Joachim Gauck lesz az új német államelnök
Joachim Gauck evangélikus lelkész, az egykori NDK-beli polgárjogi mozgalom egyik vezető alakja a jelölt a német államfő tisztére. Gauck a német egyesülés után a hírhedt Stasi, az NDK állambiztonsági szervezete levéltárának alapítója és tíz éven át első vezetője volt s nagy érdemeket szerzett a múlt bűneinek feltárásában. Gauckot a szociáldemokraták, a Zöldek s a kormányban részt vevő liberális FDP jelölték a posztra, ám a kormányzó CDU/CSU először saját jelölthöz ragaszkodott. Merkel kancellár és pártja feltehetően azért álltak végül Gauck jelölése mögé, hogy elkerüljék a koalíciós súlyos válságát, netán felbomlását.
A 72 éves Gauckot meglepetésként érte jelölése. Angela Merkel a közös jelöltet bemutató sajtóértekezletén hangoztatta: összeköti Gauck-kal közös múltjuk az egykori NDK-ban s bizonyos benne, hogy a jövendő elnök sokat tesz majd a demokrácia erősítéséért az országban – csakúgy, mind az adósságválság leküzdéséért. A koránál jóval fiatalabbnak látszó, igen népszerű jelölt elhárította a megelőlegezett dicséreteket s arról beszélt: az lesz az üzenete a németeknek, hogy jó országban élnek, olyanban, amelyet szeretni lehet. Egyébként a CDU már az 1999-es elnökválasztáson jelölte Joachim Gauckot, de a tisztet a szociáldemokraták jelöltje, Johannes Rau nyerte el.
A jövendő német államelnök rostocki hajóskapitány fia. Apját a háború végén „kémkedés” vádjával 10 évre Szibériába deportálták. Gauck következetes, bátor ellenzéke volt az NDK rendszerének majd ösztönzője a múlt bűnei feltárásának – de egyúttal óvott a bosszútól. Egyébként kiváló szónok is, aki „baloldali, liberális konzervatívként” szokta meghatározni magát.
A Balpárt miatt nem lehetett elnök
Gauck a 2010-es elnökválasztáson az SPD és a Zöldek jelöltjeként szerepelt, de alulmaradt a szavazásnál a CDU/CSU és az FDP jelöltje, Christian Wulff, alsó-szászországi miniszterelnök mögött. A német államfőt a parlament és a tartományok 622-622 küldöttéből álló testület, a Szövetségi Gyűlés választja meg. Amennyiben valamelyik jelölt az első fordulóban nem szerez kétharmados többséget, a második szavazásnál már egyszerű többséggel lehet győzni. Miután a negyedik parlamenti erő, a Balpárt akkor saját (természetesen esélytelen) jelöltet állított, Gauck nem is remélhetett sikert. Gregor Gysi, a Balpárt frakcióvezetője szerint „szociális érzéketlensége” és az afganisztáni háború támogatása miatt nem fogadták el Gauckot. Oscar Lafontaine, a párt volt elnöke azzal a képtelen váddal illette Gauckot, hogy az „kiegyezett az NDK-rendszerrel és kedvezményeket élvezett.” Az SPD és a Zöldek a szavazási fordulók között sikertelenül próbálták rábírni a Balpártot Gauck támogatására. Joggal mutattak rá: az NDK utódpártjából és nyugat-német marxistákból álló párt most bizonyíthatta volna, hogy nem a múlt örököse. Az igazi ok az elutasítás mögött valószínűleg az, hogy a Balpárt sok tagja eleve nem szíveli Gauckot disszidens múltja, illetve a Stasi-levéltár élén végzett munkája miatt. A Balpárt egyébként sérelmezte, hogy Merkel kancellár őket be sem vonta az elnökjelölésről folytatott pártközi tárgyalásokba.
A lakosság több, mint fele Gauckot akarta
Joachim Gauck megválasztása a megállapodás tükrében az első fordulóban várható. A párton kívüli lelkész a német közélet legnépszerűbb szereplői közé tartozik, a felmérések szerint a lakosság több, mint 50 százaléka őt kívánta az államfői székbe. A posztra különösen nagy figyelem irányul most, amikor Christian Wulff kevesebb, mint két év után, korábbi, a magángazdasághoz fűződő vitatható kapcsolatai miatt lemondásra kényszerült s egyik ügyében az államügyészség nyomoz. A fejlemény különösen kínos Angela Merkel számára, aki két éve maga jelölte a tisztre az akkor 50 éves politikust – feltehetően azért is, hogy kikapcsolja, mint vetélytársát.
.
