztrák művészek alkotásait, mint Schiele, Gerstl, vagy Hrdlicka.

Talán véletlen, hogy egy másik ausztriai múzeum – a linzi

Lentos is ezt a témát választotta őszi-téli kiállításához, igaz kevésbé megbotránkoztató plakáttal hirdeti azt. Itt, Felső-Ausztria fővárosában magyar mű is bekerült a válogatásba. Ferenczy Károly képe.

Az

Albertinajanuár elejéig Dürer korának művészetét mutatja be, olyan alkotásokat, amelyek köthetők I. Miksa (Maximilian) német-római császár uralkodásának idejéhez. Dürer művekkel az eredetileg grafikákra szakosodott Albertina jól áll – a kiállítás sok érdekességet, nemcsak képzőművészeti, hanem történelmi ismereteket is nyújt. A kisebb kiállító teremben december elejéig ugyancsak az emberi test a téma – meghökkentő fotók láthatóak. És természetesen a Monetól Picassóig című anyag folyamatosan megtekinthető.

Bécs kedveli és méltóképpen megünnepli a jubileumokat: 2013-ban egy tipikusan osztrák festőre, a méltatlanul kevéssé ismert Emil Jakob Schindlerre emlékezik a

Belvedere. Az osztrák tájképfestészet e mestere 170 évvel ezelőtt született, és 120 évvel ezelőtt hunyt el. Különleges festményei stílusirányzatok szerencsés egyesítését mutatják.

Sem a realizmus, sem az impresszionizmus, vagy a romantika skatulyájába nem helyezhető, mindegyik irányzatból felfedezhetők a képeken jellegzetes jegyek. A kiállítás júniusig tart nyitva. A palota-múzeumban nem ez az egyetlen kiállítás: az egyik legnagyobb Klimt gyűjtemény tulajdonosaként az Osztrák Nemzeti Galéria január elejéig nyitva tartja a szecesszió nagymesterének jubileumi kiállítását.
A

Szépművészeti Múzeumbanezek a hajrá napjai: március 1-én ismét megnyílik a Kincseskamra. A múzeum honlapját www.khm.at érdemes figyelni: a nyitóoldalon egy-egy kiállítási tárgyat mutatnak be, ráadásul a felújított és már kész termek közül némelyik kivételes alkalmakkor – egy-egy délutánon – megtekinthető. Egyébként pedig január 6-ig még nem bontják le a hidat, amelyről szemmagasságban tekinthető meg a kupola Klimt freskója.

Érdemes egyébként ellátogatni a

Nemzeti Könyvtárbais, már csak az épület miatt is. Ezúttal az apropó mégis inkább egy kiállítás: Wagner és a bécsiek. Ez az első a jubileumi kiállítások közül: Wagner születésének 200. évfordulója 2013 májusában lesz. A kiállítás izgalmas dokumentumokat mutat be – kéziratokat, kottákat, festményeket a mesterről.