Irán kemény bosszút ígér a tábornoka haláláért, háromezer amerikai katonát vezényelnek a Közel-Keletre
Hatalmas regionális konfliktus árnyéka vetül a Közel-Keletre azután, hogy az Egyesült Államok likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egysége parancsnokát. A 62 éves tábornokkal az iraki fővárosban, Bagdadban végzett egy MQ-9 Reaper típusú amerikai drón, miközben az autókonvoja helyi idő szerint péntek hajnali egykor a repülőtérrel elindult a város felé. Az iráni tábornokra és kíséretére két rakétát lőttek ki. Életét vesztette Abu Mahdi al-Muhandisz, az iraki és iráni állami támogatást is élvező síita milíciák ernyőszervezetének, a PMF-nek a vezetője is.
Ali Hamenei ajatollah és Kászim SzulejmániAz amerikaiak csütörtök óta több légitámadást is végrehajtottak Iránhoz köthető iraki célpontok ellen. Mike Pompeo külügyminiszter szerint Kászim Szulejmánit azért vették célkeresztbe, mert nagyszabású, akár több száz ember életét követelő merényletet készített elő Bagdadban. Hírszerzési információk alapján indították el a légitámadást, a parancsot Donald Trump elnök adta ki az iráni tábornok likvidálására. Donald Trump a maga részéről annyit mondott, az iráni tábornok halálával közvetve egy „azonnali, vészjósló” támadást hiúsítottak meg. Azt már egy magas rangú amerikai tisztségviselő árulta el, hogy egy Irakban, Szíriában és Libanonban végrehajtandó merényletsorozatról van szó, amely amerikai diplomaták, katonák és érdekeltségek ellen akartak végrehajtani.
Iráni részről maga a perzsa ország legfőbb vallási vezetője, Ali Hámenei ajatollah szólalt meg, azt állítva, kemény lesz a bosszú Kászim Szulejmáni haláláért. Esmail Gáni, a tábornok utódja az al-Kudsz nevű különleges egység élén úgy fogalmazott, az irániak azt mondják, hogy mindenki várjon türelemmel, és nemsokára amerikaiak holttestét fogja látni szerte a Közel-Keleten. Ezekre a fenyegetésekre az Egyesült Államok egyelőre úgy reagált, hogy még háromezer amerikai katonát vezényel a térségbe a Fort Bragg támaszpontról, diplomatáit pedig utasította, hogy készüljenek fel az esetleges evakuálásra. A bagdadi nagykövetség minden amerikai állampolgárt Irak elhagyására szólított fel, Bill de Blasio, New York város polgármestere péntek délutáni sajtóértekezletén azt közölte, hogy a városban megerősítették a biztonsági intézkedéseket, felkészülve egy iráni támadásra.
És miközben a világ gyakorlatilag mindegyik másik vezető hatalma visszafogottságra intette a akét érintett felet, Pénteken Irán több városában is tüntettek az Egyesült Államok ellen. A teheráni Homeini Moszalla mecset előtt olyan szlogeneket skandáltak, mint hogy „Halál az Egyesült Államokra!”, „Halál Izraelre!”.
David Petraeus egykori tábornok, Irakban szolgálatot teljesítő amerikai erők egykori főparancsnoka a The Guardiannek azt mondta, Kászim Szulejmáni regionálisan a legjelentősebb iráni személyiség volt. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök üdvözölte a likvidálását, és hasonló reakciót váltott ki a hír Szíria és Irk néhány olyan területén is, ahol Kászim Szulejmáni keze több tízezer polgári személy halálában lehet benne. Egységet az Egyesült Államok 2018 áprilisában terrorszervezetnek nyilvánította.
Még Mike Pompeo és Donald Trump bejelentése előtt az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon első közlése szerint az akció célja az volt, hogy elrettentse Iránt jövőbeli támadások végrehajtásától, amire Agnes Callamard, az ENSZ törvényi felhatalmazás nélküli kivégzésekért felelős speciális jelentéstevője úgy reagált, „nagyon homályos” állításokról van szó. A diplomata szerint a jövőbeli nem azt jelenti, hogy azonnali, ami a nemzetközi jog szerint feltétele lehetett volna az akciónak.
A konfliktus azután fajult el, hogy december 27-én egy rakéta megölt egy szerződéses amerikai polgári tisztségviselőt, több amerikai katonát pedig megsebesített a Kirkuk melletti K1 amerikai katonai támaszponton. Amerikai vádak szerint a rakétát egy iráni támogatással működő iraki milícia hajtotta végre, a válaszul végrehajtott légitámadásokban pedig 24 ember vesztette életét. December 31-én aztán több ezer tüntető rohanta meg az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségét, amiért a Fehér Ház a teheráni vezetést tette felelőssé.
Bár Donald Trump eddig is következetesen kritizálta az iráni vezetést, a Kászim Szulejmáni likvidálása a politikai elemzőket is meglepő döntésnek számít attól az elnöktől, aki állítása szerint Irak és Afganisztán után nem akarja még nagy háborúba belevinni az Egyesült Államokat. Ehhez a felmérések szerint az amerikai közvéleménynek sem lenne kedve, Donald Trump pedig előre is menekült egy kicsit, azt állítva, hogy ő most valójában nem elkezdett, hanem megállított egy háborút. Azt már Kanada vezető politikai lapja a The Globe and Mail feszegeti, hogy a légitámadással az elnök csak az ellene elindított elmozdítási eljárásról akarta elvonni a figyelmet. Ez egyébként régi trükk, azt a Bill Clintont is megvádolták vele, aki 1998-ban és 1999-ben szudáni, illetve iraki célpontok ellen rendelt el légitámadást a Lewinsky-botrány közepén.
